2017. szeptember 26. kedd Jusztina

Hírek - Terménypiac

Tovább fejleszti fogadókapacitását a Hungrana

A versenyképesség növeléséhez évente 500–800 milliárd forinttal kellene növelni a magyar mezőgazdaság kibocsátását, amit még inkább megnehezít, hogy mindezt megváltozott klimatikus, és szélsőségesebb időjárási körülmények közt kellene elérnünk, hiszen a mai magyarországi éghajlat a 30-40 évvel ezelőtti bolgárhoz hasonlít leginkább. Miközben egyre több pénzt költünk a növénytermesztésre, a termésátlagokban alig tapasztalható emelkedés, pedig a hatékonyság növelése alapvető fontosságú a támogatások nélküli világra való felkészülés során. Jó hír, hogy a kukorica vetésterülete idén még nem csökken 1 millió hektár alá Magyarországon, ugyanakkor a jövedelmezőség rövid távon aligha fog javulni. Nemsokára megjelenik ugyanis a piacon a dél-amerikai kukorica, ami várhatóan letöri az árakat – hangzott el a Hungrana Kft. második alkalommal megrendezett Gazdakonferenciáján, amelyen az előadók a hazai mezőgazdaság versenyképességi esélyeit járták körbe.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Évente közel 1,2 millió tonna hazai, GMO-mentes kukoricát dolgoz fel, és a magyar élelmiszerexport 5,5–6 százalékát biztosítja a Hungrana Kft. A cukor- és keményítőféleségeket, alkoholt, takarmányt és bioetanolt előállító szabadegyházi központú vállalat 340 főt foglalkoztat, de a közvetett munkahelyek száma ennek a tízszeresét teszi ki – mondta el Reng Zoltán vezérigazgató a Hungrana székesfehérvári rendezvényén, amelyre a cég félezer partnerét, beszállítóját hívta meg.

A feldolgozott kukorica jelentős része takarmányként jön ki a gyárból, és itthon is marad, így komoly mértékben enyhíti a magyarországi fehérjedeficitet, elsősorban az import GMO-szója kiváltásával. A Hungrana nemcsak Európa legnagyobb kukorica-feldolgozója, de a bioetanol-gyártás egyik legjelentősebb szereplője. Évente 140 millió liter alkoholból készítenek üzemanyagot, ezzel járulnak hozzá a környezet védelméhez. Hasonló célt szolgál a 2018 végén már bővített kapacitással működő biomassza kazánjuk is, amely révén a vállalat a teljes hő- és gőzenergia-igényét megújuló forrásból állítja majd elő. Az alapanyagot a gazdáktól vásárolt szalma és napraforgóhéj-pellet jelenti – tette hozzá Reng Zoltán.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója

Támogatások nélkül nincs profit

A magyar mezőgazdaság ma még nem versenyképes, hiszen a támogatások jóval meghaladják a megszerezhető jövedelem mértékét – emelte ki a konferenciát megnyitó előadásában Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta, hogy jelenleg a hazai agrárium produktuma 2500–2600 milliárd forint, de ebben már benne van a 400–450 milliárdot kitevő közvetlen kifizetés is.

Ha 2020 után átalakul, esetleg megszűnik az uniós támogatási rendszer, nélküle a magyar mezőgazdaság nem fog profitot termelni.

Pedig Magyarországon az egy főre jutó földterület 20 hektárral nagyobb, mint az EU-átlag, ám az uniós kibocsátásnak csupán 2 százalékát biztosítjuk, bár az arányokat tekintve annak 3,5–4 százalékát kellene produkálnunk. Mindez a termelékenység és hatékonyság alacsony szintjére utal.

Jórészt hiányzik nálunk az alapanyag-előállításra alapuló stabil feldolgozóipar, de a közép- és felsőfokú szakképzés is elmaradott szinten van. A mezőgazdaság globálisan egy csúcstechnológiát képviselő, gyors fejlődést mutató ágazat, és nekünk is ehhez kellene igazodnunk a főigazgató szerint. Az a kérdés tehát, hogy lehetne évente 500–800 milliárd forinttal növelni a kibocsátásunkat, vagyis javítani a versenyképességünket.

Létfontosságú a mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözés fejlesztése, ám ebben a kormányzati szándék ellenére sem történt még előrelépés, mert a szakemberhiány itt is komolyan érezteti hatását. A vízhasznosítás ugyanakkor nemcsak öntözést jelent, a helyes csapadékgazdálkodás a vízhiány és víztöbblet ésszerű és okszerű kezelését is magában foglalja. Magyarország legnagyobb víztározója a talaj, elsősorban ott kellene tehát megőrizni a növények számára fontos lételemet.

