agrarszektor.hu • 2026. július 8. 13:58
Az Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) szabályainak életszerűbbé tételét javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A rovarölő szeres kezelések elektronikus rögzítésének 24 órás határidejének meghosszabbítása csökkentené a gazdálkodók adminisztratív terheit és a hibázásból eredő szankciók kockázatát, miközben a környezet- és fogyasztóvédelmi szempontok továbbra is biztosítottak maradnának.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több, mint 100 ezer termelőnek nyújt rendszeresen segítséget az agrártámogatások igénylésében és egyéb adminisztrációs feladatokban - írják közleményükben, melyben kiemelik, olyan javaslatokon dolgoznak, amelyek segítségével a gazdálkodókra nehezedő adminisztrációs teher és a támogatások visszafizetésének kockázata tovább csökkenthető.
A hazai agrárium digitális átállása mindannyiunk közös érdeke, hiszen ez a pontos adatvezérelt gazdálkodás a fenntarthatóság és a nyomonkövethetőség alapja. Jelenleg a növényvédelemi tevékenységről szóló 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet értelmében a 10 hektár felett gazdálkodóknak a szántóföldi területein végzett rovarölő szeres kezeléseket a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteniük kell a NÉBIH elektronikus felületén (eGN). Bár a szabályozás célja többek között a nyomonkövethetőség és a méhek védelme lenne, a 24 órás határidő a gyakorlatban olyan adminisztratív és technikai kihívások elé állítja a gazdálkodókat, amelyek indokolttá teszik a szabályozás újragondolását.
A 24 órás határidő különösen a kisebb gazdaságok számára jelent komoly adminisztratív terhet, növeli a hibázás kockázatát, miközben a szakmai vagy technikai segítség sem minden esetben érhető el ilyen rövid időn belül. Továbbá a rövid határidős kötelezettség miatt elkövetett adminisztrációs hibák akár szankciót, támogatás megvonást is maguk után vonhatnak. A fogyasztók és a környezet – különösen a beporzó rovarok, méhek – védelme kiemelten fontos. Ugyanakkor az utólagos 24 órás adatrögzítés önmagában nem garantálja a kijuttatás biztonságát, hiszen az adminisztráció a már elvégzett munkát követi. A helyszíni, szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzések és a mintavételezések továbbra is a leghatékonyabb eszközei a jogkövető magatartás biztosításának, miközben a digitális rendszernek elsősorban a támogató, nyomonkövető funkciót kellene betöltenie - olvasható a közleményben.
Az Európai Unió végrehajtási rendelete a hazainál jóval rugalmasabb, 30 napos határidőt biztosít az adatok elektronikus formátumba történő átvezetésre (2030.január 1-ig ennél még hosszabb határidőt is biztosíthatnak a tagállamok). Éppen ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt javasolja, hogy a kezelések 24 órán belüli papíralapú vagy helyi digitális nyilvántartása továbbra is maradjon kötelező a helyszíni ellenőrzések biztosítása érdekében. A Nébih eGN rendszerébe történő elektronikus feltöltés határideje viszont 24 óráról legalább 30 napra módosuljon a szántóföldi területeken végzett rovarölő szeres kezelések esetében. Egy életszerűbb, a gyakorlati tapasztalatokra épülő szabályozás egyszerre szolgálná a környezet- és fogyasztóvédelmet, valamint csökkentené a gazdálkodók adminisztratív terheit és a szankciók kockázatát.