agrarszektor.hu • 2026. október 13. 15:58
Az ukrán álláspont és a bizottsági megközelítés között tehát alapvető érdekellentét körvonalazódik.
Ukrajna egyszerre próbálja enyhíteni az Európai Unióba irányuló agrár-élelmiszeripari export jelenlegi kvótakorlátait, miközben a háború miatt kialakult logisztikai válság következtében egyre nagyobb mennyiségű gabona reked az országban. Kijev szeptember végén azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy egyszerűsítse egyes ukrán agrártermékek – elsősorban a liszt és a tejtermékek – vámkontingenseinek adminisztrációját, és rugalmasabb szabályokat vezessen be a bioetanol és a natív keményítő esetében. Ukrajna szerint a fekete-tengeri kikötők korlátozott használata és az alternatív útvonalak magas költségei közvetlenül csökkentik a termelők bevételeit és rontják a gazdálkodók likviditását.
A háború miatt Ukrajna jelenleg exportkapacitásának csak mintegy 45–50 százalékát tudja kihasználni. Tarasz Viszockij agrárminiszter szerint szeptemberben 2,4 millió tonna agrárterméket exportáltak, ami a kikötők zavartalan működése mellett elérhető potenciális mennyiség mindössze 46 százaléka volt. Ennek 41 százaléka vasúton, 54 százaléka a dunai kikötőkön, 5 százaléka közúton jutott ki az országból. A miniszter szerint a jelenlegi helyzetben mintegy 30 millió tonna agrártermék, hozzávetőleg 30 milliárd dollár értékben maradhat exportálatlan az idei évben, ha nem sikerül javítani a fekete-tengeri kikötők hozzáférhetőségét - írja a NAK.
A gabonaszektor helyzete különösen nehéz. Az ukrán gabonaexport szeptemberben több mint 60 százalékkal esett vissza, miközben az olajosmagvak és növényi olajok kivitele mintegy egyharmaddal csökkent. Az Ukrán Agrártanács (UAC) ezért ellenzi azt a kormányzati elképzelést, hogy szűkös szállítási kapacitás esetén az olajosmagvak és a feldolgozott termékek elsőbbséget kapjanak a gabonával szemben. Érvelésük szerint az olajosmagvak magasabb értékük miatt eleve könnyebben viselik a drága logisztikát, míg a gabonánál a szállítás költsége sokkal nagyobb arányt képvisel a végtermék értékében. A gabonakészletek szeptember 1-jére egy év alatt 10 millió tonnával, 24,6 millió tonnára nőttek, miközben a harmadosztályú étkezési búza termelői ára két hónap alatt közel 30 százalékkal csökkent. Becslések szerint a 2027/28-as szezon elejére a búza készlete elérheti a rekordot jelentő 11,7 millió tonnát, a kukoricáé pedig 9,2 millió tonnára emelkedhet.
A romló exportlehetőségek közepette különösen fontos az EU-val folytatott kereskedelem jövője. Tarasz Viszockij szerint Ukrajna nem fogadhat el olyan uniós csatlakozási modellt, amely tartósan korlátozná bizonyos mezőgazdasági termékek értékesítését az EU piacán. Kijev kész átmeneti időszakokra, fokozatos piacnyitásra, ideiglenes kvótákra és védintézkedésekre, de ezeknek szerinte meghatározott lejárati idővel kell rendelkezniük. Az ukrán kormány célja, hogy az ország ne pusztán gabona- és más nyersanyag-exportőrként, hanem takarmány, élelmiszeripari alapanyagok, feldolgozott termékek és bioüzemanyagok beszállítójaként integrálódjon az európai piacba.
Ezzel szemben az Európai Bizottság október 6-án elfogadott, „Preparing for a wider Union” elnevezésű bővítéspolitikai felülvizsgálata már kifejezetten számol az ukrán mezőgazdaság sajátos kezelésével. A Bizottság szerint az ukrán agrárágazat mérete, szerkezete és magas termelékenysége miatt célzott intézkedésekre lehet szükség, amelyek jelentősen korlátoznák az érzékeny mezőgazdasági termékek piaci hozzáférését és az ezekhez kapcsolódó pénzügyi támogatást. Ugyanakkor a Bizottság Ukrajna segítségére kíván lenni abban, hogy visszaszerezze hagyományos, EU-n kívüli exportpiacait.
A kérdés nemcsak a kereskedelmi kvótákról szól, hanem a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről is. A Bizottság értékelése szerint Ukrajna uniós csatlakozása jelentős többletforrás-igényt teremtene a KAP-ban, különösen azért, mert az ország több mint 15 millió hektáron működő, nagy és versenyképes gazdaságai jelentős támogatási igényt támaszthatnának. A Bizottság ezért a 2028–2034-es KAP keretében a támogatások korlátozását is az egyik lehetséges alkalmazkodási eszközként említi.
Az ukrán álláspont és a bizottsági megközelítés között tehát alapvető érdekellentét körvonalazódik: Kijev teljes uniós tagságot és hosszú távon érdemi piaci hozzáférést szeretne, miközben az Európai Bizottság már a csatlakozás előtt olyan átmeneti és célzott korlátozásokkal számol, amelyek az uniós gazdálkodók – különösen az érzékeny ágazatok és a családi gazdaságok – védelmét szolgálnák. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Ukrajna a KAP kedvezményezettjévé válna, a kérdés az, hogy milyen feltételekkel és milyen átmeneti szabályok mellett.