Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A hónapokon át tartó csapadékhiány és a tartós kánikula a nyár végére komoly talajnedvesség-hiányt okozott a hazai mezőgazdaságban. A szeptemberben érkező esők némi reményre adhatnak okot, de ennek mennyisége még természetesen nem elegendő, valamint az eloszlása is rendkívül egyenetlen. A Dunántúlon sok helyen mért 25–35 milliméter már érdemi segítséget jelent, kedvezőbb körülményeket teremtve az őszi vetésű kultúrák, például a repce számára. Ezzel szemben az Alföldön mindössze 8–14 milliméter esett, ami a végletekig kiszáradt talajban szinte azonnal eltűnik, így a keleti országrészben továbbra is bizonytalan az őszi vetési munkák biztonságos megkezdése.
Bár a jelenlegi csapadék fontos mentőöv, önmagában nem elegendő a felhalmozódott hiány pótlására. Ahhoz, hogy a talajok vízkészlete érdemben helyreálljon, a becslések szerint 2027 kora tavaszáig további 300–350 milliméter csapadékra lenne szükség.
A mezőgazdaság számára ráadásul nem a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű víz, hanem az ősz és a tél folyamán fokozatosan, egyenletesen érkező eső jelentené a valódi megoldást. A következő hónapok időjárása tehát kulcsfontosságú lesz a vízkészletek feltöltése és a jövő évi termés megalapozása szempontjából.
A Dunántúlon már vetnek, az Alföldön még kivárnak
Míg a Dunántúlon és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében már megindultak a munkák, az Alföldön a gazdák még kivárnak az elvetett magok kiszáradásának veszélye miatt – mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hangsúlyozta:
A biztonságos őszi vetési munkák megkezdéséhez további 30–40 milliméter esőre lenne szükség, ennek hiányában ugyanis fennáll az úgynevezett alászáradás kockázata. Ilyenkor a csekély mennyiségű csapadék csak a talaj legfelső rétegét nedvesíti meg, ami megindítja ugyan a csírázást, a mélyebb rétegek vízhiánya miatt azonban a föld gyorsan kiszárad. Ez a jelenség a kikelt növények károsodásához vagy pusztulásához vezet, így a kevés eső sokszor nagyobb kárt okoz, mintha egyáltalán nem esett volna. Emiatt az Alföldön a gazdálkodók többsége egyelőre nem kezdte meg a munkát, és a talaj nedvességtartalmának növekedésére vár.
Petőházi Tamás hozzátette: a Dunántúlon kedvezőbb a helyzet, ott több térségben 25–35 milliméter eső esett. Ezeken a területeken a repce vetését már elkezdték, sőt sokan már be is fejezték. Országosan ugyanakkor jelentősek a területi különbségek, hiszen keleten, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a közelmúlt kiadósabb esőzései szintén javították a feltételeket, így ott is megindulhattak a traktorok.
Sokan élnek tévedésben: nem a jégkármérséklő leállítása hozza el a nagy esőt
A jelenlegi, szeptember végi állapotok alapján a vetés sikeréhez az kellene, hogy tartósan csapadékos maradjon az időjárás.
A mezőgazdaság számára az lett volna az ideális, ha a lehűlés és az esőzés nem csupán szeptember második felében érkezik meg, hanem már a hónap elejétől leesik legalább 50–60 milliméternyi csapadék. A probléma súlyosságát jól mutatják a legfrissebb vízgazdálkodási számítások is, amelyek szerint jelenleg mintegy 350 milliméteres csapadékhiány sújtja a földeket. Ennek érdemi rendezéséhez a jövőben jelentős mennyiségű és egyenletes eloszlású esőzésre lenne szükség.
A jövő év múlik a mostani csapadékon
A jövő évi zöldség- és gyümölcstermést szintén veszélyezteti a jelenlegi csapadékhiány. Bár a még betakarításra váró, jellemzően öntözött kultúrák helyzete stabil, az őszi talajelőkészítéshez, a vetéshez, valamint a gyümölcsfák rügyképződéséhez elengedhetetlen a kiadós, legalább 30 milliméteres eső.
Szeptember végén a szántóföldi zöldségtermesztésben a fókusz már a talajelőkészítésen és az őszi vetésen van. A korábbi aszálykár már visszafordíthatatlan, az újonnan induló szezon megalapozása pedig komoly akadályokba ütközik az ország csapadékhiányos régióiban
- mondta el az Agrárszektornak Apáti Ferenc, a Fruitveb elnöke. A jelenlegi állapotok sok helyen szinte lehetetlenné teszik a munkát, a gazdáknak ugyanis porzó, kőkeményre száradt földbe kellene elvetniük a jövő évi termést biztosító magokat. Egy kisebb, 10-15 milliméteres eső ezen érdemben nem segít, a kiszáradt talaj ezt pillanatok alatt elnyeli, a nedvesség hatása pedig napokon belül elillan.
Sok múlik a következő hónapokon
Az elnök hozzátette: kizárólag azokban a térségekben lehet érdemben megkezdeni az őszi munkálatokat, ahol legalább 30 milliméternyi csapadék hullott.
Ez a mennyiség már fellazítja a talajt a vetéshez, és a gyümölcsfák állapotára is kedvezően hat. A megfelelő vízellátás jelenleg a gyümölcsültetvények számára is kritikus, hiszen most alakulnak ki a következő évi termést megalapozó virágrügyek. Hátradőlni azonban a csapadékosabb területeken sem lehet. Ha az őszi folytatásban elmarad a további eső, a föld heteken belül ismét teljesen kiszárad, így a gazdaságok megnyugtató helyzetét kizárólag a tartós és egyenletes csapadékutánpótlás garantálná.
