2017. szeptember 26. kedd Jusztina

Hírek - Terménypiac

Óriási áruhegyek halmozódtak fel a gabonapiacon

Európában a búzakészletek további emelkedésére lehet számítani, a kukoricáé azonban csökkenést mutat, de továbbra is magas szinten marad. A magyar gazdák a kenyérgabonánál egyre inkább áttérnek a bőtermő fajtákra, ami egyértelműen a minőség javulása ellen hat. A kukorica betakarítása még előttünk áll, a szakemberek viszont az elmúlt három év átlagától némileg elmaradó, 6,3 tonnás hektáronkénti termésre számítanak ebben az évben.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Világviszonylatban kissé csökkent a búzatermés az előző évhez képest, Európa azonban kimaradt ebből a trendből, így a kontinensen a készletek további emelkedése tapasztalható - hangzott el a Portfolio és az agrárszektor.hu közelmúltbeli Kelet-magyarországi Agrárfórumán. Problémát jelent, hogy a növekedés jórészt a gyengébb minőségű terményekből származik, a gazdálkodók ugyanis egyre inkább a bőtermő búzafajták felé fordulnak, ám azok nem feltétlenül alkalmasak a malmi vagy legalább eurominőség produkálására.

A kukorica esetében idén az a ritka helyzet fordul elő, hogy a felhasznált mennyiség nagyobb lesz, mint a megtermelt, vagyis a világ zárókészletei végre csökkenhetnek, bár ennek ellenére is magas szinten maradnak. Drasztikus áresés ennél a terménynél így nem várható, a búzapiacot viszont továbbra is nyomják a növekvő zárókészletek, vagyis a kenyérgabona drágulására a termelőknek egyelőre várniuk kell.

A főbb búzaexportőrök közül a franciák befolyása némileg csökken, Oroszországé viszont növekszik, ugyanis 3,5–4 millió tonnával magasabb termést jelentettek be az előzetesen vártnál. Ugyanez igaz Romániára is, és az ő megugrásunkra nekünk is figyelnünk kell, hiszen az exportunk jó részét arrafelé, Konstanca fekete-tengeri kikötőjében vásárolják fel. Keleti szomszédunk ráadásul évről évre egyre több kukoricát is termel, ami szintén a mi lehetőségeinket ronthatja. Az Európai Unió egyébként a jó termések ellenére is 17 millió tonna kukorica behozatalára szorul, amelynek zömét Ukrajna biztosítja.


A magyar búzaexport helyzetét nehezíti, hogy kiviteli irányunk meglehetősen egysíkú, hiszen a termények 63 százaléka Olaszország vagy Románia felé hagyja el hazánkat. Bővülhetne a nyugati piac is, Belgiumba, Hollandiába és a környező országokba viszont legfőképpen logisztikai akadályok miatt nem vagyunk képesek nagyobb tételben szállítani. Ami a felvásárlási árakat illeti, Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezető igazgatója a takarmánybúzánál 40 ezer forintos tonnánkénti árral kalkulál, euro minőségnél 42 ezerrel, a malminál pedig 45 ezer forinttal.

A kukoricánál a betakarítás előtt még sok a bizonytalanság, Bidló Gábor az elmúlt három év átlagától némileg elmaradó, 6,3 tonnás hektáronkénti termést vár idén Magyarországon, amelyből bő 2 millió tonna biztosan jut majd exportra. Míg azonban a keleti országrészben szépen fejlődnek a növények, Vas és Zala megyékben több helyen is csupán 3 t/ha-os terméseredményre számítanak. Az ótermés felvásárlási ára 42–44 ezer forint körül alakulhat tonnánként. Export kukoricánk 26 százaléka Olaszországba kerül, de egyre jelentősebb a holland takarmányipar és a német etanolgyártás érdeklődése is.

Jelenleg csak nagyon pontatlanul becsülhető meg a hazai átmenő búzakészlet, hiszen 300 ezer és 1,4 millió tonna közötti mennyiségeket említenek az iparági becslések, és ez komoly szórást jelent. Ami a minőséget illeti, búzánál idén 50-50 százalék lehet a malmi és takarmány minőség aránya. Sok helyen ugyanakkor alacsony lett a fehérjetartalom, vagy normál fehérjetartalom mellett „ugráló”, 24–27 közötti sikértartalom tapasztalható, illetve a szokásos 76–78-as értéket el nem érő hektolitersúly.


A kukoricatermelők közül sokan kivártak, így az 1 millió tonnát is elérheti a hazai átmenőkészlet – mondta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. A szabadegyházi székhelyű cég Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó vállalata, amely évente 1,1 millió tonna terményt vásárol fel, a végtermékek (cukor- és keményítőféleségek, alkohol- és takarmány-alapanyagok) egyharmada Magyarországon marad.

