agrarszektor.hu • 2026. február 23. 19:36
2026-ban a mezőgazdasági vízgazdálkodás díjrendszere Magyarországon változatlan szerkezetben, de a klímaváltozás és az uniós elvárások tapasztalataira építve működik. A mezőgazdasági vízhasználathoz kapcsolódó terhek két fő elemből állnak: a vízkészletjárulékból és a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjból. Mutatjuk, miket kell tudni róluk.
A vízkészletjárulék elsősorban a vízkészletek védelmét és a takarékos vízfelhasználást szolgálja, ugyanakkor az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok esetében jelentős mentességek érvényesülnek. Öntözésnél vízjogi engedélyenként évente 400 000 m3-ig, illetve hektáronként évi 4 000 m3 vízmennyiségig nem kell járulékot fizetni, míg halgazdálkodásnál és rizstermelésnél felszíni és felszín alatti vízhasználat esetén eltérő, de szintén magas küszöbértékek biztosítják a mentességet - írja a NAK.
A mentességi határok felett a fizetendő vízkészletjárulék mértékét egy képlet határozza meg, amely figyelembe veszi a felhasznált vízmennyiséget, a mérés meglétét, a víztest állapotát és a felhasznált vízkészlet védelmi értékét, így a sérülékenyebb és értékesebb vízbázisok használata magasabb díjtétellel jár. A mezőgazdasági vízszolgáltatás főszabály szerint díjköteles, azonban az állam 2026-ban is jelentős szerepet vállal a költségek viselésében. A díj két részből áll: egy alapdíjból, amely a víz rendelkezésre állását biztosítja, valamint egy változó díjból, amely a ténylegesen felhasznált vízmennyiséggel arányos.
A mezőgazdasági vízhasználók a változó díjat teljes mértékben megfizetik, míg az alapdíj 50%-át továbbra is a központi költségvetés fedezi. Aszályos, vízhiányos időszakokban, külön kormányzati döntés alapján, lehetőség van a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj teljes körű állami átvállalására is, amely az elmúlt években bevett gyakorlattá vált.
A díjtételek megállapítása szigorú éves jóváhagyási eljárás keretében történik, a költségmegtérülés elvének figyelembevételével, összhangban az Európai Unió elvárásaival, különösen az Európai Bizottság által megfogalmazott hatékony vízár-politikai és fenntarthatósági követelményekkel. A rendszer célja 2026-ban is az, hogy egyensúlyt teremtsen a mezőgazdasági termelés biztonsága, a gazdálkodók teherbíró képessége és a vízkészletek hosszú távú megőrzése között.