agrarszektor.hu • 2026. augusztus 12. 15:32
Az Európai Unió azt vizsgálta, milyen következményekkel járna, ha az Unióban nem engedélyezett, legveszélyesebbnek minősülő növényvédőszer-hatóanyagok maximális szermaradék-határértékét (MRL) a kimutathatósági határértékre szorítanák le. A modellezett három forgatókönyv alapján az uniós agrárimportra és a fogyasztói árakra gyakorolt hatás rendkívül széles skálán mozoghat - írta az European Commission.
Az EU-ban nem engedélyezett 976 hatóanyag közül 80 felel meg a legveszélyesebb besorolási kritériumoknak. Ezek közül 18 esetében léteznek a kimutathatósági küszöböt meghaladó szermaradék-határértékek, amelyeket az uniós importtermékekben ténylegesen kimutattak, vagy amelyek használata engedélyezett az exportáló partnerországokban. A szigorítás összesen 235 árucikket, 86 országot és több mint 5400, ténylegesen kereskedett hatóanyag-árucikk-ország kombinációt érintene.
A legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint - amelyben az exportőrök semmilyen alkalmazkodási lépést nem tesznek - az EU teljes mezőgazdasági importja volumenben 41 százalékkal esne vissza. A legdrasztikusabb csökkenés a citrusféléknél (-92%) és a szójababnál (-90%) következne be. Az uniós fogyasztói árak meredeken emelkednének, a kávé például 332, a szójadara 105, a citrusfélék pedig 85 százalékkal drágulnának. Bár az uniós termelés összességében 1,1 százalékkal nőne, a takarmányköltségek emelkedése (az olajpogácsáknál +87%) miatt az állattenyésztés visszaesne, a sertéshús termelése 5,8, a baromfihúsé pedig 5,4 százalékkal csökkenne.
A köztes forgatókönyv, amely az exportőrök részleges alkalmazkodásával és 20 százalékos exportköltség-növekedéssel számol, lényegesen mérsékeltebb hatást vetít előre. Ebben az esetben az uniós agrárimport 8 százalékkal csökkenne, a fogyasztói árak pedig a legjobban érintett termékeknél is csak 5-7 százalékkal emelkednének, mint például a csemegeszőlőnél (6,5%), a kávénál (6%) és a citrusféléknél (5,6%). Az állattenyésztési ágazatra gyakorolt tovagyűrűző hatás ebben a változatban már elhanyagolható lenne.
Az alsó becslés - amely kizárólag a monitoring során ténylegesen kimutatott használatból indul ki, minimumküszöb nélkül, és mindössze 5 százalékos exportköltség-növekedést feltételez - gyakorlatilag alig érezhető hatást mutat. Az import 0,4 százalékkal mérséklődne, a termelés változása és a fogyasztói árak emelkedése pedig minden árucikknél 1 százalék alatt maradna.
A szimulációs modellben közvetlenül nem szereplő, további 180 árucikk kvalitatív elemzése 30 érintett harmadik országot azonosított, amelyek többsége képes lenne kereskedelmét más piacokra átirányítani vagy belföldi értékesítéssel felszívni, bár jellemzően alacsonyabb áron. Az EU 29 ilyen terméknél nem önellátó, de általában képes lenne beszállítót váltani 2-9 százalékos árnövekedés mellett; a füge, a mandula, a mogyoró és a bab tartozik a legkevésbé helyettesíthető áruk közé. A legjelentősebb importértéket érintő hatóanyagok a glufozinát, a spirodiklofén, a mankoceb és a metirám. Egy esettanulmány szerint a ciprokonazol uniós alternatívái 20-40 százalékkal növelik a termelési költségeket, bár a nettó hatás a jobb növényvédelmi hatékonyság miatt ennél kisebb is lehet.