agrarszektor.hu • 2025. május 1. 09:02
2025 májusától egyszerűbb szabályozás vonatkozik a kéknyelv-betegség esetleges hazai megjelenésére - derült ki abból az agrárminiszteri rendeletmódosításából, amely április 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A módosításokat azért hozták, hogy az uniós normákhoz igazodva csökkentsék a hatóságok és állattartók adminisztrációs terheit, ugyanakkor fenntartsák Magyarország 2021 óta tartó kéknyelv-mentes státuszát. A jogszabály legfontosabb rendelkezése, hogy mostantól nem kell a fertőzött állatokat leölni, gyógyulásuk után a húsuk is forgalomba hozható lesz.
A kéknyelv betegség szúnyogok által terjesztett bejelentési kötelezettség alá eső vírusos fertőzés, amely elsősorban a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődzőket támadja meg. Emberre nem veszélyes, azonban az állatokra és a gazdaságokra nézve jelentős károkat okozhat. Korábban az állategészségügyi hatóságoknak szigorú intézkedéseket kellett foganatosítaniuk minden gyanús esetnél, például kötelező volt a fertőzött állatok leölése vagy védőzónák kijelölése.
A módosított rendelet alapján a jövőben nem lesz többé kötelező a pozitív tesztet produkáló állatok leölése, és eltörlik a védő- és megfigyelési körzetek elrendelését, valamint a járványvédelmi központok felállítását is. Emellett a megfigyelési idő 30 napról 60 napra nő, így az állatok hosszabb megfigyelési idő után, de jó eséllyel ismét forgalomképessé válhatnak.
Az uniós szabályozás alapján a kéknyelv betegség ma már nem azonnali felszámolási kötelezettség alá tartozik, hanem C-kategóriás betegségként a tagállamok maguk dönthetnek a védekezési módszerekről. Magyarország úgy alakította át szabályozását, hogy továbbra is teljesítse az Európai Unió és az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) elvárásait, miközben elkerülhetők legyenek a felesleges, költséges beavatkozások.
Az új szabályozás alapján az érintett vármegyei hivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feladata lesz a helyzet folyamatos figyelése, jelentések készítése, illetve egy esetleges kitörés esetén az adatok továbbítása uniós információs rendszerek felé. A Nébih emellett a kéknyelv betegségre vonatkozóan az EU 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltak alapján megfigyelési programot dolgoz ki, és gondoskodik annak végrehajtásáról.
A rendelet ezen kívül hatályon kívül helyez több korábbi, ma már túlzottan szigorúnak számító előírást: köztük a járványügyi zárlat 20 kilométeres körzetének szabályát vagy a fertőzött állati tetemek kötelező megsemmisítésére vonatkozó előírásokat. Az új szabályozás a kihirdetését követő nyolcadik napon fog hatályba lépni.