Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Szeptember hónapra is akad adminisztratív tennivalója a gazdálkodóknak, illetve bizonyos határidők megtartására is ügyelni kell.
Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap.
A szélsőséges időjárás mellett az aranyszínű sárgaság is folyamatos fenyegetést jelent.
Az idei év időjárása és a változó fogyasztói szokások komoly kihívások elé állították a sertéságazatot, a problémák hatása azonban igazán jövőre mutatkozhat meg.
Péntekre igazi borongós, esős őszi reggelre ébredt az ország nyugati fele, és az esőfelhők egész délelőtt velünk maradnak.
Az idei súlyos aszály és a globális élelmiszerárak várható emelkedése jövőre inflációs nyomást gyakorolhat a magyar gazdaságra.
Az uniós termelők egyre nagyobb károkkal szembesülnek, miközben több tagállam jelentős terméskiesést jelez.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A hét első felének száraz, meleg időjárása után változékonyabbra, hűvösebbre fordult az idő.
A 2026-os nyár hosszan tartó aszálya miatt idén őszre rendkívüli mértékben elszaporodott a királydinnye.
A 2026-os nyár egyik legszembetűnőbb európai vízgazdálkodási problémája a Rajna vízhozamának tartós visszaesése.
A talajból kezd elfogyni a víztartalék, miután a növények több vizet vesznek ki belőle, mint amennyi visszakerül a csapadékból.
Egyre élesebb a helyzet a magyar mezőgazdaságban, mégis egyre többen választják az agrárpályát.
Katasztrofális az idei betakarítási szezon Békés megyében, az elmúlt tíz év legrosszabb hozamát mérték a növénytermesztők.
Az országos aszályhelyzet kihirdetését követően egyszerűsödik az elháríthatatlan külső ok miatti, vagyis a vis maior bejelentés.
Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
A szélsőséges időjárás és az állandósult aszály miatt elkerülhetetlenné vált a magyar mezőgazdaság technológiai és szemléletbeli megújítása.
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
