2020. szeptember 27. vasárnap Adalbert

Hírek - Piac

Harmadára csökkenthető a fűtésköltség!

Olcsó, kényelmes és nem utolsó sorban környezetbarát energiahordozó – jellemezte Jakab Andrea, a Magyar Pellet Egyesület irodavezetője a pelletet. Továbbá ezen alternatív energiahordozó előnyeiről, költségeiről és megtérüléseiről, valamint az egyesület céljairól és a mai helyzetről beszélt az Agrárszektor.hu-nak.
 
 

Jakab Andrea

Agrárszektor.hu: Az egyik céljuk, hogy 2015-re megemeljék 6%-ra a pellet részarányát a magyar lakossági fűtés és melegvíz-felhasználásában. Sikerül tartani az ütemtervet? Jelenleg mekkora ez a részarány? Milyen módon kívánják ezt a tervet megvalósítani?

Jakab Andrea: Ágazati Fejlesztési Koncepció javaslatunkban úgy fogalmaztunk: reális cél, hogy szabályozott piacfejlesztéssel, a lakossági célcsoportot tekintve a hazai fűtés és HMV-előállítás energiaigényének 7%-át a pellet adja, kiváltva ezzel évente 716 millió m3 földgázt. Ez a terv egy összehangolt ágazatfejlesztés eredményeként realizálódhat, a koncepcióban egyebek közt éppen azokat a gazdaságpolitikai eszközöket rögzítettük, amelyek a cél eléréséhez szükségesek. Csak néhány ezekből:
Szükséges, hogy a támogatási stratégia átgondolt legyen mind forrásoldalról, mind hozzáférhetőség szempontjából, tényleges ösztönző erővel rendelkezzék, kiszámítható ütemezésű legyen, biztosítva a tervezhetőséget az ágazat szereplői és a felhasználók számára is. A támogatással kapcsolatos eljárásrend bürokratikusságának csökkentése kiemelkedően fontos.

Valamennyi EU-s támogatásnál fontos az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatóság horizontális irányelvének valódi érvényre juttatása a megújuló energiákra vonatkoztatva, vagyis legyen preferált, pályázati pontozásban értékelt szempont, ha valaki bármely EU-forrásból megvalósuló fejlesztésében megújuló energiát használ fel.
Orvosolni kell azokat a problémákat, amelyek a jogi szabályozatlanságból fakadnak (a pellet nem ismert tüzelőanyag és tüzelési technológia a magyar jogszabályokban és hatóságoknál, pl: kéményseprők). Át kell gondolni és támogatólag megváltoztatni az engedélyező hatóságok eljárásrendjét és a szabályozást ezen megújuló energia ágazat fejlődése érekében is.

Erre az ágazat fejlődését támogató gazdasági környezetre várnunk kellett, reményeink szerint az Új Széchenyi Terv, a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv megalapozza a hazai pelletszektor fejlődését, a gazdaságfejlesztési program társadalmi véleményezésre kibocsátott pályázati kiírásai bíztatóak. Új beruházások indulhatnak el, munkahelyeket teremtve, növelve az ellátásbiztonságot, megtakarítást eredményezve a felhasználóknál, s nem utolsó sorban állami bevételeket is teremtve. Felélénkülhet ezzel egy időben a hazai készülékgyártás, az a K+F tevékenység, amely exportképes termékek egész sorát eredményezheti agripellet vonatkozásában.

Hogy hol tartunk most? A gazdasági válság a pelletes vállalkozók életét is megkeserítette, és a beruházási támogatások szűkös keretei lelassították azt a dinamikus fejlődést, amely 2008 végén, 2009 elején jellemezte az ágazatot. Akkor több mint féltucat pelletüzemben indult meg a termelés, a készülékinstallációk száma is ugrásszerűen megnőtt. Meglátásunk szerint a koncepcióban megfogalmazott 7%-os részarány realizálódhat abban az eseten, ha a gazdaságban bekövetkezik az általunk remélt fordulat.

Asz.: Hogyan kívánják népszerűsíteni ezt a lehetőséget a magyar lakosság köreiben?

J.A.: Az egyesület alapvető feladata éppen a pelletes fűtési rendszerekkel kapcsolatos ismeretterjesztés. Az elején járunk még a folyamatnak, de érzékelhetően nőtt a pellet hazai ismertsége. Szakkiállításokon jelenünk meg, konferenciákat, fórumokat tartunk, előadókat delegálunk különböző rendezvényekre, információs kiadványokon, honlapunkon, telefonos ügyfélszolgálatunkon keresztül tájékoztatjuk az érdeklődőket. És nyilván nagyon sokat segítenek a pellet ismertségének megteremetésében azok is, akik ezt a fűtési módot választották, s tapasztalataikat megosztják másokkal is. Terveink között szerepel egy információs hálózat kialakítása, egy a pellettel kapcsolatos ismereteket átfogóan rögzítő kiadvány megjelentetése, és szakember képzés indításában is gondolkodunk.

