Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A zöldségfélék külkereskedelmi forgalma 2026 első hat hónapjában 1 százalékkal bővült. Az importérték 1,1 százalékos, az exportérték pedig 1,9 százalékos emelkedést mutatott. A változások ellenére a külkereskedelmi egyenleg továbbra is negatív maradt: a passzívum 56,7 millió eurót tett ki, ami szinte megegyezett az egy évvel korábbi értékkel - derült ki az AKI kiadványából. A vizsgált időszakban friss zöldségfélékből nettó importőrként jelentünk meg a külpiacokon.
Külföldi élelmiszer tarolta le a boltokat: sokan ezt veszik a magyar helyett
A legnagyobb mennyiségben burgonyát, egyéb friss zöldségeket és káposztaféléket szereztünk be külföldről. Burgonyából 41,4 ezer tonna, egyéb friss zöldségekből 14,6 ezer tonna, káposztafélékből pedig 12,9 ezer tonna érkezett Magyarországra. A magyar burgonyatermesztés lejtmenetét jól jelzi az is, hogy a 2000-es évek eleji 800 ezer tonnáról mára a negyedére csökkent, így a hazai fogyasztásnak már csak 40-50%-át fedezi. Ennek fő oka a kedvezőtlen éghajlati változás, amely miatt egyre kevesebb helyen adottak a megfelelő termesztési feltételek.
A burgonya külkereskedelmi mérlege továbbra is kedvezőtlenül alakult. 2026 első fél évében mindössze 3 ezer tonna burgonyát exportáltunk, miközben az import mennyisége elérte a 41,4 ezer tonnát, vagyis közel tizennégyszerese volt a kivitelnek. A magyar burgonya legfontosabb exportpiacai Lengyelország, Horvátország és Románia voltak. A behozatal kétharmada, mintegy 28 ezer tonna Franciaországból érkezett, de Szlovákia, Hollandia és Németország is jelentős beszállítónknak számított.
Búcsúzhatunk a magyar konyha egyik fő alapanyagától? Végleg eltűnhet
Emellett paradicsomból 12,5 ezer, hagymából 9,4 ezer, gyökérzöldségekből pedig 9,3 ezer tonna volt az importvolumen. A friss zöldségek behozott mennyisége összességében elmaradt az előző év azonos időszakától. A paradicsom külkereskedelmében jelentős szerepet játszott néhány meghatározó partnerország. A kivitelünk mintegy 68 százaléka Csehországba, Németországba és Szlovákiába irányult.
A legnagyobb mennyiséget Csehországba szállítottuk, ahová 4,6 ezer tonna paradicsom került 10,3 millió euró értékben. Németországba 2,1 ezer tonnát, Szlovákiába pedig 1,6 ezer tonnát exportáltunk. A behozatal legfontosabb forrása Spanyolország volt, ahonnan 5,5 ezer tonna, 14,9 millió euró értékű paradicsom érkezett. Szlovákia 2,7 ezer tonnával, Hollandia pedig 1,9 ezer tonnával szerepelt a legjelentősebb beszállítók között.
Évek óta nem látott krízis érte el Magyarországot: igazi fekete év lett 2026
Jelentősen romlott a gyümölcsök külkereskedelmi egyenlege
A gyümölcsfélék külkereskedelmi forgalma szintén bővült az előző év azonos időszakához képest, a mérleg azonban kedvezőtlenebbül alakult. A passzívum 23 százalékkal emelkedett, és 2026 első fél évében elérte a 261,3 millió eurót. Az exportárbevétel legnagyobb részét a datolya, füge és ananász, valamint a banán és a fagyasztott gyümölcs kivitele adta. Az alma és körte exportja ezzel szemben mérséklődött: az érték 2,8 százalékkal, 5,6 millió euróra csökkent, miközben a kivitt mennyiség 2,4 százalékkal maradt el a bázisidőszakétól.
A két gyümölcs együttesen a gyümölcsfélék exportvolumenének mintegy 20 százalékát képviselte. Az importban a citrusfélék és a banán játszották a legfontosabb szerepet. A behozatal értékének 17 százalékát a citrusfélék, 15 százalékát pedig a banán adta. Banánból 8,1 százalékkal kevesebbet, összesen 41,7 ezer tonnát importáltunk, citrusfélékből pedig 2,1 százalékkal csökkent a behozatal, így 40,5 ezer tonna érkezett az országba.
Merre sodor minket az EU agráriuma? Az idő nem nekünk dolgozik
Visszaesett a magyar gabonaexport, az import pedig megugrott
A gabonafélék külkereskedelmében jelentős változásokat láthattunk 2026 első hat hónapjában. Az exportérték és a kivitt mennyiség egyaránt közel háromnegyedére csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben a gabonaimport volumene több mint kétszeresére emelkedett. Az importérték szintén növekedett, mintegy egyharmaddal. A változások következtében a gabonafélék külkereskedelmi aktívuma 383,5 millió euróra mérséklődött, ami 35 százalékos visszaesést jelentett az egy évvel korábbi 591,9 millió euróhoz képest. A jelentős csökkenés ellenére a gabonafélék egyenlege továbbra is a második legmagasabb volt a vizsgált 24 élelmiszeripari árucsoport között. A gabonakivitel részesedése a teljes agrárexportból 10,7 százalékról 8,2 százalékra csökkent.
