2018. június 18. hétfő Arnold, Levente

Hírek - Piac

Bombameglepetés a magyar földeken: megállíthatatlan a drágulás

2016-ban is folytatódott az áremelkedés a termőföldpiacon, a földterületek értéke átlagosan 11,2 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet, így egy hektár szántó országos 1,22 millió forintot ért. Az elmúlt öt évben megfigyelhető jelentős drágulás hatására 2016 és 2010 között megduplázódtak a földárak a TAKARÉK Termőföldindex adatai alapján, holott az időközben hatályba lépett földforgalmi törvény a magyar földpiacot jelentősen beszűkítette. Az előrejelzések szerint a következő években is áremelkedés várható.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A TAKARÉK Termőföldindex 2016-ban ismét árnövekedést mutatott, a drágulás sebessége növekedett az előző évhez képest, bár elmaradt a 2012–2014 közötti időszaktól. Első ránézésre meglepőnek tűnik a növekedés ismételten nagyobb üteme, mivel a Földforgalmi törvény 2014. év közbeni bevezetése után erőteljesen visszaesett a forgalom.

2016-ban a földterületek értékének nominálisan ismét két számjegyű növekedése volt tapasztalható, az árak 11,2 százalékkal emelkedtek, míg 2015-ben 9,9 százalékos drágulásra került sor. A 2016-os eredmény ugyanakkor nem érte el a tulajdonszerzés szigorítása előtt tapasztalt bővülés mértékét, 2012 és 2014 között 12,4 és 15,6 százalék közötti növekedés volt a jellemző. Reál értelemben nézve 10,7 százalékkal értek többet a földterületek 2016-ban, mint egyévvel korábban, ami ugyan szintén elmaradt a 2013-as és 2014-es szinttől, de túlszárnyalta a 2015-ös év mellett a 2012-est is.

Az árak elmúlt két évben tapasztalt jelentős növekedése, illetve a drágulás mértékének gyorsulása azért meglepő, mivel a 2016-os év emelkedése már relatíve kevéssel marad el a 2012-es és 2014-es években megfigyelt növekedéstől, miközben akkor az árdinamikában jelentős szerepet játszott az új Földforgalmi törvény bevezetése előtti felfokozott vásárlói hangulat. A 2015–2016-os áremelkedés ráadásul kimondottan magasnak tekinthető, ha a 2012 előtti időszakra tekintünk vissza.

A szántók áralakulása

A szántók átlagára 2016-ban tovább növekedett, 1218 ezer forintot kellett átlagosan fizetni egy hektárnyi szántóterületért az országban. Az árak 12 százalékkal emelkedtek, ami ugyan elmaradt a 2012–2014 közötti drágulás mértékétől, de meghaladta a 2015-öst.

2016-ban ismét az ország összes régiójában növekedtek az árak, a legjobban a Nyugat-Dunántúlon, ahol 23,4 százalékkal emelkedett a gazdát cserélt területek átlagára. Ettől jelentősen elmaradt az árnövekedés a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de még így is 14,1, illetve 13,8 százalékos a változás, a Dél-Dunántúlon pedig 12 százalék volt a drágulás. A többi régió esetében az országos átlagnál gyengébb volt az árnövekedés a tranzakciók során. Közép-Magyarországon 10,3 százalékkal volt magasabb a tranzakciók alapján számolt szántóár, Észak-Magyarországon pedig 9,4 százalékkal. A legkisebb változás az Észak-Alföldet jellemezte, ahol mindössze 5,5 százalékkal drágultak a szántóterületek.

A növekedés dinamikájának földrajzi megoszlásától eltértek a csúcsárak: a legtöbbet az Észak-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért 2016-ban, a legolcsóbban továbbra is Észak-Magyarországon lehetett szántóterülethez jutni, ahol nem érték el a 750 ezer forintot 2016-ban az árak.

Meddig tart az árnövekedés?

A TAKARÉK Termőföldindex modellje alapján a mezőgazdasági termeléssel elérhető jövedelmeket figyelembe véve a termőföldek árszintje még nem tekinthető túlzottnak, vélhetően 2,5 millió Ft/ha körül van az a szint, amely felett egy átlagos adottságú hazai földnél már megkérdőjelezhető a cash-flow-alapú megtérülés. Stratégiai szemmel nézve is sok minden szól a további – hosszú távú – árnövekedés mellett, bár az összkép nem egyértelmű. Egyrészt a népességnövekedés folytatódik, a fejlődő világ jövedelmi felzárkózása szintén folyamatosan növekvő globális élelmiszer-keresletet eredményez, ugyanakkor a kínálati oldal szűkül: a földeket folyamatosan vonják ki a termelésből az ipar, a közlekedési infrastruktúra javára, továbbá várhatóan a klímaváltozás is nehezíti a termelést.

Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
A cikk teljes terjedelmében az „Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban jelent meg. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu