2021. április 17. szombat Rudolf

Hírek - Piac

Rekordot döntött a napelem gyártás!

Tavaly összesen mintegy 10 700 megawattnyi áram termelésére alkalmas napelem „gördült le” a fotovoltaikus (PV) rendszereket gyártó cégek gyártósorairól, ami több mint másfélszerese a 2008-as termelési szintnek. A kínai termelésbővülésnek köszönhetően egyre megfizethetőbb már a technológia – derül ki a Earth Policy Institute tanulmányából.
 
 

A 2008-as év rekordnak számított a PV rendszerek gyártásában: egy év alatt 89 százalékkal nőtt a napelemek termelése. Míg 2004-ben még csak az 1000 megawattot lépte át a termelés szintje, addig 2009 végén már 23 ezer megawattnyi napelemet helyeztek üzembe világszerte.


Ezek a félvezető alapanyagból készült fotovoltaikus elemek a nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítják át villamos energiává. A PV cellákból felépülő téglalap alakú panelek méretüktől függően, néhány kilowatt-tól, napelem mezők esetén több ezer megawattig képesek villamos energiát előállítani.

A napelemeket két nagy csoportra lehet osztani: az egyik a kristályos szilícium (Si) napelem, a másik a vékonyréteg (thin film) technológiával előállított napelem. Előbbieket tartják a leghatékonyabbnak, ezek alkották 2009-ben az éves PV gyártás 80 százalékát. A vékonyréteg technológia jóval olcsóbb, azonban hatásfoka is alacsonyabb, ezért nagyobb felületre is van szükség belőlük. A vékonyréteg napelemeket gyártó amerikai First Solar az éves PV piac 10 százalékát adta tavaly.

Kína itt is gőzerővel fejlődik

2009-ben Kína 3800 megawattnyi PV-t gyártott, immár másodjára előzve meg minden egyéb országot. A termelési rangsorban harmadik helyen álló Tajvannal együtt a PV piac 49 százalékát tették ki, azonban a jövőben várhatóan ennél is nagyobbat szelnek a tortából, köszönhetően a rendkívül alacsony működési költségeiknek. A top 5 gyártó ország között második helyet foglalta el Japán, negyediket Németország, míg az USA ötödik helyre szorult.


Annak ellenére, hogy Kína állítja elő a világ éves napelem termelésének közel harmadát, a helyiek számára ez a technológia még megfizethetetlen, ennek megfelelően 95 százalékban exportra termelnek, aminek nagy része Németországban, a világ legnagyobb PV felhasználójánál landol.

A németek tavaly rekord mennyiségű napelemet állítottak üzembe, mintegy 3 800 megawattnyit, ami a 2009-es év összes üzembe helyezésének több mint fele. Ezzel Németországnak összesen 9 800 megawatt kapacitás áll rendelkezésére, több mint háromszorosa a spanyolokénak, azonban 2010 első felében már további 3 800 megawattot helyeztek üzembe.


Olaszország tavaly rekord sebességgel kapcsolt rá kapacitásainak bővítésére: összesen 730 megawattnyi PV-t helyezett üzembe, amivel megduplázta addigi állományát, ezzel szemben Japán és USA kevesebb, mint 500 megawatt termelési kapacitásnyi napelemet installált.

Az elmúlt évtizedben a világ összes napelem kapacitása mintegy 16-szorosára emelkedett, köszönhetően elsősorban a különféle állami támogatásoknak, és ösztönzőknek. Bár a termelési és üzembe helyezési költségek az évek során jelentősen csökkentek, a napeneregia továbbra is támogatásra fog szorulni a fosszilis energiahordozókkal szemben. Amennyiben utóbbiak árában megjelennének a környezetszennyezéssel, és ezek egészségkárosító hatásával kapcsolatos költségek, valamivel előbb következhetne be az úgynevezett hálózati ár-egyenlőség (grid parity), amikor is a napelemmel termelt áram ára megegyezik az áramszolgáltatói árakkal. Ekkortól lesz érdemes támogatás nélkül is naperőművet telepíteni és üzemeltetni.

Addig azonban fontos szerep jut a különféle állami ösztönzőknek. Ezek közül a legelterjedtebb az úgynevezett „feed-in tariff”, magyarul betáplálási ártámogatás, melynek lényege, hogy az áramszolgáltatók előre meghatározott áron kötelesek visszavásárolni a zöld energiából megtermelt áramot. Ezt a támogatási formát közel 50 országban alkalmazzák Izraeltől, Japánon át a legtöbb EU tagországig. A Deutsche Bank becslései szerint ennek a támogatásnak volt köszönhető 2008-ban az üzembe helyezett PV kapacitások 75 százaléka.

Németországban volt a leghatékonyabb ez az ösztönzési forma, ahol a napenergia ipar évente 10 milliárd eurós forgalmat generál. Azonban a PV rendszerek árcsökkenése nyomán a kormány 2010 közepén úgy döntött, hogy a törvényileg előre meghatározott betáplálási ártámogatás-csökkentésnél gyorsabb ütemben csökkenti a támogatást. Az iparág szakértői természetesen ellenzik a lépést, szerintük ugyanis ezzel jelentősen kitolódik a 2013-ra számított hálózati ár-egyenlőség időpontja.

Az USA-ban ezzel szemben nincs ilyen típusú támogatás, ott 2009-ben határozták meg az úgynevezett portfólió-szabványt (RPS, renewable portfolio standard), ami megszabja, hogy a megtermelt árammennyiség hány százalékát kell megújuló energiaforrásokból előállítani. Ez 2020-ra 33 százalékban lett meghatározva.

Mi várható 2010-ben?

A gazdasági válságból való lassú kilábalás ellenére is arra számítanak az Earth Policy Institute szakemberei, hogy idén mintegy 16 ezer megawattnyi PV rendszert helyeznek üzembe világszerte, aminek több mint felét Németország kapacitásbővítése adja majd – az ottani fejlesztőknek ugyanis be kell fejezniük projektjeiket, mielőtt a támogatási szint jelentősen lecsökken.

A napelemek gyártási költségeinek csökkenéséban, a métergazdaságosságban, valamint a kormányok zöldenergia felé fordulásában bízva az EPI fényes jövőt jósol a napenergia ágazatnak.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu