A hazai vágóhidak több mint 122 ezer tonna sertéshúst és közel 160 ezer tonna baromfihúst termeltek 2026 első negyedévében (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). Darabszámot tekintve szarvasmarhából 13,5%-kal, sertésből 4,4%-kal, míg baromfiból 22,7%-kal többet vágtak 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adatai alapján készült legfrissebb jelentésből. A baromfifélék csoportjában az alacsony bázishoz képest a kacsavágás 93,6%-kal, a libavágás 43,2%-kal, míg a pulykavágás 10,2%-kal erősödött ebben az időszakban.
Jelentősen nőtt a szarvasmarhák vágása itthon
Szarvasmarhából 26,4 ezer darabot vágtak le 2026 első negyedévében, 13,5%-kal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 14,4 ezer, hasított súlya 7,7 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly egyaránt 16%-kal múlta felül az előző év első negyedévi értéket. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4700 tonna felett alakult 2026. január-márciusban, és a legmagasabb havi érték - a márciusi - meghaladta az 5500 tonnát. A levágott szarvasmarhák 56%-a tehén, 28%-a bika volt. A tehenek vágása 24%-kal, az üszőké 5,7%-kal emelkedett, míg a bikáké 3,9%-kal csökkent a darabszám alapján 2026 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország a 21 ezer tonnás export mellett közel 3 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2026 első három hónapjában. Az export volumene 17%-kal, míg az importé 1%-kal nőtt a 2025. I-III. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Izraelbe, Lengyelországba és Olaszországba irányult, a kivitel 44%-a került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Németországból, Csehországból és Szlovákiából érkezett 2026. január-márciusban, a behozatal több mint 70%-a származott e három országból.
A KSH adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 873,3 ezer darab volt 2025. december 1-jén. Az állomány mérete 2024 decemberéhez képest 12,3 ezer darabbal emelkedett, míg 2025 júniusa óta közel 6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 405,7 ezer volt 2025. december 1-jén, alig, mindössze 500 példánnyal elmaradva az egy évvel korábbi értéktől.
Az első negyedévben nőtt a sertésvágások száma is
A magyarországi vágóhidakon 1 millió 271 ezer sertést vágtak le 2026 első negyedévében, 4,4%-kal - 54 ezer darabbal - többet, mint 2025. január-márciusban. A levágott állatok élősúlya összesen 152,4 ezer tonna, hasított súlya 122,5 ezer tonna volt, azaz az élősúly 3,1%-kal, a hasított súly pedig 3,2% múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan több mint 50 ezer tonna volt, míg a legmagasabb havi érték, a márciusi meghaladta az 53 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első negyedévi 18,6 ezerről - 14%-kal - 21,3 ezer darabra emelkedett a 2026. január-márciusi időszakban. A sertésvágás alapján a top 10 üzem a sertések több mint 80%-ának vágását végezte 2026 első negyedévében. Az élő sertés kivitelének volumene 41 százalékkal bővült, az import 5%-kal csökkent 2026 I-III. hónapjában 2025 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom több mint 12%-kal erősödött. Az export 9,5 ezer tonna, az import 10,3 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Csehországból érkezett, a kivitel nagyrészt Moldovába, Romániába és Albániába irányult a 2026. január-márciusi időszakban.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,87 millió darab volt 2025. december 1-jén Magyarországon.
Az állomány nagysága 2,4%-kal, összesen 68 ezer darabbal haladta meg a 2024. decemberi létszámot, míg a 2025. júniusit több mint 22 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 176,6 ezer volt 2025 decemberében, az állomány egy év alatt 2,3%-kal, mintegy 4 ezer példánnyal bővült.
Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - a közel 10 millió darabos sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2026. január-februári időszakban.
Gödörben a sertéságazat: 2025 sem volt sétagalopp a termelőknek
A következő időszak valószínűleg nehezebb lesz, miután csütörtökön egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei sertéstelepen kimutatták az afrikai sertéspestis jelenlétét. A telepen a szaporulattal együttesen mintegy 3 ezer sertés található. A kitörés a járványvédelmi vonatkozásokon túl érdemben hathat a hazai sertéspiacra is, különösen az exportra. Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy
úgy számolunk, hogy a harmadik országok piacait sajnos egy időre minden bizonnyal elveszítjük
Elveszíthetjük a külföldi piacokat? Odavág a sertéspiacnak a vírus
Kilőtt a juhvágások száma a hazai vágóhidakon
A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 11,6 ezer volt 2026 első negyedévében, ami 67%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból közel 2300 darabot vágtak, amihez 121 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 832 ezer darab volt 2025. december 1-jén, 15 ezerrel, vagyis 1,8%-kal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2025 decemberében 650 ezer volt, azaz 24 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Valamennyi baromfiból többet vágtak le az első negyedévben, mint egy éve ugyanekkor
Baromfiból közel 68,5 millió darabot vágtak 2025 első negyedévében, 22,7%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 213 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) közel 160 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján 86%-át - a csirke tette ki, amelyből 58,7 milliót vágtak, vagyis 17,6%-kal többet, mint 2025. január-márciusban. Vágókacsából 93,6%-kal többet, összesen 7,2 milliót, libából pedig 43,2%-kal többet, mintegy 310 ezer darabot vágtak idén az első negyedévben. Pulykából 1,4 millió darab került a vágóhidakra, 10,2%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 10,6, a pulykáé 2 százalék volt. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 33,2 millió darab volt 2025. december 1-jén, ami 12,9%-kal, vagyis közel 3,8 millióval volt több, mint az egy évvel korábbi érték.
Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) a 231 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2026. január-februári időszakban. A brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok azt mutatják, hogy akkor az Egyesült Királyság még dobogós helyen szerepelt.
