Észak- és Nyugat-Európában a legelők kiszáradása a tej- és húshasznú állományok zsugorodását hozza. A tél beköszönte előtt tovább fog növekedni a vágási intenzitás, mivel a takarmányalapok túl gyengék az állatok biztonságos kiteleltetéséhez. A marhaállomány általános csökkenése azt vetíti előre, hogy jövőre is az átlagosnál szerényebb lesz a marhahús-előállítás Európában.

 

A sertéstartás 2016-ban és 2017-ben jövedelmező tevékenységnek bizonyult, ezért az állomány idén tavaszzal 12,2 millió kocára bővült. Ennek köszönhetően Európa idén új rekordot állíthat fel a vágott hízók számát tekintve, elérve a 266 millió egyedet. Mivel idén az árak nyomottak, ez arra készteti a gazdákat, hogy korán vágóhídra küldjék az állatokat.

kis mértékben Japán és Mexikó igényli még az európai terméket. Az export valószínűleg jövőre is csúcsra jár majd, bár a sertéshizlalás jövedelmezősége tovább romolhat az USDA szerint.

Szabadabb a húskereskedelem

2017 szeptemberében lépett életbe a CETA megállapodás, melynek keretében Kanada 53 ezer tonna marha- és 75 ezer tonna sertéshúst hozhat be Európába vámmentesen. Nagyobb várakozás övezi a Mercosur-államokkal (Argentína, Brazília, Uruguay és Paraguay) folytatott egyezkedést. Ennek keretében az említett államok - elsősorban Argentína - legalább 130 ezer tonna marhahúst szeretne bejuttatni a közösség piacára vámmentesen, az unió ezzel szemben legfeljebb 99 ezer tonnát engedélyezne. Miután Európa és Japán tavaly decemberben szabad-kereskedelmi megállapodást kötött, az öreg kontinensen termelt hús egyre nagyobb mennyiségben és egyre csekélyebb vámtarifák mellett léphet be a távol-keleti ország piacára, mígnem teljes vámmentességet ér el. Az európai sertéshús értékesíthetőségét veszélyezteti a Lengyelországban és Romániában dúló afrikai sertéspestis. Amíg az EU képes elérni, hogy ázsiai partnerei elfogadják a regionális kereskedelmi korlátozásokat, addig a legfőbb exportőr, Németország biztonságosan levezetheti feleslegét - és ezzel Európa belső piacát is tehermentesíti.