Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A The Washington Post egyik tanulmányában a NASA és több meteorológiai intézet adatai alapján kimutatta, hogy 2024-ben a Föld légköre rekord mennyiségű vízpárát tartalmazott. A tanulmány szerint a légkörben áramló vízpára mennyisége az elmúlt 85 évben mintegy 12 százalékkal nőtt, ami akkora vízmennyiséget jelent, mintha másodpercenként 35 Mississippi-folyó hömpölyögne láthatatlanul a fejünk felett - írja az Időkép.
A kutatók a világ különböző pontjain gyűjtött több évtizednyi műholdas és meteorológiai adatot elemeztek, hogy megmérjék, mennyi vízpára áramlik a légkörben és milyen irányban mozog. Ehhez az úgynevezett integrált vízgőz-transzportot (IVT) használták, ami megmutatja, mennyi nedvesség „utazik” a levegőben adott idő alatt. Így sikerült feltérképezniük a bolygó legaktívabb „nedvességfolyosóit”, vagyis azokat a térségeket, ahol a légkör a legtöbb vizet szállítja, és ahol a jövőben a legnagyobb eséllyel alakulhatnak ki extrém esőzések.
Kiderült, hogy az IVT értéke világszerte átlagosan 12 százalékkal nőtt, de a növekedés nem egyforma mindenhol. A Földközi-tenger térségében több mint 11 százalékos emelkedést mértek, míg Dél-Koreában közel 9 százalékot. Indiában és a Himalája térségében pedig 5–10 százalék közötti növekedést mutattak ki. A vízgőzmennyiség növekedése szoros összefüggésben áll bolygónk felmelegedésével. Ahogy a levegő melegszik, egyre több vízpárát tud magában tartani – nagyjából 7 százalékkal többet minden egyes foknyi emelkedéssel.
A melegedő óceánokból így több pára szabadul fel, ami a magassági szelek segítségével hatalmas nedvességáramokba, az úgynevezett légköri folyókba rendeződik. Ezek a láthatatlan „folyók” kontinenseken át szállítják a nedvességet, majd amikor hegyeknek ütköznek, frontokhoz, ciklonokhoz kapcsolódnak, a vízpára hirtelen kicsapódik, ami gyakran heves esőzésekhez, áradásokhoz, villámárvízekhez vezet. Ez a többletnedvesség táplálta a 2024-ben pusztító Helene hurrikánt, a délkelet-ázsiai szuper-tájfunokat, valamint a spanyolországi Valencia régiót sújtó villámárvizeket is.
A szakértők szerint a jövőben nemcsak több csapadékra, hanem rövid idő alatt lehulló, heves záporokra és villámárvizekre kell felkészülnünk. 2024 rekordéve csak a kezdet lehet: a légkör láthatatlan folyói a felmelegedéssel tovább duzzadnak.
