A víz eltűnése a folyó gazdag, védett fajokat felvonultató halfaunáját is veszélyezteti.
A legfrissebb előrejelzések szerint több fronton is nehézségekkel szembesül a globális búzapiac.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
Az aszályos időszakban is foglalkozni kell a növényvédelemmel, ám emiatt újabb problémák merülhetnek fel.
Kényszerlehalászást végeztek Tácon, amelynek során mintegy 6 tonna pontyot helyeztek át.
Országos összefogás kezdődik a hazai vízbázisért, a tájba juttatják a halastavak vizét az őszi lehalászások során.
A hét további részében is előfordulnak záporok, de az ezekből hulló csapadék is messze kevés ahhoz, hogy az aszályhelyzeten érdemben javítson.
A vízhiány miatt a halgazdaságok már nem tudják újratölteni a korábban karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
Az idei év rendkívüli aszálya eddig 1588 hektárnyi halastavat szárított ki Magyarországon, a vízhiány és a hőség miatt pedig közel 280 tonna hal pusztult el.
Az idei, 2026-os nyár szélsőséges időjárása és a folyamatos vízkorlátozások egyértelművé tették, hogy a hagyományos, vízigényes kertek fenntarthatatlanok.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
Az aszálykár kivételesen a növény levágását követően is bejelenthető a hivatalos kárbejelentő felületen, a rendelet módosítás alapján, legkésőbb 2026. augusztus 31-ig.
Hosszú ideje várunk az esőre, a mostani hidegfront végre egy picit kárpótolt bennünket csapadékkal.
A rendkívüli aszály miatt nagyrészt kiszáradt a Vas vármegyei Merseváti tőzegbányató.
A rekordalacsony vízállásnak köszönhetően fontos leletre bukkanhatnak a kutatók.
Hiába érkezik meg az eső Magyarországra, nem várható érdemi változás az aszályhelyzetben.
Jelentősen megdrágult az elmúlt években az egyik legegyszerűbb és legkedveltebb magyar étel.
Lehetséges még elfogadható kerékvágásba terelni a viszonyokat?
A hosszan tartó szárazság után ismét jelentősebb mennyiségű csapadékra számíthatunk Európában.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