Jelenleg 4,6 millió tonna a hazai kukorica-felhasználás, a többi exportra megy, hozzáadott érték nélkül, feldolgozatlanul – emelte ki Reng Zoltán. A helyzetet nehezíti, hogy a takarmánycélú felhasználás évről évre csökken Magyarországon, az izocukor és a bioetanol jövője pedig kérdésessé vált 2020 után. A cukorkvóta eltörlésével már ettől az évtől kemény árháború várható a kukorica- és cukorrépa-alapanyagú termékek között, ami az árak csökkenését okozhatja – vélte a vezérigazgató.

Tavasszal váratlanul megugrott a kereslet a raktár-fertőtlenítő rovarölő szerek iránt, ebből is feltételezhető, hogy sokan még akkor is a terményeket betárolva várták a kedvező alkalmat az eladásra – mondta Sándorfy András, a Dow AgroSciences Hungary Kft. marketing igazgatója. Meglátása szerint a gazdák egyre inkább átállnak a nagy termőképességű, de alacsonyabb minőséget hozó hibridbúzákra, a hazai viszonyokra nemesített magyar fajták pedig visszaszorulóban vannak a köztermesztésben, így minőségi javulásra a közeljövőben sem számíthatunk.


A kukoricánál is elsődleges szempont a megtermelt mennyiség, de emellett különféle minőségi paramétereknek is meg kell felelni az értékesítés során. Ilyen például az aflatoxin-szennyezettség mértéke, ami idén nem okoz nagy problémát, de növényvédő szerekkel és megfelelő technológia alkalmazásával a nehezebb években is kordában tartható. A kukoricabogár egyre elterjedtebb az egész Kárpát-medencében, ám talajfertőtlenítőkkel, vetésváltással megelőzhető a komolyabb fertőzés.

A marketing igazgató szerint a növényvédő szerek piacán nem fog új árakat hozni az ősz, hiszen itt nem jellemző az a hektikusság, ami például a műtrágya-értékesítésnél tapasztalható. Újdonság viszont, hogy az utóbbi időkben már őszi növényvédelmi szezonnal is számolniuk kell, elsősorban a kalászosok egyre elterjedtebbé váló őszi kezelései révén.

A búza ókészletei kikoptak, és ma minden búzaminőségre van vevő, ami tavaly nem volt jellemző – vélte ugyanakkor Kovács István Dezső, a KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletágigazgatója. A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó nádudvari cég ezen üzletága legutóbb 77-78 milliárd forintos forgalommal zárt, és 1 millió tonna fölötti árumennyiséget mozgatott meg. Ez elsősorban olajos növényeket jelent, de a gabonák részaránya is érzékelhető növekedést mutat.


A repce szempontjából a tavalyi év szerencsés volt, Magyarországon jó termést takarítottak be a gazdák, Európa többi részén kevésbé – mondta Kovács István Dezső. Idehaza meg is nőtt a vetési kedv, repcéből 20–30 ezer hektárral vetettünk többet, de a termésátlag nem alakult jól, így idén szűk 800 ezer tonnával lehet számolni. A KITE zászlóshajója a magas olajsavas napraforgó, amely 2-3 éve még réspiacnak számított, mára azonban felfutott, és az üzletágigazgató tartósan 100 ezer forint környéki tonnánkénti árra számít ennél a terménynél.

Sokan a szárazság miatt növekvő kukoricaárakra számítottak, ez azonban nem jött be, ezért magasak az átmenő készletek – elemezte a helyzetet Vincze Tamás, az East Grain kereskedelmi vezetője. A cég egy évtizede foglalkozik Magyarország és Románia közti termékkereskedelemmel, a kezdetekkor minőségi malmi búzával indultak, két éve azonban már műtrágya-forgalmazással is bővítették tevékenységüket. Az idei búzaterméssel kapcsolatban Vincze Tamás kifejtette, hogy a minőséggel nincs baj, bár néha a látszat erre utalhat, hiszen a gazdák előbb a gyengébb árutól várnak meg, a magasabb minőségűvel kivárják a jobb árat.

Románia egyre jobban felpörgő agráriumával kapcsolatban a kereskedelmi vezető elmondta, hogy keleti szomszédunknál 500 ezer tonnával több repce termett tavalyhoz képest, ami el is ment exportra, de nem Magyarország irányába. Napraforgóban 10-15 százalékos növekedést könyvelhettek el, így akár a 2,5 millió tonnát is elérheti a termésmennyiség (ráadásul jó olajszintekkel), és ebből már hozzánk is jutni fog. Romániában a földek 40–50 százalékát külföldiek művelik, a felét tulajdonosként. Gépesítettség terén már nincsenek tőlünk elmaradva, Magyarország azonban még mindig jobban felszerelt az infrastruktúra és termékkezelés területén.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu