A műtrágyaszóró a szántóföldi növénytermesztésnél a tápanyagpótlás legalapvetőbb gépe. Célja a talajban keletkezett tápanyaghiányok pótlása.
A különféle kivitelű műtrágyaszórók a tápanyagutánpótlás legalapvetőbb gépcsoportját jelentik, melyeknek célja a talajban keletkezett tápanyaghiányok pótlása, ezáltal segítve a növények fejlődését. Az intenzív növénytermesztés során a termőtalaj jellemzően főként nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban valamilyen módon pótolni kell, különben jelentősen lecsökken a termés mennyisége. A fenti vegyületek mellett más kémiai anyagok műtrágyaként való pótlására is szükség lehet.
A műtrágyák kijuttatása a földekre jellemzően valamilyen műtrágyaszóró eszközzel történik: ezeknek számos változata létezik, amelyek működési elvüket és kapacitásukat tekintve igen eltérőek lehetnek. A műtrágya alapvetően a talajfelszínre, vagy közvetlenül a talajba juttatható, bár e két megoldás közül inkább a felszínre szórás vált általánossá. A szilárd műtrágyák döntő többségét úgynevezett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel juttatják ki a gazdák, bár léteznek más elven működő műtrágyaszóró gépek is, mint például a lengőcsöves műtrágyaszórók vagy a pneumatikus műtrágyaszórók. A legelterjedtebb, röpítőtárcsás műtrágyaszórók esetében a röpítőtárcsa kerületi sebessége az elérendő munkaszélesség függvénye.
Ezeknek a gépeknek az alapvető felépítését leginkább az határozza meg, hogy az őket működtető erőgéphez (traktor) milyen módon kapcsolódnak, eszerint léteznek függesztett vagy vontatott kivitelű műtrágyaszórók. A műtrágyaszórók űrtartalmukat és kapacitásukat tekintve a néhány száz literestől egészen a több ezer literes kapacitásig terjednek. A komolyabb kivitelű, nagyobb méretű gépek fémből készülnek, azonban a könnyebb, kisebb kapacitású műtrágyaszórók között műanyagból készült darabok is találhatóak.
A mezőgazdaságban dolgozók számára a munkavégzés számos kockázatot tartogat, sajnos évről évre halálos áldozatokat is követel.
Az árpával és búzával már nem lesz gond, a kukorica sorsa viszont erősen kérdéses idén.
Ismét fellendülőben van a szójatermesztés Magyarországon, egyre több termelő tesz próbát ezzel a növénnyel.
Takarmányban és emberi élelmezésre is alkalmazható egy GMO-szója, miután az európai hatóságok biztonságosnak találták.
Az elmúlt hetekben Szardínia szigetén, majd az észak-olaszországi Lombardiában, valamint Franciaországban is megerősítették a kór jelenlétét.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy véget értek azok a boldog évek, mikor a kukorica növényvédelmét letudtuk egy gyomirtással.
Hatékony megoldás a napraforgó tányérvédelmére: Picasso® Active
A talaj szervesanyag tartalma és a kapcsolódó talajfunkciók javításáért már az aratási szezonban sokat tehetünk!
