Újabb akvizíciókat tervez a Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro

Agrárszektor.hu: Mára bebizonyosodott, hogy a koronavírus világméretű terjedése miatti kereskedelmi korlátozások a magyar agrárpiacot is érintik. A Talentis Agronál érezhető-e a járvány hatása?

Makai Szabolcs: A világjárvány valamennyi piaci szereplőre hatással van, így a mi tevékenységeinket is jelentősen érinti. Számos alapanyag érkezik Kínából és Európából, így a kereskedelmi korlátozásokat a globális piac is megérzi majd. Mi például állatállományunk takarmányozásához három magyar vállalattól is vásárolunk előkeverékeket - úgynevezett premixeket-, de még így is elképzelhető, hogy egyes takarmánykomponensekből egy ideig ellátási gondok lehetnek. Kollégáimmal együtt úgy véljük, hogy a takarmányozásban a következő néhány hónap nehéz lesz, és a koronavírus miatti intézkedések más területekre - így a gabona- vagy a tejpiacra is - kihathatnak. Az észak-olaszországi karantén máris komolyan lassítja a gabona- és a nyerstej-kivitelt, és ez bennünket is kedvezőtlenül érint, hiszen gabonát és tejet mi is termelünk és értékesítünk a régióban. A tejnél ráadásul azért is lehet komoly a helyzet, mert a tárolást csak harminchat óráig tudjuk megoldani, ha a külföldre szánt tételeket nem sikerülne értékesíteni. Egyelőre azonban bízunk abban, hogy nem fordul ennyire rosszra a helyzet. Visszamondásunk volt, de eddig még mindig sikerült megoldani az értékesítést. Cégcsoportunk amúgyis kellően diverzifikált, így rugalmas akciótervekkel gyorsan tudunk igazodni a megváltozott körülményekhez.

A.: Lehet-e vészforgatókönyvvel készülni egy rendkívüli tejpiaci helyzetre?

M. Sz.: A magyarországi piac is telitődött a vírus okozta helyzet miatt, de szerencsére a közelmúltban épültek új tejipari kapacitások, ahová át lehet csatornázni a külpiacról kiszoruló tételeket. A székesfehérvári Alföldi Tej Kft. Debrecenben, a Sole-Mizo Zrt. Szegeden fejlesztett, a mosonmagyaróvári Óvártej Zrt. pedig csupán néhány kilométerre fekszik nyugat-magyarországi állattartó telepeinktől. Összetett problémáról lenne azonban szó, ezért reméljük, nem lesz szükség ilyen megoldásokra.

A.: A kínai alapanyagok áremelkedése miatt a takarmánygyártók máris kilátásba helyezték, hogy drágítják termékeiket. A Talentis állattenyésztési tevékenysége - szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazata - el tudná viselni a takarmánypiaci árnövekedést?

M. Sz.: A takarmánydrágulás természetesen nálunk is többletköltséget okozna, de azért azt is figyelembe kell venni, hogy a premixek csak 2-3 százalékát teszik ki a receptúráknak. Ráadásul más oldalról nézve éppenséggel árcsökkentő hatású lenne, ha a vírus miatti nemzetközi karantén intézkedések a búza- és a kukoricapiacon kereskedelmi gondokat idéznének elő, és a külföldre irányuló hazai árumennyiség egy része az országban maradna. Összességében tehát a takarmánypiacon nem számítunk drasztikus változásokra. Jó lenne az is, ha az állattenyésztési ágazatokban fennmaradna a mai "kegyelmi" helyzet, amelyben a tej, a sertés és a tojás értékesítési árai egyaránt jónak mondhatók.

A.: Sokan ilyen "kegyelmi állapotként" jellemzik a tavalyi évet a növénytermelésben is. Mennyire voltak eredményesek a cégcsoport szántóföldi kultúrái?

M. Sz.: Azt mondhatom, kedvező évet zártunk. A búza ára tavaly jó volt, így szinte minden termelő kereshetett rajta, aki betartotta az agrotechnikai követelményeket és piaci körülmények között kereskedett. Ugyanez volt a helyzet a kukoricánál, és szerencsénk volt a napraforgóval és a repcével is, mert a kezdeti nyomott árak végre belendültek. Az már más kérdés, hogy ez a "kegyelmi állapot" - amely a növénytermelésre és az állattenyésztésre is igaz volt - fennmaradhat-e 2020-ban. Az elmúlt hetek-hónapok eseményei alapján most az valószínűsíthető, hogy nem, de úgy döntöttünk, hogy egyelőre figyeljük a piaci folyamatokat. A mi saját növénytermelésünk exportorientált, ezért fontos a számunkra, hogy a kiviteli csatornák működjenek. A koronavírus-járvány nagyban befolyásolhatja az értékesítési lehetőségeket, vagy például az is, ha tartósan alacsony vízállás miatt nehezen lenne hajózható a Duna.

A.: Szakmai kimutatások szerint a legtöbb hazai növénytermelő gazdaság azért nyereséges, mert évről-évre felveheti a 70-75 ezer forintos, egy hektárra jutó uniós területalapú támogatást is. A Talentis Agronál is szükség van az uniós területalapú pénzekre?

M. Sz.: Vannak olyan területeink, ahol igen, és vannak olyanok, ahol nem. Az agrotechnikán több múlik, de összességében kijelenthető, hogy szükségünk van a területalapú forrásokra. A támogatás az egész EU szintjén azért is indokolt, mert másként a gazdálkodók nem tudnák teljesíteni a magas minőségi és egyéb elvárásokat. Gondoljunk csak például arra, hogy egyre több növényvédő szert vonnak ki a forgalomból, és emiatt a termelőknek költségnövekedéssel vagy hozamcsökkenéssel kell szembenézniük. Ha megnézünk más országokat - például Ukrajnát, Szerbiát vagy az USA-t -, azt láthatjuk, hogy sok helyen nem folyósítanak területalapú támogatásokat, és ez arra utal, hogy a mezőgazdaság is profitorientált tevékenység, amellyel megéri foglalkozni. Természetesen nincs ez másként az EU-ban sem, de itt a szabályok általában jóval szigorúbbak, ezért nem lenne fair, ha az uniós gazdálkodóknak támogatások nélkül kellene versenyezniük más országok farmereivel, akik azért termelhetnek olcsóbban, mert nem kell annyi előírást betartaniuk.

A.: Az eredményességet a hatékonyságjavító befektetések is javíthatják. Milyen akvizíciós terveik vannak?

M. Sz.: Két út áll előttünk. A tavaly összeállított stratégia mentén haladva építünk/modernizálunk telepeket, illetve további területvásárlásokkal érjük el céljainkat. Minden nagyvállalat akkor működhet jól, ha már érdemi hatással tud lenni a piacra, ehhez pedig ott kell lennie az első három legnagyobb cég között. Magyarországon a mezőgazdasági terület nagysága 5 millió hektár, a Talentis Agrohoz pedig ma mintegy 43 ezer hektár tartozik. Így kijelenthetjük, hogy növénytermelésünk megfelel a stratégiai kritériumoknak, és azon dolgozunk, hogy más ágazataink - borászatunk, szarvasmarha-tartásunk, sertéstermelésünk és tojás-előállításunk - is hasonló eredményeket érjen el. A tejtermelésben 6700 tehenünkkel például már most is piacvezetőknek számítunk, bár a 64 millió literes éves tejmennyiség növeléséhez még van mit fejlődnünk.

A.: Éppen a napokban jelentették be, hogy étkezési tyúktojást termelő telepet vásároltak a Veszprém megyei Balatonkenese és Papkeszi között. Mi indokolta ezt az akvizíciót?

M. Sz.: A telep alternatív technológiával működik, így mélyalmos tojásokat állít elő. Azt látjuk, hogy egyre növekszik az élelmiszerhálózatok igénye arra, hogy kínálatuk egy részét a ketreces termékek helyett alternatív tojások tegyék ki. Ezért a tojáspiacon versenyhátrányba kerülhetnek azok a vállalkozások, amelyek az alternatív tojástermelést nem veszik fel tevékenységeik közé. Emellett úgy véljük, lehetőséget kell biztosítani a hazai vásárlóknak, hogy maguk dönthessenek arról, milyen tartásmódból származó termékeket kívánnak venni. Eddig a Talentis Agrohoz tartozó székesfehérvári Aranykorona Zrt.-nél évi 60 millió darab ketreces tojást állítottunk el, és ez mostantól 6-9 millió alternatív tojással bővülhet. Így a holding 65-70 milliós éves tojásmennyiséggel a második helyre jöhet felt a hazai tojástermelő vállalkozások között, és az új telep kapacitását a jelenlegi két-háromszorosára is növelheti majd.

A.: Az elmúlt év végén pedig arról szóltak a hírek, hogy megszerezték a korábban állami vállalatként működő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t is, amellyel a holding vetőmagtermelése is bővült. Mekkora ma a cégcsoport vetőmag-üzletága?

M. Sz.: Nekünk most már három saját vetőmagüzemünk van, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy a 43 ezer hektárnyi földterületet bevethessük. A hatékonyság javítása érdekében úgy döntöttünk, központosítjuk a vetőmag-előállítást, így a cégcsoportban felhasznált kalászos vetőmagokat egy helyen, a mosonmagyaróvári Lajta—Hanság Zrt.-nél termeljük meg. A muronyi Hidasháti Zrt. viszont kukorica- és borsóvetőmagokkal foglalkozik, amelyet a környékbeli nagygazdaságoknak is értékesít. A Gödöllői Tangazdaság Zrt. pedig - ahol főként borsótermelés folyik - saját magát látja el vetőmagokkal. A Talentis Agro vetőmagtermékeit nem exportálja, de így is ezt az ágazatot a legnehezebb működtetni, mert a belpiaci folyamatokat is nehéz kiszámítani.

A.: Sokan a cégcsoport gyenge pontjának tartják, hogy kevés élelmiszeripari tevékenységet végez. Foglalkoznak malomiparral és borászattal, de más fontos alapanyag-feldolgozási iparágak hiányoznak. Élelmiszeripari fejlesztések szerepelnek-e a stratégiában?

M. Sz.: Mi elsősorban alapanyag-termelő holdingként definiáljuk magunkat. Valóban tartozik hozzánk malomipar és borászat, de a Mészáros Csoport nagy élelmiszeripari divíziója a budapesti Opus Globál Nyrt.-nél található. Természetesen nem zárható ki, hogy a Talentis Agro élelmiszer-feldolgozással is bővíti portfólióját, de jelenleg azt szeretnénk, ha az alapanyag-előállítás hatékonysága javulna.

A.: Rendre felmerül, hogy a Mészáros Csoport a Talentis Agroval Csányi Sándor hosszú évek óta működő Bonafarm Csoportjához hasonló agrárintegráció kiépítését kezdte meg. Felállítható ez a párhuzam?

M. Sz.: Nem igazán. Amennyire a Bonafarmot ismerem, tevékenységük felöleli a teljes termelési folyamatot, amelynek végén a hús- és a tejipari termék-előállítás áll. A mi portfóliónkban viszont - ha a borászatot nem számítjuk - nincs olyan termék, amely közvetlenül a fogyasztók asztalára kerülhet. Előállítunk persze lisztet is, de előbb jórészt abból is kenyeret kell sütni. A két csoport működése és felépítése tehát eltér egymástól, és ha megnézzük, akvizícióink is azt mutatják, hogy mi más irányba haladunk. Ettől még persze nem lehet kizárni, hogy az alapanyag-feldolgozás egyszer nálunk is hangsúlyosabb szerepet kap.

A.: Ha pusztán a méretet nézzük, ma melyik csoport tekinthető nagyobbnak?

M. Sz.: A kettőt nehéz összehasonlítani. Ha a területméretet vizsgáljuk, ma már mi vagyunk a nagyobbak, de más eredményt kaphatunk, ha a tevékenységek komplexitását elemezzük. Ezt például úgy lehetne érzékeltetni, hogy mi gabonával kereskedünk, ők pedig szalámit állítanak elő. De az biztos, hogy mindkét csoport meghatározó szereplő a hazai agrárpiacon.

A.: Korábban volt szó arról, hogy az elmúlt év "kegyelmi időszaknak" tekinthető a magyar mezőgazdaságban. Látszik-e már a számokból, hogy a Talentis Agro tavaly milyen eredményt ér el, és mit terveznek 2020-ra?

M. Sz.: A Talentis Agro Békés megyétől Mosonmagyaróvárig körülbelül 30 jogi személyiségű társaságot fog össze, amelyek közül 15 végez termelési tevékenységeti. Holdingszinten tavaly 27 milliárd forintos összárbevételt értünk el, de az eredményt tükröző végleges számok még nincsenek meg. Ha a társaságok működését a bázisidőszakhoz hasonlítjuk, akkor azt mondhatom, hogy a vállalatcsoportban 2019 egyértelműen jó évnek számított, elsősorban a már részletezett kedvező árak miatt. További pozitívum, hogy nálunk nőtt a kibocsátás, miközben a teljes mezőgazdaságot nézve ez tavaly stagnált. Bár lehetnek nehezítő körülmények, én az idén az elmúlt évinél is bizakodóbb vagyok, mert a hatékonyságunk folyamatosan javul.

(Agrárszektor-fotó: Stiller Ákos)