2018. szeptember 24. hétfő Gellért, Mercédesz

Hírek - Piac

Óriási áruhegyek halmozódtak fel a gabonapiacon

Európában a búzakészletek további emelkedésére lehet számítani, a kukoricáé azonban csökkenést mutat, de továbbra is magas szinten marad. A magyar gazdák a kenyérgabonánál egyre inkább áttérnek a bőtermő fajtákra, ami egyértelműen a minőség javulása ellen hat. A kukorica betakarítása még előttünk áll, a szakemberek viszont az elmúlt három év átlagától némileg elmaradó, 6,3 tonnás hektáronkénti termésre számítanak ebben az évben.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Világviszonylatban kissé csökkent a búzatermés az előző évhez képest, Európa azonban kimaradt ebből a trendből, így a kontinensen a készletek további emelkedése tapasztalható - hangzott el a Portfolio és az agrárszektor.hu közelmúltbeli Kelet-magyarországi Agrárfórumán. Problémát jelent, hogy a növekedés jórészt a gyengébb minőségű terményekből származik, a gazdálkodók ugyanis egyre inkább a bőtermő búzafajták felé fordulnak, ám azok nem feltétlenül alkalmasak a malmi vagy legalább eurominőség produkálására.

A kukorica esetében idén az a ritka helyzet fordul elő, hogy a felhasznált mennyiség nagyobb lesz, mint a megtermelt, vagyis a világ zárókészletei végre csökkenhetnek, bár ennek ellenére is magas szinten maradnak. Drasztikus áresés ennél a terménynél így nem várható, a búzapiacot viszont továbbra is nyomják a növekvő zárókészletek, vagyis a kenyérgabona drágulására a termelőknek egyelőre várniuk kell.

A főbb búzaexportőrök közül a franciák befolyása némileg csökken, Oroszországé viszont növekszik, ugyanis 3,5–4 millió tonnával magasabb termést jelentettek be az előzetesen vártnál. Ugyanez igaz Romániára is, és az ő megugrásunkra nekünk is figyelnünk kell, hiszen az exportunk jó részét arrafelé, Konstanca fekete-tengeri kikötőjében vásárolják fel. Keleti szomszédunk ráadásul évről évre egyre több kukoricát is termel, ami szintén a mi lehetőségeinket ronthatja. Az Európai Unió egyébként a jó termések ellenére is 17 millió tonna kukorica behozatalára szorul, amelynek zömét Ukrajna biztosítja.


A magyar búzaexport helyzetét nehezíti, hogy kiviteli irányunk meglehetősen egysíkú, hiszen a termények 63 százaléka Olaszország vagy Románia felé hagyja el hazánkat. Bővülhetne a nyugati piac is, Belgiumba, Hollandiába és a környező országokba viszont legfőképpen logisztikai akadályok miatt nem vagyunk képesek nagyobb tételben szállítani. Ami a felvásárlási árakat illeti, Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezető igazgatója a takarmánybúzánál 40 ezer forintos tonnánkénti árral kalkulál, euro minőségnél 42 ezerrel, a malminál pedig 45 ezer forinttal.

A kukoricánál a betakarítás előtt még sok a bizonytalanság, Bidló Gábor az elmúlt három év átlagától némileg elmaradó, 6,3 tonnás hektáronkénti termést vár idén Magyarországon, amelyből bő 2 millió tonna biztosan jut majd exportra. Míg azonban a keleti országrészben szépen fejlődnek a növények, Vas és Zala megyékben több helyen is csupán 3 t/ha-os terméseredményre számítanak. Az ótermés felvásárlási ára 42–44 ezer forint körül alakulhat tonnánként. Export kukoricánk 26 százaléka Olaszországba kerül, de egyre jelentősebb a holland takarmányipar és a német etanolgyártás érdeklődése is.

Jelenleg csak nagyon pontatlanul becsülhető meg a hazai átmenő búzakészlet, hiszen 300 ezer és 1,4 millió tonna közötti mennyiségeket említenek az iparági becslések, és ez komoly szórást jelent. Ami a minőséget illeti, búzánál idén 50-50 százalék lehet a malmi és takarmány minőség aránya. Sok helyen ugyanakkor alacsony lett a fehérjetartalom, vagy normál fehérjetartalom mellett „ugráló”, 24–27 közötti sikértartalom tapasztalható, illetve a szokásos 76–78-as értéket el nem érő hektolitersúly.


A kukoricatermelők közül sokan kivártak, így az 1 millió tonnát is elérheti a hazai átmenőkészlet – mondta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. A szabadegyházi székhelyű cég Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó vállalata, amely évente 1,1 millió tonna terményt vásárol fel, a végtermékek (cukor- és keményítőféleségek, alkohol- és takarmány-alapanyagok) egyharmada Magyarországon marad.

