Az árak alakulása kedvezően befolyásolta a külkereskedelmi mérleget: az exportárindex 4,2, az importárindex 1,1 százalékkal nőtt, így a cserearány-mutató 3 százalékkal javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a teljes nemzetgazdasági export 8,3 százalékát, az import 6,5 százalékát adták. Eközben a teljes nemzetgazdasági export 8,8, az import pedig 11 százalékkal bővült - derült ki az AKI adataiból.

A 24 vizsgált mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül tíz esetében nőtt az exportérték, tizennégy esetében viszont csökkenést mértek 2026 első fél évében. A legnagyobb növekedést a húsfélék könyvelhették el, amelyek exportárbevétele 90,7 millió euróval emelkedett. Jelentősen bővült az élő állatok kivitelének értéke is, 88,1 millió euróval, míg az állati és növényi zsírok, olajok exportja 59,3 millió, az italoké, szeszes italoké és eceté pedig 54,7 millió euróval nőtt.

Csak úgy ömlik be az import tojás az EU-ba: durva, honnan jön a java

Nemcsak drágult a termék az unióban, de a harmadik országokból származó behozatal is drasztikusan megugrott.

A legnagyobb visszaesés a gabonafélék exportját érintette, amelynek értéke 159,2 millió euróval csökkent, elsősorban a búza és a kukorica árának 10-40 százalékos visszaesése miatt. A kakaókészítmények kivitele szintén mérséklődött: 31,1 millió euróval maradt el az előző év azonos időszakától. Az importoldalon ezzel szemben a gabonafélék behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, 49,3 millió euróval. A gyümölcsfélék importértéke 43,8 millió euróval emelkedett, miközben a kakaókészítmények és az állati takarmányok behozatala jelentősen csökkent.

Európa maradt a magyar agrártermékek legfontosabb piaca

A magyar agrár-külkereskedelem továbbra is erősen Európa-központú. Az exportforgalom 93,7 százaléka európai partnerekhez kapcsolódott, ezen belül az Európai Unió részesedése az exportból 80,2, az importból pedig 92,5 százalékot tett ki. Az uniós tagállamokkal folytatott kereskedelemben az exportérték lényegében nem változott, az import mindössze 1 százalékkal emelkedett. Az EU-val szembeni agrár-külkereskedelmi aktívum 835 millió eurót ért el, ami 9,2 százalékkal maradt el a bázisidőszak eredményétől.

A legfontosabb kereskedelmi partner továbbra is Németország volt. Az exportpiacok között Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Hollandia, Szlovákia, Csehország, Horvátország és az Egyesült Királyság is meghatározó szerepet töltött be. A tíz legfontosabb partner együttesen a magyar agrárexport 68,7 százalékát adta, míg a főbb beszállító országok az import 81,3 százalékát biztosították.

Gyakran veszel tésztát a boltokban? Jobb, ha tudod, mi derült ki róla

Bár a magyar száraztészta-piac stabilnak mondható, a fogyasztói árakban azért elő tudnak fordulni komoly kilengések.

Élénkült az élőállat-kereskedelem

Az élő állatok külkereskedelme kedvezően alakult 2026 első hat hónapjában. Az exportérték 28,6 százalékkal emelkedett, az importérték pedig 6 százalékkal csökkent. Az árucsoport külkereskedelmi aktívuma 95,7 millió euróval javult, és elérte a 276,8 millió eurót. Az élő marha forgalma 42,5 százalékkal bővült, miközben az élő sertésé 16,6 százalékkal mérséklődött. Az élő sertés kivitelének volumene 18,9 százalékkal nőtt, importja viszont 3,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Fél év alatt 16 ezer tonna élő sertést exportáltunk, miközben a behozatal 20,4 ezer tonnát tett ki.

A kivitel több mint felét, 56,7 százalékát EU-n kívüli európai országok vásárolták meg. Moldova 5,4 ezer tonna, Albánia 2,1 ezer tonna, Szerbia pedig 1,2 ezer tonna élő sertést importált Magyarországról. A behozatal teljes egészében uniós tagállamokból érkezett, legnagyobb részben Szlovákiából és Horvátországból. Az élő marha külkereskedelme szintén jelentős növekedést mutatott. A kivitel volumene 14,1 százalékkal, az importé pedig 83 százalékkal emelkedett. 2026 első fél évében 38,1 ezer tonna élő marhát szállítottunk külföldre, míg a behozatal 6,9 ezer tonnát tett ki. Kiemelkedő célpiac volt Izrael, ahová 8,2 ezer tonna szarvasmarha került, 59,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az exportban Lengyelország, Koszovó és Horvátország is fontos szerepet játszott.

Akkora a baj, hogy 20 kilométeres zárlatot rendeltek el ebben a térségben

Újabb amerikai államban, ezúttal Arizonában azonosították a melegvérű állatok élő szöveteivel táplálkozó újvilági csavarféreglégy lárváit egy kutyában.

Nőtt a húsfélék exportértéke

A húsfélék árucsoportja az agrár-külkereskedelem egyik legjobban teljesítő területe volt. Exportértéke 15,2 százalékkal emelkedett, miközben az import 3,5 százalékkal csökkent. Az árucsoport külkereskedelmi aktívuma 341,2 millió eurót tett ki, ami 43 százalékos javulást jelentett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés elsősorban a baromfi- és marhahús kivitelének köszönhető, ezek exportértéke ugyanis mintegy harmadával emelkedett. A sertéshús exportértéke ezzel szemben 10,3 százalékkal mérséklődött.

A sertéshúsból 76,5 ezer tonna került külföldre, 177 millió euró értékben. A kivitt mennyiség 4,2 százalékkal nőtt, az exportérték azonban 10,3 százalékkal csökkent. A behozatal 65,8 ezer tonnát tett ki, ami szintén 4,2 százalékos növekedésnek felelt meg, értéke viszont 8,8 százalékkal mérséklődött. A sertéshús külkereskedelmi aktívuma így 14,3 millió euróra csökkent. A legnagyobb exportpiac Románia volt, ahová 33 ezer tonna sertéshús került, ezt Olaszország, Horvátország, Szlovákia és Lengyelország követte.

Ilyen sertéshússal van tele sok bolt? Nem is hinnéd, honnan érkezik

A Rabobank idén augusztusban frissítette a globális sertéshús-kereskedelemről szóló elemzését.

A baromfihús továbbra is a magyar agrárexport egyik meghatározó terméke. Kivitele 136,6 ezer tonnát, értéke 401,4 millió eurót tett ki. A termék a húsfélék exportárbevételének 59 százalékát, a teljes agrárexportnak pedig 6 százalékát adta. Ezzel az állati takarmány és a napraforgómag-olaj után a harmadik legnagyobb exportárbevételt biztosító termék volt. A baromfihús importja 20,3 százalékkal csökkent, 20,8 ezer tonnára, a külkereskedelmi aktívum pedig 339,7 millió eurót ért el, ami 50,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eredményt. A marhahús esetében ugyanakkor a külkereskedelmi passzívum 13,3 százalékkal romlott, mivel az export és az import egyaránt jelentősen bővült.

Nem brillírozik a méz és a tejtermékek sem

A tejtermékek, tojás és méz külkereskedelmének alakulása vegyes képet mutatott. Az árucsoport exportértéke 2,8 százalékkal csökkent, az import lényegében változatlan maradt, a külkereskedelmi mérleg pedig 47,3 millió eurós hiánnyal zárt. A negatív egyenleghez elsősorban a sajt és túró, valamint a tejföl, joghurt és kefir behozatala járult hozzá. A friss tojás külkereskedelme ezzel szemben 15,3 millió eurós aktívumot eredményezett.

Őrület, milyen élelmiszerből vásárol be Magyarország: csak úgy ömlik be

Kakaókészítményekből, tejtermékekből és friss gyümölcsökből, zöldségekből is óriási mennyiségeket importáltunk 2025-ben.

A mézexport értéke 21,1 százalékkal, 22,8 millió euróra csökkent, ennek következtében a külkereskedelmi egyenlege is 26,6 százalékkal romlott. A tej kivitele ugyanakkor jelentősen bővült: 206,3 ezer tonna tej került külföldre, 88,9 millió euró értékben. A legnagyobb vásárló Románia volt, ahová 114 ezer tonna tej érkezett Magyarországról. Horvátország 35,5 ezer tonnával a második legfontosabb célpiacnak számított, míg Bulgária 13,4 ezer tonna tejet vásárolt, három és félszer többet, mint egy évvel korábban. Szlovéniába 27 százalékkal több, 8,8 ezer tonna tej kiszállítására került sor. 

A tejimport 34,4 ezer tonnát tett ki, teljes egészében uniós tagállamokból érkezett. A legnagyobb beszállító Szlovákia volt 16,7 ezer tonnával, amely a teljes behozatal mintegy felét biztosította. Csehország 6,4 ezer tonnával a második helyen állt. A számok alapján tehát a tej külkereskedelmében továbbra is meghatározó a regionális, elsősorban uniós partnerekkel folytatott kereskedelem.