Asz.: Miért éri meg átállni erre e technológiára? Milyen hosszú a megtérülési idő? Mekkora beruházásról beszélünk?

J.A.: Nagyon röviden: mert olcsó, kényelmes, és nem utolsó sorban környezetbarát energiahordozóról van szó. Akik számára ezek a szempontok a legfontosabbak, ideális választás a pellet. A pellettel a fűtési költség harmadolható a vezetékes gázhoz képest, PB gáz esetén akár 70%-os is lehet az árelőny. A beruházási összeg és a megtérülési idő adottságoktól, teljesítménytől, komfortigénytől függően eltér. Jó minőségű pelletes készülék kapható már kevesebb, mint 400 ezer forintért, és nyilván vannak a legmagasabb komfortfokozatú, távfelügyelettel ellátott, nagy, 100 kW teljesítményű pelletkazánok, amelyek ára több millió forint.

Asz.: Hány kilogramm pellet szükséges egy köbméter földgáz helyettesítésére? Ez mekkora anyagi megtakarítást jelent?

J.A.: Körülbelül két kilogrammnyi pellet felel meg egy köbméternyi gáznak. Ez körülbelül 30-35%-os árelőnyt jelent a vezetékes földgázhoz képest a pellet javára.

Asz.: Mennyire jellemző hazánkra az import? Honnan tudjuk, hogy hazai terméket vásároltunk?

J.A.: Ketté kell választani a kérdést. Készülékek tekintetében jelentős importra szorulunk – legalábbis egyelőre. Pellet tekintetében elsősorban a kelet-európai országokból importálnak a kereskedők pelletet, de a mennyiség azért nehezen megválaszolható kérdés, mert a pelletnek egyelőre nincs önálló vámtarifa száma, így legfeljebb az installált készülékek, és a hazai gyárak hazai értékesítésének arányában lehetne következtetni.
Tudatos vásárlóként a beszerzési helyen kell utána érdeklődni, honnan származik a termék. Ha erre semmiféle, vagy homályos választ kapunk, érdemes elgondolkodni, mielőtt vásárolunk, már csak a minőségi kifogások érvényesíthetősége miatt is.

Asz.: Aki úgy dönt, hogy pellet előállításával foglalkozik, mekkora ráfordítások szükségesek, illetve tud-e állami, vagy uniós támogatásokat igényelni? Milyen nyersanyag beszerzési lehetőségei vannak?

J.A.: Itt is bontsuk ketté a kérdést. Egy közepes kapacitású pelletüzemi beruházás – ez évi 6000 - 10 000 tonna pellet termelését teszi lehetővé – több száz millió forint, a végső bekerülési összeg attól függ, hogy a gyártósor milyen elemekből áll, van e szárító beépítve a rendszerbe stb. Más a helyzet az úgynevezett kis„házi” pelletálókkal. A legkisebb kategória az 50-100 kg/h teljesítményű, az ára 2,5-3 millió forint. Kaphatók persze a piacon ennél olcsóbb pelletálók is, de meglehetősen „vegyes” a tapasztalat ezekkel kapcsolatosan. Nem üzemi méretben nyilván annak éri meg beruházni, akinek vállalkozásában eleve megteremtődik az alapanyag (fa és agripellet alapanyag), a pelletet saját felhasználásra szánja, illetve a fölösleget értékesíti. A GOP, KEOP kiírásokban pályázhatnak vállalkozások, önkormányzatok, de magánszemélyek nem. Az alapanyag rendelkezésre állás kérdését mindig egyedi eset szintjén kell vizsgálni.

Asz.: Milyen piacokon lehet értékesíteni a terméket? Mekkora a hazai piac és mekkora a fejlődési potenciál?

J.A.: A hazai pelletgyártó vállalkozások főbb export célpiacai: Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia. A hazai piac jelenleg még gyerekcipőben jár, a fejlődési potenciál messze kiaknázatlan, s különösen igaz ez az agripellet esetében.

Asz.: Milyen fejlesztések, innovációk várhatók 2011-ben? Miként fejlődik a technológia?

J.A.: Nyilván a forráslehetőségek határozzák majd meg, de várhatóan az agripellet kapcsán erősödik meg a K+F+I tevékenység. Mind a pelletreceptúrák, mind a készülékek vonatkozásában vannak olyan technológiai kihívások, amelyeknek megfelelve exportképes termékek előállítására lehetnek képesek a hazai pelletes vállalkozások.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu