2021. szeptember 18. szombat Diána

Hírek - Állat

Megállíthatatlan az élelmiszerek drágulása - A magyar agrárium jövője a tét

Hiába érkezik rekordösszegű forrás a magyar agráriumba, a hazai állattenyésztők borúsabbak, mint valaha, és félő, hogy sokan vissza fogják mondani pályázataikat, mert nem tudják megvalósítani beruházásaikat – mondta az Agrárszektornak Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte, soha nem volt még ilyen durva gabonaár-emelkedés, mint amilyen a mostani, az élelmiszerek eddigi drágulása pedig még csak a kezdet, az egyensúlyi állapot megteremtéséhez ugyanis elengedhetetlen a további árnövekedés. Dr. Gregosits Balázs, a cég kutatás- fejlesztési igazgatója hozzátette, óriási potenciál van ugyanakkor a rovarfehérjékben, amely a takarmánygyártók, és az állattenyésztők helyzetén is sokat javíthatna, a Vitafort egyik kutatás-fejlesztési programjában kifejezetten a takarmány-alapanyagként való hasznosítását vizsgálják.

Agrárszektor: A gabonaárak, és ezáltal a takarmányárak is soha nem látott magasságokban vannak. Milyen hatással lehet ez a drágulás hosszú és rövid távon a hazai állattenyésztésre, illetve takarmánygyártókra?

Kulik Zoltán: Az elmúlt fél évben a csapból is a brutális gabonaár-robbanás folyik, az egyik legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy ez a drágulás mára a takarmánygyártás teljes szegmensében végig ment. A legnagyobb gondot természetesen a szemesek árának a növekedése okozza, de a fehérjehordozók és az aminosavak ára is ugyanilyen mértékben emelkedett, sőt, az utóbbi hónapokban voltak olyan periódusok, amikor a lizinnél, a metioninnál és a foszforhordozóknál 30-40 százalékos ármozgások is voltak.

Azért forradalmi ez az árrobbanás, mert a teljes szegmensen végigment, és az árnövekedésnek nem amplitúdóik voltak, hanem folyamatos történt. Volt már ilyen helyzetben a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztők az elmúlt 15 évben, volt már 70 forint a kukorica, 180 a szója, de hogy mindent érint a dolog, ilyen hosszú lefolyással, olyan még nem volt. Az biztos, hogy ilyen mértékű drágulás, mint amilyen a mostani, még soha nem volt.

A másik nagyon extrém dolognak azt tartom ebben az árnövekedésben, hogy hatására olyan mértékben kinyílt az olló a növénytermesztés és az állattenyésztés között, amilyenre még nem volt példa azelőtt. A Vitafortnak 430-440 nagyüzemi kapcsolata van, ennek 80-90 százalékban nemcsak állattartással, hanem növénytermesztéssel is foglalkoznak. Ezeknél a vállalkozásoknál most kialakult egy tudathasadásos állapot, a termelők ugyanis nem tudják eldönteni, hogy eladják-e például a gabonát, vagy megetessék azt az állatokkal.

Nevezzen a 2021-es Portfolio Agrárdíjakra!

Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.

A Portfolio az érdeklődéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2021. június 30-ig.

Agrárszektor: A következő években rekordösszegű források érkeznek a magyar agráriumba, és több, az állattenyésztőket is érintő pályázat meghirdetésre kerül. Hogyan javíthatnak ezek a soha nem látott mértékű források a gazdák helyzetén?

Kulik Zoltán: A sok, a hazai állattenyésztést érintő negatívum mellett van egy pozitívum is, olyan, amire ugyancsak nem volt még példa azelőtt, a következő években ugyanis 4000 milliárd forint feletti forráscunami érkezik a magyar agráriumba. Ennek az első óriási hulláma az ÁTK, ahol 50 milliárd forintról 260 milliárdra emelték a keretösszeget, és már most tudni, hogy 540 állattartó telep is nyert a pályázaton összesen 220 milliárd forintot. Érdekesség, hogy ennek 40 százaléka marha-, 24 sertés-, 36 pedig baromfitartó, aminek az az oka, hogy az árak kisebb hullámzása miatt előbbieknél nagyobb a beruházási kedv. Most úgy tűnik a baromfi- és a sertésszektorban is beindult egyfajta áremelkedés, a tejárak azonban továbbra sem növekedtek. Ez utóbbi fontos lenne a termelők számára, hiszen az önköltség-növekedés jelenleg nem egyenes arányos az értékesítési, illetve fogyasztói árak emelkedésével. Az látszik tehát, hogy aki most pályázik, és meg is valósítja a terveit, az biztos, hogy öt évig állatot fog tartani. Mi bízunk abban, hogy ez a szám minél nagyobb lesz, ugyanakkor úgy tűnik, a gazdák akár 40-50 százaléka is visszamondhatja a pályázatot, sokaknál ugyanis hirtelen jött a kedv, és most szembesülnek azzal, mennyire megnőttek az alapanyagárak. És bár a banki háttér nagyon pozitív, a források rendelkezésre állnak, de az önerőt mindenki maga teszi bele, így aki erre nem képes, az nem tud beruházni.

Véleményem szerint egyetlen dolog kell, hogy vezéreljen most egy termelőt, mégpedig az, hogy az éves adósságszolgálatot hogyan tudja teljesíteni. Amikor valaki beleteszi a fejét egy évi 80-100 millió forintos törlesztésbe, akkor mindegy, hogy 300 vagy 500 forint a sertésár, így is, úgy is törleszteni kell. Sajnos számítok arra, hogy a pozitív forrásoldal mellett nagyon sokan vissza fogják mondani az ÁTK-t. Az állattenyésztők borúsabbak, mint valaha, a növénytermesztőknek meg a fülükig ér a szájuk.
Kulik Zoltán (Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség)

Agrárszektor: A gabonaár-növekedés mostanra az élelmiszerárakban is megmutatkozott Magyarországon. Mekkora drágulás várható a következő időszakban a hazai boltokban?

Kulik Zoltán: Jelenleg az egész világon zajlik egy olyan szintű áremelkedés, aminek súlyos inflációgerjesztő hatása van, ezáltal pedig minden drágul. Ennek mértékét azonban nagyban befolyásolja az, milyen egy nemzet életszínvonala, hiszen míg Ausztriában egy ember 12-14 százalékot költ az összjövedelméből élelmiszerre, addig Magyarországon 20 százalékot, ezáltal egy magyar vásárlót sokkal jobban fog érinteni egy élelmiszerár-növekedés.

A fogyasztók számára rosszul hangozhat, de az élelmiszeráraknak muszáj lesz növekedniük, valakinek ugyanis meg kell fizetniük a termelők költségeit. Természetesen a kereskedőkön is nagy hangsúly van, de sajnos ki kell mondanunk, hogy ezek az árak nem fognak csökkenni, és nem lesz újra 40 forint egy tonna kukorica, ez egészen biztos. Ebből adódóan már most is tapasztalunk áremelkedést, ahhoz azonban, hogy kialakuljon egy egyensúlyi helyzet, még legalább 10-20 százalékos drágulásra van szükség a boltokban.

Agrárszektor: A növénytermesztést évek óta egyre nehezebb helyzetbe sodorja a szélsőséges időjárás, ugyanakkor a gabonaárak növekedésének egyértelműen ez a szektor a nyertese. Nem úgy, mint az állattenyésztés, amelyet évek óta sújt valamilyen probléma. Mit gondol, hogyan lehetne növelni ez utóbbi versenyképességét, illetve mit lehetne tenni a fellendítése érdekében?

Kulik Zoltán: Nagyon szerencsétlen ez a helyzet, hogy az állattenyésztőknek ebben az időszakban van lehetőségük beruházni, ugyanakkor az elmúlt 8-10 évben nem volt példa arra, hogy a nagyüzemek ilyen támogatással tudjanak technológiai fejlesztéseket végrehajtani. Fontos, hogy ezek a korszerűsítések most meg tudjanak valósulni, az építőiparban azonban jelenleg sok alapanyag nem áll rendelkezésre, ráadásul a fémárak is az egekben vannak, így az állattartók nincsenek könnyű helyzetben. Viszont annak a termelőnek, aki ezt most nem lépi meg, a következő években már nem lesz lehetősége.

A mezőgazdaságnak muszáj egyensúlyi állapotra jutnia, és bízom benne, hogy nemcsak a magyar állattenyésztők hatékonysága, hanem általában az állattenyésztés értékítélete is a megfelelő polcra kerül majd. Ez most eltolódott, és néha nehéz meggyőzni egy-egy partnerünket arról, hogy ne hagyjon fel az állattartással." 
Dr. Gregosits Balázs és Kulik Zoltán (Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség)

Agrárszektor: 2050-re komoly népességrobbanásra lehet készülni, ami azt jelenti, hogy az élelmiszeriparnak, alapanyaggyártásnak is fel kell majd pörögnie. A hatalmas forrásoknak köszönhetően, amelyek a magyar agráriumba érkeznek a következő években, óriási beruházási dömping indulhat a hazai élelmiszeriparban. Milyen mértékben járulhat hozzá mindez a szektor versenyképesebbé tételéhez?

Kulik Zoltán: Erre nagyon jó példa a Vitafort, hiszen éppen nyakig vagyunk az egyik legnagyobb beruházásunkban, amelyet 2-3 hónapja kezdtünk. Ez egy 5 milliárd forint feletti beruházás, amiben egy teljesen új premix, koncentrátum és tápüzemi gyártó komplexum jön létre. Ez önmagában is monumentális, hiszen egy 40 méter magas toronyról van szó, a mostani üzemeink pedig nem haladják meg a 20 métert sem. Több mint 2 éves tervezést követően fogtunk neki a megvalósításnak, és a terveink szerint 2022 október-novemberében át tudjuk majd adni az üzemet.

Személy szerint óva intenék mindenkit, aki óriási nagyságrendű kapacitásnövekedéssel kapcsolatos beruházásokban gondolkodik, jelenleg ugyanis egyértelműen a hatékonyságot kell növelni. Mi is ezt tesszük, próbálunk sokkal pontosabb, precízebb, és minden oldalról, energetikai felhasználás oldaláról is egy hatékonyabb üzemet létrehozni. A mostani árnövekedés egy torz világot mutat, ennyivel több acélra, kukoricára és búzára azonban nincs szükség, ez a drágulás tehát nem a valós igényeket tükrözi.

Agrárszektor: Változnak a fogyasztói szokások, egyre nagyobb teret nyernek a különböző bio, vega, vegán termékek, illetve a műhúsok. Eljöhet az az idő, hogy ezek az élelmiszerek kiszorítják majd az állati termékeket?

Kulik Zoltán: Azt gondolom, hogy ezt a trendet a helyén kell kezelni. Egészen biztos, hogy ezek az új irányzatok teret nyernek majd, sokkal fontosabb azonban, hogy komplexen gondolkodjunk az egészségünkről. Jelenleg azt látni, hogy az emberek sokkal kevesebbet mozognak, stresszesebbek, ezeknek pedig mind sokkal nagyobb egészségromboló hatásuk van, mint annak, ki, mennyi húst fogyaszt. Én nem félek attól, hogy ezeknek az élelmiszereknek piacromboló hatásuk lesz az állati termékeket tekintve, műhúsok eddig is voltak, ezután is lesznek, mindkét szegmensnek megvannak a saját fogyasztói.

Dr. Gregosits Balázs (Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség)

Agrárszektor: A rovarfehérjék óriási lázban tartanak most mindenkit, nemrég engedélyezték az Európai Unióban a lisztkukac élelmiszerként való forgalmazását. A jövőre nézve mekkora potenciál van ezekben a termékekben az emberi fogyasztást tekintve, és mennyi takarmány-alapanyagként?

Dr. Gregosits Balázs: Jelenleg támogató szakmai véleményt kapott piacorientált K+F pályázatunk van, melynek vezérfonala a fenntartható hulladékgazdálkodáson alapuló rovarfehérje-takarmányozási rendszerek kidolgozása. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben tervezünk rovarfehérjét előállítani, hanem azt, hogy a nagyüzemi állattenyésztésben – elsősorban sertés, baromfi és hal – megvizsgáljuk azokat a lehetőségeket, hogy a jelenlegi EU-s szabályozás alapján mik azok a rovarfehérjéből származó takarmánykomponensek, amelyeket a nagyüzemi állattartásban lehet alkalmazni. Amióta az EU tagjai vagyunk, ránk is az EU-s szabályozások vonatkoznak, ami jelenleg a rovarfehérje tekintetében azt jelenti, hogy az állati takarmányozásban kizárólag a petfood ágazatban, valamint az akvakultúrában lehet használni.

A rovarfehérje lényege az, hogy általuk egy nagyon gyorsan előállítható, sokkal kisebb energiaigényű fehérjeforrást kaphatunk, és a hagyományosokhoz képest jóval kisebb a területigénye, illetve a vízigénye. A rovarfehérjének van létjogosultsága, ugyanakkor látszik, hogy a fejlett nyugati országokban a társadalmi elfogadottsága és a törvényi szabályozása teljesen más, mint például Ázsiában.

Évek óta lehet arról hallani, hogy az Európai Bizottság részéről komoly szándék van arra, hogy 2021-re a sertésben, 2022-ben pedig a baromfiban is használható legyen a rovaralapú fehérjeforrás a takarmányozásban. Jelenleg hét engedélyezett rovarfaj került az EU listájára, ezek közül a legígéretesebb a fekete katonalégy és annak a lárvája. Az említett piacorientált kutatás-fejlesztési projektünk is arra irányul, hogy három év vonatkozásában meg tudjuk vizsgálni ezeknek a fehérjeforrásoknak a lehetőségeit a nagyüzemi állattartásra vonatkozóan.

Agrárszektor: Egyre nagyobb szerepet kap a világban a környezetvédelem és a fenntarthatóság. Mennyire fontosak ezek a Vitafort számára, milyen eszközökkel tudnak környezettudatosan működni?

Dr. Gregosits Balázs: Számunkra nagyon fontos, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem a cég mindennapjaiban is megmutatkozzon, és ne csak verbális szlogen szintjén jelenjen meg, hanem a valóságban is. Ennek megfelelően olyan takarmányozási programjaink vannak, mint például az ecometán számlálóprogram, ami a nagyüzemi partnereinknél vizsgálja, hogy a napi tejtermelés során mekkora a metánkibocsátás. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy véleményem szerint nem teljesen fair az állattenyésztés megítélése sem Magyarországon, sem pedig az unióban, az elektronikai iparágban például sokkal nagyobb a károsanyag-kibocsátás, ugyanakkor ez egy fontos téma, amivel feltétlenül foglalkoznunk kell. A fenntarthatósághoz emellett szervesen kapcsolódik két Horizont 2020 kiírásban szereplő program is, ahol a mikroalga-készítményeknek a fenntarthatóság és a fehérjeéhség vonatkozásában történő vizsgálatait koordináljuk, konzorciumi tagok vagyunk. Laoszban van az egyik ilyen projektünk, itt tilápia esetében nézzük a mikroalgákat és a rovarokat, a másodiknál pedig hazai viszonyok között vizsgáljuk a mikroalga-fehérjéket ponty és afrikai harcsa esetében.

Dr. Gregosits Balázs és Kulik Zoltán (Fotó: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség)

Agrárszektor: Az innováció kiemelt szerepet tölt be a Vitafort életében. Milyen innovatív megoldásokat érdemes megemlíteni a céget illetően, melyek azok a jelenleg folyamatban lévő kutatás- fejlesztési és innovációs pályázatok a cégcsoporton belül, amelyeket fontos kiemelni?

Dr. Gregosits Balázs: Nagyon sok ilyen fejlesztésünk van, akad köztük már lezárult projekt, de van olyan is, ami még folyamatban van. Jelenleg, ha a cégcsoport szintjén nézzük, 9 olyan pályázat beadása van folyamatban, amelyek révén komoly fejlesztések várhatók. A hazai piacon a tejtermelésnél most már jó ideje a tej beltartalma az, ami premizálva van a felvásárláskor, 3,6 százalékos tejzsírtartalom felett többet kapnak a gazdák a tejért. Hogy ezt meg tudják csinálni telepi körülmények között, az a takarmányozáson múlik bizonyos szinten, mi pedig ehhez nyújtunk olyan kutatás-fejlesztési ötleteket, amelyeket hasznosítani tudnak. A Vitafort által gyártott egyik takarmányba olyan enzimeket teszünk, amellyel a tej zsírtartalmát lehet emelni, ezt már több partnerünknél is használjuk a komplex takarmányozási rendszerben. Nem lehet elmenni az antibiotikum-mentes takarmányozás mellett sem, hiszen az EU 2022-re a cink-oxid terápiás használatát teljesen ki fogja vezetni, és az antibiotikumok használatát is csökkenteni fogja. Ezekre fel kell készülni, mert ha nem tesszük, akkor olyan termelési veszteségek fognak realizálódni, ami akár a cég piaci pozícióját is befolyásolhatja. A Vitafort nemrég nyert egy olyan pályázatot, ami arról szól, hogy ez az antibiotikum-mentesség hogyan hozható összefüggésbe a mesterséges intelligenciával: a sertéseket 3D-s kamerarendszerben etológiai vizsgálatokkal figyeljük meg, algoritmusokat építünk fel, és gyakorlatilag a takarmányváltás és az élettani paraméterek összefüggéseit tudjuk analizálni. Szarvasmarhában slágerdolog az emissziócsökkentés a takarmányozáson keresztül, ezt szenzorokkal felszerelt istállókkal lehet igazolni, de végzünk kutatásokat a borjútakarmányozásnál egy teljesen önálló robot létrehozásának lehetőségével kapcsolatban is, illetve van a szívfrekvencia alapján működő, hőstresszelőjelző projektünk is.

Kulik Zoltán: A cégcsoporton belül a Vitafort Agro Ázsia kimondottan a feltörekvő piacokra koncentrál, de ezenkívül Afrika, sőt Dél-Amerika bizonyos országaira is, emellett Pakisztánban most indítottunk el egy vállalatot. Van egy nagyon komoly, ötmillió liter tejet előállító szarvasmarhatelepünk, ahol van majdnem 2000 hektár integrációnk, több mint 1200 hektár földdel. Van egy sertéstelepünk, ahol 1300 anyakocával több mint 30 ezer hízót állítunk elő, le is vágjuk őket, sőt saját húsboltjaink is vannak. És van egy olyan cégünk, amelyik kimondottan gabonakereskedelemmel foglalkozik, ami több mint 300 ezer tonnát jelent.

A cégcsoport tehát számtalan területen jelen van, így teljesen jól látjuk, például azt, hogy mennyi a tej önköltsége, vagy, hogy a sertés árváltozása hogyan alakítja a hatékonyságot. Most a kereskedő ágazatunk és a növénytermesztéssel foglalkozó cégünk az, amelyik nagyon komolyan tud előremenni, a takarmánygyártással most csak kisebb lépésekkel tudunk haladni. Egy biztos, 2016 és 2020 között csak a saját tőkénket 48 százalékkal tudtuk növelni, az árbevételünket pedig 55 százalékkal. Most ebben a beruházáshullámban a cégcsoporton belül több mint 8 milliárd forintot fordítunk a szarvasmarha, a sertés és a takarmánygyártás területére, ami nagyon nagy mértékben emeli nemcsak a lehetőségeinket, de a hatékonyságot is. Öt év alatt csak nálunk 250 százalékkal fog megnőni a saját tőke, és 80 százalékkal kell az árbevételünket összességében növelni ahhoz, hogy ezeket a beruházásokat végig tudjuk menedzselni. 2020-ban a cégcsoport árbevétele meghaladta a 31 milliárd forintot, közelít a 32-höz, 2022-ben pedig a 36-37 milliárd a cél. Ez egy nagyon kritikus időszaka a mezőgazdaságnak, valamint a mi életünknek is, és egyértelműen az állattenyésztők azok, akik a legsúlyosabb problémákkal küzdenek most.

Agrárszektor: Idén 40 éves a Vitafort, amely hatalmas mérföldkőnek számít egy cég életében. Hogyan, milyen tervekkel készültek a 2021-es évre? Milyen beruházások, fejlesztések várhatók a cégnél a következő években?

Kulik Zoltán: A Vitafort életében a 2021-es év talán az eddigi legfontosabb. Egykor elsőként lettünk az iparágunkban részvénytársaság, és idén 40 éves a cégünk, amit úgy ünneplünk, hogy a térség legmodernebb üzemét kezdtük el építeni, ráadásul Európában is csak 1-2 ehhez hasonló van. Mi nem nagyobb volumenben és kapacitásban gondolkozunk, hanem nagyobb hozzáadott értékben az egész rendszert tekintve.

Szinte minden cégünknél komoly fejlesztéseket fogunk végrehajtani a következő időszakban, ebbe beletartoznak a mikrobiológiai és a biokémiai laborjaink, valamint a külföldi - Moldáviában és Romániában található - leányvállalatink is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az élelmiszerek jelenleg tartó áremelkedése hol fog tartani két év múlva, az azonban egyértelmű, hogy az ágazat magasabb polcra kell kerülnie, mert egyszerűen elkerülhetetlen az az irány, hogy drágábban állítsuk elő az élelmiszereket.

Kapcsolódó cikkek


X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu