Nem kedvez az időjárás a szántóföldi növényeknek, de a következő hetekben egy nagyobb csapadék még sokat segítene.
Az idei április kifejezetten rossz időjárást hozott mezőgazdasági szempontból, jövő héten talán már csapadék is jöhet.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A mai naptól fogva tűzgyújtási tilalom lép életbe két vármegyében is Magyarországon.
Hiába hoztak csapadékot a téli hónapok, Magyarország vízkészlete vészesen apad: egyes területeken a talajvízszint több mint egy méterrel elmarad a sokéves átlagtól.
2026-ban először haladhatja meg a napraforgó vetésterülete a kukoricáét Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az ország legnagyobb részét aszály sújtja, igen nagy szükség lenne már az áztató esőkre itthon.
Az európai mezőgazdaság működését egyre inkább olyan folyamatok határozzák meg, amelyek nem mindig látványosak, mégis alapjaiban alakítják át a termelési környezetet.
Nem akar térségünk fölött délnyugatira fordulni a légköri áramlás, amely enyhébb, csapadékosabb időt hozhatna.
Az előrejelzések egyre nagyobb valószínűséggel számolnak a szuper El Niño kialakulásával, amely egyes régiókban súlyos aszályt, máshol heves viharokat okozhat.
A beszámoló szerint a legtöbb alapvető haszonnövény hozama már mintegy 30 Celsius-fok felett csökkenni kezd.
A gyomirtás elmaradása akár a teljes termés elvesztéséhez is vezethet, de egy rosszul időzített vagy nem megfelelően megválasztott kezelés is jelentős gondot okozhat.
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