Jelenleg 4,6 millió tonna a hazai kukorica-felhasználás, a többi exportra megy, hozzáadott érték nélkül, feldolgozatlanul – emelte ki Reng Zoltán. A helyzetet nehezíti, hogy a takarmánycélú felhasználás évről évre csökken Magyarországon, az izocukor és a bioetanol jövője pedig kérdésessé vált 2020 után. A cukorkvóta eltörlésével már ettől az évtől kemény árháború várható a kukorica- és cukorrépa-alapanyagú termékek között, ami az árak csökkenését okozhatja – vélte a vezérigazgató.

Tavasszal váratlanul megugrott a kereslet a raktár-fertőtlenítő rovarölő szerek iránt, ebből is feltételezhető, hogy sokan még akkor is a terményeket betárolva várták a kedvező alkalmat az eladásra – mondta Sándorfy András, a Dow AgroSciences Hungary Kft. marketing igazgatója. Meglátása szerint a gazdák egyre inkább átállnak a nagy termőképességű, de alacsonyabb minőséget hozó hibridbúzákra, a hazai viszonyokra nemesített magyar fajták pedig visszaszorulóban vannak a köztermesztésben, így minőségi javulásra a közeljövőben sem számíthatunk.


A kukoricánál is elsődleges szempont a megtermelt mennyiség, de emellett különféle minőségi paramétereknek is meg kell felelni az értékesítés során. Ilyen például az aflatoxin-szennyezettség mértéke, ami idén nem okoz nagy problémát, de növényvédő szerekkel és megfelelő technológia alkalmazásával a nehezebb években is kordában tartható. A kukoricabogár egyre elterjedtebb az egész Kárpát-medencében, ám talajfertőtlenítőkkel, vetésváltással megelőzhető a komolyabb fertőzés.

A marketing igazgató szerint a növényvédő szerek piacán nem fog új árakat hozni az ősz, hiszen itt nem jellemző az a hektikusság, ami például a műtrágya-értékesítésnél tapasztalható. Újdonság viszont, hogy az utóbbi időkben már őszi növényvédelmi szezonnal is számolniuk kell, elsősorban a kalászosok egyre elterjedtebbé váló őszi kezelései révén.

A búza ókészletei kikoptak, és ma minden búzaminőségre van vevő, ami tavaly nem volt jellemző – vélte ugyanakkor Kovács István Dezső, a KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletágigazgatója. A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó nádudvari cég ezen üzletága legutóbb 77-78 milliárd forintos forgalommal zárt, és 1 millió tonna fölötti árumennyiséget mozgatott meg. Ez elsősorban olajos növényeket jelent, de a gabonák részaránya is érzékelhető növekedést mutat.


A repce szempontjából a tavalyi év szerencsés volt, Magyarországon jó termést takarítottak be a gazdák, Európa többi részén kevésbé – mondta Kovács István Dezső. Idehaza meg is nőtt a vetési kedv, repcéből 20–30 ezer hektárral vetettünk többet, de a termésátlag nem alakult jól, így idén szűk 800 ezer tonnával lehet számolni. A KITE zászlóshajója a magas olajsavas napraforgó, amely 2-3 éve még réspiacnak számított, mára azonban felfutott, és az üzletágigazgató tartósan 100 ezer forint környéki tonnánkénti árra számít ennél a terménynél.

Sokan a szárazság miatt növekvő kukoricaárakra számítottak, ez azonban nem jött be, ezért magasak az átmenő készletek – elemezte a helyzetet Vincze Tamás, az East Grain kereskedelmi vezetője. A cég egy évtizede foglalkozik Magyarország és Románia közti termékkereskedelemmel, a kezdetekkor minőségi malmi búzával indultak, két éve azonban már műtrágya-forgalmazással is bővítették tevékenységüket. Az idei búzaterméssel kapcsolatban Vincze Tamás kifejtette, hogy a minőséggel nincs baj, bár néha a látszat erre utalhat, hiszen a gazdák előbb a gyengébb árutól várnak meg, a magasabb minőségűvel kivárják a jobb árat.

Románia egyre jobban felpörgő agráriumával kapcsolatban a kereskedelmi vezető elmondta, hogy keleti szomszédunknál 500 ezer tonnával több repce termett tavalyhoz képest, ami el is ment exportra, de nem Magyarország irányába. Napraforgóban 10-15 százalékos növekedést könyvelhettek el, így akár a 2,5 millió tonnát is elérheti a termésmennyiség (ráadásul jó olajszintekkel), és ebből már hozzánk is jutni fog. Romániában a földek 40–50 százalékát külföldiek művelik, a felét tulajdonosként. Gépesítettség terén már nincsenek tőlünk elmaradva, Magyarország azonban még mindig jobban felszerelt az infrastruktúra és termékkezelés területén.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság
    Támogató:

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu