Nagyon sok a búza - Katasztrofális a minőség

Az idén 3,1 százalékkal nagyobb területen, az előző évinél 6,1 százalékkal több, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett - jelentette a KSH. A növekedést a hivatal szerint elsődlegesen a tenyészidőszak alatti kedvező időjárás tette lehetővé, amihez a termésátlagok növekedése is hozzájárult. A termésátlagok - a rozs kivételével - szintén felülmúlták az előző évi adatokat.

A részletes adatok szerint búzából az egy évvel korábbinál 2 százalékkal nagyobb, 1112 ezer hektáros területről 5,2 millió tonna termést takarítottak be. Ez 3,5 százalékkal múlta felül a tavalyit, és 23 százalékkal haladta meg az elmúlt öt év átlagát. A termésátlag 4710 kilogramm volt hektáronként.

A mennyiségi növekedés ugyanakkor az idén katasztrofális minőséggel párosult. Az aratáskori hatalmas esőzések ugyanis jelentősen rontották a minőséget, így az idén megfordult a korábbi években megszokott arány. Átlagos években a termelők 60-70 százalékban étkezési búzát takarítanak be, és a takarmányminőség csak 30-40 százalékot tesz ki. A mostani szezonban viszont a takarmánybúza aránya "futott fel" 60-70 százalékra az étkezési búza rovására.

A minőségi gondok ellenére a hazai kenyérellátáshoz szükséges terménymennyiség megtermett, de a malmoknak most jobban meg kell(ett) küzdeniük az alapanyagért. Az agrarszektor.hu értesülései szerint több cég a korábbiakhoz képest egyszerre nagyobb búzamennyiséget készletezett be az aratás után, hogy bebiztosítsa magának a minőségi búzaalapanyagot. A búzapiac minőségi "kettészakadása" az árakban is megmutatkozott, hiszen a takarmányminőségé tonnánként 40 ezer forint körül alakult a betakarítás utáni időszakban, míg az étkezési terményé meghaladta az 50 ezer forintot is. Ez utóbbi miatt szeptembertől drágulhat a liszt, ennek nyomán pedig - bár egyelőre bizonytalan mértékben - nőhetnek a kenyérárak is.

Árpából az előző évinél 10 százalékkal nagyobb betakarított területen (288 ezer hektáron), közel 10 százalékkal nagyobb termésátlag (4450 kilogramm/hektár) mellett a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb mennyiségű termést takarítottak be (1279 ezer tonna) - közölte a KSH. Őszi árpából 14, tavaszi árpából 43 százalékkal több termett, mint 2013-ban.

A zab esetében a 2013. évinél 1,5 százalékkal kisebb területről (50 ezer hektár), összesen 137 ezer tonnát, az előző évinél 4 százalékkal több termést takarítottak be. Az átlagos hozam (2710 kilogramm/hektár) 5,4 százalékkal emelkedett.

A tritikálé betakarított területe 123 ezer hektár volt, ami 4,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A learatott termés mennyisége 488 ezer tonna volt, amely 6,3 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. A termésátlag (3960 kilogramm/hektár) 1,8 százalékkal növekedett.
Rozst ebben az évben közel 33 ezer hektáron, a tavalyinál 2 ezer hektárral kisebb területen arattak. A 95 ezer tonnás termés a 2013. évihez képest 13 százalékkal, a termésátlag (2910 kilogramm/hektár) 5,2 százalékkal alacsonyabb.