A külpiacokon összesen 1,9 millió tonna gabonát értékesítettünk, ami 25,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának eredményétől. Ebből 1,3 millió tonnát a búza, 339,1 ezer tonnát pedig a kukorica tett ki. A kukoricaexport különösen jelentősen, 64,7 százalékkal esett vissza, míg a búzakivitel 4,2 százalékkal mérséklődött. Az árpa esetében viszont növekedést tapasztaltunk: a kivitt mennyiség 241,1 ezer tonna volt, ami 32,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az exportárak is eltérően alakultak. A kukorica exportátlagára 71 százalékkal magasabb volt, mint 2025 első fél évében, a búzáé viszont 6 százalékkal csökkent. A kukoricaexport szinte teljes egészében az Európai Unióba irányult, a legnagyobb vásárlónk pedig továbbra is Olaszország maradt. Az olasz piacra 189,6 ezer tonna kukoricát szállítottunk, ami a teljes kivitel közel felét jelentette. Ausztria 84,1 ezer tonnával, Szlovénia pedig 14 ezer tonnával szerepelt a fontosabb célországok között.
A búzakivitel 95,1 százaléka szintén az uniós tagállamokba került. A legnagyobb vásárlónk Olaszország volt, 59 százalékos részesedéssel, Ausztria pedig 14 százalékkal követte. A németországi búzakivitel jelentősen visszaesett: 50,3 ezer tonnát ért el, ami 66,4 százalékkal maradt el a bázisidőszak eredményétől. Romániába ugyanakkor közel háromszorosára nőtt a kivitt mennyiség, így 49,3 ezer tonna búzát értékesítettünk ezen a piacon. Az Európai Unión kívüli országok közül Bosznia-Hercegovina volt a legjelentősebb célpiac, ahová 56,9 ezer tonna búza került. Az árpaexport szinte teljes egészében az uniós piacokra irányult. A legfontosabb vásárlóink Olaszország, Bulgária és Románia voltak, amelyek együttesen meghatározó részét adták a kivitelnek.
Őrület, milyen élelmiszerből vásárol be Magyarország: csak úgy ömlik be
Csökkent a repce és a napraforgó exportja is
Az olajos magvak külkereskedelmében szintén visszaesést tapasztaltunk. 2026 első fél évében az exportérték 5,8 százalékkal, 337,6 millió euróra csökkent, az importérték pedig 7,5 százalékkal, 170,5 millió euróra mérséklődött. A külkereskedelmi aktívum 4 százalékkal romlott, és 167,1 millió eurót tett ki. Ennek ellenére az olajos magvak továbbra is a jelentősebb többletet eredményező agrártermékcsoportok közé tartoztak.
A külkereskedelmet elsősorban a repce- és a napraforgómag határozta meg, amelyek együttesen az exportérték mintegy háromnegyedét adták. A repce kivitt mennyisége 18,4 százalékkal, exportértéke pedig 12,4 százalékkal csökkent. Az exportátlagár ugyanakkor 7 százalékkal magasabb volt, mint az előző év első hat hónapjában. A repceexport szinte teljes egészében az Európai Unióba irányult, ezen belül Ausztria volt a legfontosabb partnerünk 88,7 ezer tonnával, Németország pedig 44,4 ezer tonnával követte.
Aggasztó, ami a magyar földeken zajlik: mi lesz így a búzával, kukoricával?
A napraforgómag kivitele szintén visszaesett. Az exportvolumen 18 százalékkal, 145,2 ezer tonnára mérséklődött, az exportérték viszont 8,3 százalékkal emelkedett, és elérte a 138,2 millió eurót. A legnagyobb mennyiségeket Olaszországba, Csehországba és Hollandiába szállítottuk. Németország szerepe az utóbbi években jelentősen visszaesett, amit jól jelez az is, hogy 2026 első fél évében a kivitt mennyiség már csak az egy évvel korábbi időszak harmadát érte el.
Az importoldalon a szója és a repce behozatala csökkent, a napraforgómagé viszont növekedett. Szójából 11,4 százalékkal, repcéből pedig az előző évi mennyiség felével kevesebbet szereztünk be. Napraforgómagból ugyanakkor 15,4 százalékkal több, összesen 53,8 ezer tonna érkezett Magyarországra. A legnagyobb szójabab-szállítmányok Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek, míg a repce legfontosabb beszállítója Románia volt. Az importált napraforgómag közel négyötöde szintén három országból, Romániából, Szlovákiából és Németországból származott.
Nesze neked, magyar mezőgazdaság: eljött a mélypont a földeken?
Romlott a zöldség- és gyümölcskészítmények külkereskedelmi mérlege
A feldolgozott zöldség- és gyümölcstermékek külkereskedelme is kedvezőtlenebbül alakult 2026 első hat hónapjában. Az árucsoport aktívuma 27 százalékkal csökkent, ami elsősorban az exportérték 3,6 százalékos visszaesésének és az importérték 6,8 százalékos emelkedésének következménye volt. A legfontosabb exporttermékünk továbbra is a zöldségkonzerv maradt. Kivitelének értéke 163,1 millió eurót, mennyisége pedig 100,8 ezer tonnát tett ki, vagyis mindkét mutató lényegében az előző év azonos időszakának szintjén maradt. A gyümölcsleveknél viszont jelentős visszaesést tapasztaltak: az exportvolumen 17,6 százalékkal, az exportérték pedig 36,9 százalékkal csökkent, így a kivitel értéke 36,7 millió eurót tett ki.
A zöldségkonzervek kivitelének 79,3 százaléka az Európai Unióba irányult. A legfontosabb vásárlóink Németország, Olaszország és Lengyelország voltak. Az unión kívüli piacok közül az Egyesült Királyság és Oroszország játszott jelentős szerepet. A behozatalban szintén a zöldségkonzerv bizonyult a legfontosabb terméknek. Importértéke 15,4 százalékkal emelkedett, és 47,1 millió eurót ért el. A legnagyobb értékű szállítmányok Lengyelországból érkeztek, de Olaszország is meghatározó beszállítónknak számított. Németországgal és Franciaországgal együtt ez a négy ország adta a teljes behozatal mintegy felét.
