agrarszektor.hu • 2026. február 2. 20:29
Az Európai Unió 955 milliárd dolláros "Next Generation" helyreállítási alapja vegyes eredményeket hozott, miközben a tagállamok küzdenek a források hatékony felhasználásával és a hosszú távú fenntarthatósággal. A források felhasználására idén augusztus végéig van lehetőség, ám sok tagállamnál kérdéses, hogy meg tudják-e valósítani a tervezett reformokat - jelentette a Reuters.
Spanyolország olajfa-ültetvényein és szőlőiben az uniós helyreállítási alapból finanszírozott szenzorok és drónok gyűjtenek talajadatokat, amelyeket mesterséges intelligencia modellek dolgoznak fel a gazdálkodók támogatására. Ez a projekt pontosan azt a célt szolgálja, amire az alap létrejött: egy kulcsfontosságú gazdasági ágazat digitalizálását és karbonsemlegesítését. A szakemberhiány, a bürokratikus akadályok és a bizonytalan hosszú távú finanszírozás azonban megnehezítette, hogy a történelmi jelentőségű ösztönző csomag áttörje azokat az akadályokat, amelyek rendszeresen hátráltatják Európa gazdasági átalakulását.
Az alapok adatinfrastruktúrát, közös irányítást és olyan csapatokat hagytak hátra, amelyek képesek nagy léptékben működtetni a mesterséges intelligenciát. Amit nem hagytak hátra, az egy üzleti modell
- mondta Juan Francisco Delgado, a mezőgazdasági projekt koordinátora. A szakember beszélt arról is, hogy a csapata pénzügyi terven dolgozik az adatplatform fejlesztésére és a hardverek korszerűsítésére, miután a támogatás kifut.
Mint ismeretes, az EU vezetői 2020-ban a koronavírus-világjárvány okozta példátlan GDP-visszaesés kezelésére indították el a helyreállítási alapot, amelynek ambiciózus célja volt a blokk gazdaságának megmentése olyan reformokkal és beruházásokkal, amelyek egyúttal a digitalizációt és a fenntarthatóságot is előmozdíthatják.
2021-ben több mint 700 milliárd eurót bocsátottak rendelkezésre támogatások és hitelek formájában, bár ez az összeg 577 milliárd euróra csökkent, miután egyes országok úgy döntöttek, hogy nem veszik igénybe a felajánlott hitelek egy részét vagy egészét. A Reuters számításai szerint az elkülönített források közül összesen 182 milliárd eurót még nem folyósítottak.
A helyreállítási alap sikeresen enyhítette a koronavírus által okozott sokkot
Széles körű egyetértés van abban, hogy az alap enyhítette a pandémia okozta gazdasági sokkot, és áttörte a közös hitelfelvétel régóta fennálló tabuit. Az alaphoz való hozzáférés feltételei - a franciaországi és spanyolországi munkaügyi reformoktól kezdve az olaszországi, görögországi és portugáliai megújuló energiaforrások engedélyezésének egyszerűsítéséig - hosszú távon növelhetik a termelékenységet és a növekedést.
A reformok végrehajtása és a pénz elköltése azonban a vártnál tovább tartott, ami tompította a gyors növekedési ütemet. Marco Leonardi, közgazdászprofesszor és korábbi olasz kormánytisztviselő szerint Olaszország 194 milliárd eurós tervének hat módosítása, amelyek közül az egyik közel egy évig tartó tárgyalásokat igényelt, nagyrészt magyarázza a kiadások késedelmét.
Spanyolországban és Olaszországban - amelyek együttesen a rendelkezésre álló források több mint felét kapták - ellenzéki politikusok bírálták, hogy a pénz egy részét kozmetikai projektekre költötték, például túraútvonalak jelzéseire vagy turisztikai központok festésére. A források egyenletes és méltányos elosztására irányuló törekvés időnként csökkentette azok hatását. Bár Spanyolország juttatásainak valamivel több mint 40%-a kis- és középvállalkozásokhoz került, az időigényes és összetett pályázati eljárások sok kisvállalkozást eltántorítottak a források igénylésétől.
Az országoknak idén augusztus 31-ig kell(ene) végrehajtaniuk reformjaikat, és szeptember 30-ig kell benyújtaniuk az utolsó kifizetési kérelmeket. Spanyolország decemberben lemondott több mint 60 milliárd euró hitelről, elismerve, hogy az ellátási láncok korlátai és váratlan technikai nehézségek miatt nem tudja időben teljesíteni egyes mérföldköveket.
Olaszországban, amely a kormány becslései szerint tavaly decemberig 110 milliárd eurót költött el a forrásaiból, a törvényhozók és közgazdászok aggódnak, hogy a beruházási kiadások összeomlanak, amint a pénz elfogy, ami tovább gyengítheti az ország amúgy is lassú gazdaságát.
A határidők meghosszabbítása bölcs lépés lenne - véli Carsten Brzeski, az ING közgazdásza. Mint fogalmazott,
miért ne engedhetnénk meg az országoknak, hogy eltérjenek a költségvetési szabályoktól, ha olyan strukturális reformokat hajtanak végre, amelyek hosszú távon tehermentesítik az államháztartást?