MTI • 2021. november 4. 16:00
Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Veszprémben az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.
Bencsik Dávid kiemelte, hogy korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére, mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. A helyettes államtitkár hozzátette, az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5%-os nemzeti társfinanszírozása helyett 80%-kal egészíti ki.
A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani - hívta fel a figyelmet a politikus, nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.
A minisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország - mondta Bencsik Dávid, aki azt is közölte, hogy a magyar agrárexport 82,5%-a jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával. Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva a politikus úgy fogalmazott, hogy tartani kell a nem fair versenytől, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák. Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet mindenki megérezhet.
A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17-60% közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat. Bencsik Dávid a magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban - melyben Veszprém megye is érintett a területén levő négy borrégióval - azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető.
Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése - foglalta össze Bencsik Dávid.
Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei elnöke az agrárium szempontjából sokszínűként jellemezte a térséget. A borászat és a húsipar mellett az élőállat - például a bárány - export is jelentős. Az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban, illetve a logisztikát, hogy a termékeket tudják tárolni, majd pedig eljuttatni a piacra. Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a Bakony Expó és a veszprémi óváros téri piac is azt mutatja, hogy a környékben minőségi termékeket állítanak elő, és erre van is kereslet. Ahogy a politikus megjegyezte, a mezőgazdaság számos település identitását is meghatározza, például Olaszfalut a burgonya, Szápárt a saláta, Nemesvámost a lencse, vagy Jásdot a bodza.