
Érdekes dolog derült ki a gesztenyéről: ha te is szereted, ezt jobb, ha tudod
Magyarországon egy kilogramm gesztenyéért a boltokban már 4000-5000 forintot is elkérhetnek, miközben a hazai termelés messze nem fedezi a belföldi igényeket.
A műtrágyaszóró a szántóföldi növénytermesztésnél a tápanyagpótlás legalapvetőbb gépe. Célja a talajban keletkezett tápanyaghiányok pótlása.
A különféle kivitelű műtrágyaszórók a tápanyagutánpótlás legalapvetőbb gépcsoportját jelentik, melyeknek célja a talajban keletkezett tápanyaghiányok pótlása, ezáltal segítve a növények fejlődését. Az intenzív növénytermesztés során a termőtalaj jellemzően főként nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban valamilyen módon pótolni kell, különben jelentősen lecsökken a termés mennyisége. A fenti vegyületek mellett más kémiai anyagok műtrágyaként való pótlására is szükség lehet.
A műtrágyák kijuttatása a földekre jellemzően valamilyen műtrágyaszóró eszközzel történik: ezeknek számos változata létezik, amelyek működési elvüket és kapacitásukat tekintve igen eltérőek lehetnek. A műtrágya alapvetően a talajfelszínre, vagy közvetlenül a talajba juttatható, bár e két megoldás közül inkább a felszínre szórás vált általánossá. A szilárd műtrágyák döntő többségét úgynevezett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel juttatják ki a gazdák, bár léteznek más elven működő műtrágyaszóró gépek is, mint például a lengőcsöves műtrágyaszórók vagy a pneumatikus műtrágyaszórók. A legelterjedtebb, röpítőtárcsás műtrágyaszórók esetében a röpítőtárcsa kerületi sebessége az elérendő munkaszélesség függvénye.
Ezeknek a gépeknek az alapvető felépítését leginkább az határozza meg, hogy az őket működtető erőgéphez (traktor) milyen módon kapcsolódnak, eszerint léteznek függesztett vagy vontatott kivitelű műtrágyaszórók. A műtrágyaszórók űrtartalmukat és kapacitásukat tekintve a néhány száz literestől egészen a több ezer literes kapacitásig terjednek. A komolyabb kivitelű, nagyobb méretű gépek fémből készülnek, azonban a könnyebb, kisebb kapacitású műtrágyaszórók között műanyagból készült darabok is találhatóak.

Magyarországon egy kilogramm gesztenyéért a boltokban már 4000-5000 forintot is elkérhetnek, miközben a hazai termelés messze nem fedezi a belföldi igényeket.
A tél közeledtével sok kerttulajdonos igyekszik megóvni növényeit, de nem mindig könnyű eldönteni, melyiknek milyen védelemre van szüksége.
A csökkenő hazai fizetőképes kereslet, a dráguló működés és az erős forint a magyar csúcsgasztronómiát is komoly kihívások elé állítja.
A biológiai sokféleség megőrzése jóval többről szól, mint egy-egy ritka növény- vagy állatfaj védelméről.
A nyugat-európai nagy állattenyésztő országok mellett Magyarországon esett be a leginkább a nyerstej felvásárlási ára.
Az idei tenyészidőszak komoly próbára tette a hazai cukorrépa-állományokat. Az erős aszály különösen ott éreztette hatását, ahol nem állt rendelkezésre öntözési lehetőség.
Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.
A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.