
Sokkoló számok láttak napvilágot: drámai változás előtt áll a takarmányipar
A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
A műtrágyaszóró a szántóföldi növénytermesztésnél a tápanyagpótlás legalapvetőbb gépe. Célja a talajban keletkezett tápanyaghiányok pótlása.
A különféle kivitelű műtrágyaszórók a tápanyagutánpótlás legalapvetőbb gépcsoportját jelentik, melyeknek célja a talajban keletkezett tápanyaghiányok pótlása, ezáltal segítve a növények fejlődését. Az intenzív növénytermesztés során a termőtalaj jellemzően főként nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban valamilyen módon pótolni kell, különben jelentősen lecsökken a termés mennyisége. A fenti vegyületek mellett más kémiai anyagok műtrágyaként való pótlására is szükség lehet.
A műtrágyák kijuttatása a földekre jellemzően valamilyen műtrágyaszóró eszközzel történik: ezeknek számos változata létezik, amelyek működési elvüket és kapacitásukat tekintve igen eltérőek lehetnek. A műtrágya alapvetően a talajfelszínre, vagy közvetlenül a talajba juttatható, bár e két megoldás közül inkább a felszínre szórás vált általánossá. A szilárd műtrágyák döntő többségét úgynevezett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel juttatják ki a gazdák, bár léteznek más elven működő műtrágyaszóró gépek is, mint például a lengőcsöves műtrágyaszórók vagy a pneumatikus műtrágyaszórók. A legelterjedtebb, röpítőtárcsás műtrágyaszórók esetében a röpítőtárcsa kerületi sebessége az elérendő munkaszélesség függvénye.
Ezeknek a gépeknek az alapvető felépítését leginkább az határozza meg, hogy az őket működtető erőgéphez (traktor) milyen módon kapcsolódnak, eszerint léteznek függesztett vagy vontatott kivitelű műtrágyaszórók. A műtrágyaszórók űrtartalmukat és kapacitásukat tekintve a néhány száz literestől egészen a több ezer literes kapacitásig terjednek. A komolyabb kivitelű, nagyobb méretű gépek fémből készülnek, azonban a könnyebb, kisebb kapacitású műtrágyaszórók között műanyagból készült darabok is találhatóak.

A klímaváltozás, az aszály, az alacsony felvásárlási árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok egyszerre helyeznek nyomást a hazai takarmányiparra.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.