Az állattenyésztést jelenleg számos fertőző betegség sújtja, a madárinfluenzától kezdve a ragadós száj- és körömfájásig. Utóbbi megfékezésében kulcsszerepe volt a hatóságok megfeszített munkájának. Ennek köszönhetően néhány hónap alatt sikerült elkerülni a katasztrofális károkat. Az afrikai sertéspestis azonban továbbra is jelen van hazánkban: Északnyugat-Magyarország után már a Dél-Dunántúlon is felütötte a fejét. Bár a fertőzés nem terjedt át a vadállományról a haszonállatokra, a piaci hatásai így is rendkívül súlyosak - írta meg az Infostart.

A kór hazai jelenléte miatt Magyarország jelenleg nem tud sertéshúst szállítani a távol-keleti piacokra, például Kínába vagy Japánba. Ugyanezzel a problémával küzd Európa legnagyobb sertés-előállítója, Spanyolország is. Mivel a spanyolok is kiszorultak a kínai piacról, hatalmas mennyiségű hús rekedt az európai piacon. Ez a túlkínálat drasztikusan lenyomta a hazai felvásárlási árakat is. A magyar ágazat számára a megoldást a regionalizáció jelentené. El kellene érni, hogy az ázsiai célországok elismerjék a fertőzésmentes magyar területeket, ahonnan így újra megindulhatna az export. Ez a lehetőség azonban egyelőre nem biztosított.

Az állatbetegségek mellett a növénytermesztés is új kihívásokkal néz szembe. A szőlőültetvényeket pusztító, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgasága mára szinte az egész országban megjelent. Kivételt ez alól csupán a Bükki borvidék jelent. A szakember szerint a hatóságok és a termelők közösen küzdenek a kór megfékezéséért, de fel kell készülni arra, hogy az eset nem egyedi. A klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakrabban ütik fel a fejüket hazánkban is a korábban egzotikusnak számító betegségek. Ezekről a hazai szakemberek régebben csak a tankönyvekben olvashattak. A megváltozott klimatikus viszonyok okozta folyamatos fenyegetés miatt kulcsfontosságú egy megfelelően finanszírozott, felkészült és erős hatósági rendszer fenntartása.