Az öntözésfejlesztés a megváltozott klíma, a szélsőségesebbé vált időjárás miatt is fontos lenne. A mai magyarországi éghajlat a 30-40 évvel ezelőtti bolgárhoz hasonlít leginkább, és ez az 500 km-es eltolódás komolyan érezteti a hatását nálunk. Jelenleg csak 100 ezer hektárnyi területet öntözünk, pedig viszonylag kis erőfeszítéssel 600 ezer hektárra lehetne növelni ennek mértékét. Az alapvető probléma az, hogy az öntözés költségét a termény árában nem lehet érvényesíteni.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója

A hazai kukoricatermés mennyisége az utóbbi évtizedben jelentős „ugrálásokat” mutatott, évi 4 millió tonnát és 8 milliót egyaránt produkáltak a gazdák. Könnyű kiszámolni: ha csak 200 ezer hektárnyi termés esik ki egy aszályos esztendőben, az már 100 milliárd forintos kárt okoz a gazdaságnak, ehhez képest tehát az öntözésfejlesztés kevésbé jelentős kiadási tétel volna. Arról nem is beszélve, hogy a stabilabb feldolgozóipar alapja a kiegyensúlyozottabb termelés.

A mezőgazdaság digitalizációja és a precíziós gazdálkodás Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár – állapította meg Gyuricza Csaba. Pedig az általa elérhető optimalizálás, vagyis a minimális ráfordítással maximális terméseredmény elérése alapvető lenne a hatékonyság növeléséhez, tehát a felkészülésre a támogatások nélküli világra. A helyspecifikus gazdálkodás elterjesztése nem igényelne túl drága beruházásokat, viszont ez is speciális tudást igényel, és ma még több száz szakember hiányzik erről a területről. A K+F erősítésére is szükség lenne, ugyanakkor – a NAIK főigazgatója szerint – nem nekünk kell kifejleszteni a csúcstechnológiákat, elég, ha azokat adaptálni tudjuk a hazai viszonyokra.

Kitart a kukorica esetében a kínálati piac

A kukorica tekintetében évek óta kínálati piacról beszélhetünk, legutóbb globálisan 1 milliárd tonna termést takarítottak be,  és emellett 223 millió tonna zárókészletet jeleznek előre -vázolta fel előadásában a jelenlegi helyzetet Tikász Ildikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) osztályvezetője. A vetésterület idén az USA-ban várhatóan 4 százalékkal fog csökkenni, Oroszországban viszont 3, Ukrajnában pedig 5 százalékos növekedést prognosztizálnak. Az Európai Unióban nem változik a termőterület nagysága, és Magyarországon sem esik 1 millió hektár alá (1,03 millió hektár az előrejelzés), így a korábbi pesszimista jóslatok egyelőre nem váltak be.

Negatív piaci folyamat, hogy az EU-ban jelentősen csökkent a kukorica takarmányként való felhasználása. Ez egyrészt a tejelő szarvasmarhák számának csökkenésével magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy sokan szójadarával váltják ki ezt az alapanyagot. Ami az árakat illeti, a párizsi árutőzsdén (MATIF) március óta erős, 170–175 dolláros kukoricaárakat tapasztalhatunk, amihez az is hozzájárult, hogy a szokatlanul hideg május eleji időjárás kisebb pánikot okozott. Egyelőre nem jelent meg a piacon a dél-amerikai kukorica, amely várhatóan letöri majd az árakat, így a közeljövőben az AKI előrejelzése szerint a termelők aligha számíthatnak árnövekedésre.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Maróti Miklós (AgroVIR), Bucsi Tamás (Timac AGRO), Vajda Péter (Phylazonit), Reng Zoltán (Hungrana) és Bűdi Károly (AgriDron)

Magyarország az EU kukoricatermelésének 14 százalékát adja, meglehetősen alacsony hozam mellett (a 2012–2016 közötti ötéves átlag 6,33 t/ha volt). 2012 kifejezetten rossz évnek bizonyult, akkor a gazdálkodók 60 százaléka alacsony (4,2 t/ha alatti) hozamot produkált, míg magas (7-8 t/ha) hozamra csak 8 százalékuk volt képes. Viszont a 2014-es jó termelési évben is csupán 10 százalékot tett ki a magas hozamot produkálók aránya, ami arra utal, hogy komoly gondok vannak a hatékonysággal.

Tovább fejleszti fogadókapacitását a Hungrana

A Hungrana Kft. tavaly több rekordot is megdöntött – közölte Fisli Csaba, a cég alapanyag beszerzési vezetője. Csúcsot jelent például az 1,16 millió tonnás éves kidarálás, ami a magyarországi termés 15–18 százalékát jelenti.

Mindez azt jelenti, hogy az üzem napi 3300 tonna kukoricát használ fel, vagyis 140 kamionnyi mennyiséget.

A partnerek száma ma már 620–625 fő, és ők tavaly 1559 szerződést kötöttek. A Hungrana 2016. július hónapban 107,4 ezer tonna kukoricát fogadott, idén január 25-e pedig rekordnap volt, a szárazkukorica-beszállítás ugyanis 5146 tonnát tett ki. A kiemelkedő eredmények ellenére a vállalat továbbra is fejleszti fogadókapacitását, és 40–50 ezer tonna termést már tavaly saját szervezésben szállítottak be.

Nem újdonság, hogy a magasabb termésátlag egyenes arányban áll a magasabb NPK-hatóanyagú műtrágya-felhasználással. Nyugat-Európa már rég előttünk jár ezen a területen, de például Lengyelországban is háromszorosa a hazainak a nitrogén-kijuttatás mértéke – mondta előadásában Bucsi Tamás, a Timac AGRO Kft. talajvédelmi szakértője. Bő két éve működik egy szolgáltatási modelljük Magyarországon, amelynek az a célja, hogy a heterogén táblák ne homogén kezelést kapjanak. A munka monitoringgal kezdődik, vagyis annak felmérésével, hol tart az adott gazdaság. A talajmintavétel során megnézik, milyen biomassza-potenciál rejlik a földben, majd ez alapján ajánlást készítenek a termelőknek. Végül elkészítik a kijuttatási programot, amelynek segítségével a gépek el tudják végezni a differenciált tápanyag-kijuttatást.

Itt a farming 4.0

Lassan elérkezik a farming 4.0 időszaka, ami egy újabb nagy ugrást jelent a mezőgazdaság fejlődésében – tekintett a jövőbe előadásában Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője. A cég ügyviteli szoftvereket kínál a mezőgazdasági vállalkozások mindennapi életének megkönnyítésére, és jelenleg 300 ezer hektárnyi szántóterületen használják a megoldásaikat. A jövőt szerintük a bigdata-elemzés jelenti, a munkaeszközeink ugyanis már ma is folyamatosan kommunikálnak, adatokat küldenek számunkra, ám ezek elemzésére, hasznosítására egyelőre nem fordítunk elegendő figyelmet.

A milliónyi megszülető adat a fenntartható, hatékony termelés alapja, hiszen a gazdálkodók következtetéseket tudnak levonni belőlük, amelyekből aztán döntések születnek. Az AgroVIR által kínált komplex vállalatirányítási, termelésirányítási, döntéstámogató rendszer segítségével minden gazdálkodó azonnal láthatja, mi történik a gazdaságában, és hogy egy-egy döntése milyen hatással volt a bevételeire. Magyarországon ugyanakkor még ott tartunk, hogy meg kell győzni a termelőket az ilyen rendszerek szükségességéről – állapította meg Maróti Miklós.

Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője

A talaj egy komplex, élő rendszer, olyan üzem, amelyet kímélni kell, sokszor javítani is, különben hanyatlani kezd – kezdte előadását egy plasztikus hasonlattal a Phylazonit Kft. ügyvezetője. Vajda Péter úgy látja, hogy miközben egyre több pénzt költünk el a növénytermesztésre, a termésátlagokban alig tapasztalható emelkedés. A talaj a korlátozó tényező, amelynél a savanyodás, a humusztartalom csökkenése, és a kedvezőtlen hőgazdálkodást eredményező tömörödés a leggyakoribb problémák.

A kukoricatermesztés optimalizálási lehetőségeiről beszélt a konferencia záró előadásán Bűdi Károly, az AgriDron Kft. tulajdonosa. Tavaly az ország négy pontján állítottak be kísérletet, és az egyikről már részletes eredményekkel is tudott szolgálni a közönségnek. A 40 hektáros táblát átlagosan 3 hektáros menedzsmentzónákra osztották fel, amelyeken differenciált vetést, illetve nitrogén-kijuttatást végeztek. 20 hektáros egységekre vetítve 2400 kg-mal több műtrágyát használtak fel, valamint 76 ezer csírával többet vetettek ki, ám a pluszköltség végül megtérült, hiszen átlagosan 0,7 t/ha termésnövekedést értek el általa.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu