A Bonni Egyetem vezetésével készült átfogó felmérés rávilágít, hogy az okosmezőgazdasági megoldások használata már nem csupán technológiai érdekesség, hanem a versenyképesség alapfeltétele. Jelenleg a globális szántóterületek közel felén éri meg bevezetni ezeket a rendszereket. Ez az arány a következő két évtizedben 50 százalékra nőhet, de ha a környezetvédelmi szabályozások tovább szigorodnak, akár a 75 százalékot is elérheti. Ezzel szemben az előírások esetleges enyhítése 31 százalékra vetné vissza a gazdaságosan bevonható területek arányát.

Az Európában és az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb csúcstechnológia lényege a célzott beavatkozás. A drónok időben felismerik a kártevőket és a tápanyaghiányt, a GPS-vezérelt gépek pedig kizárólag oda és csak annyi növényvédő szert vagy műtrágyát juttatnak ki, amennyi feltétlenül szükséges. A gyomirtó robotok önállóan dolgoznak, az okosöntözőrendszerek pedig a talajnedvesség folyamatos figyelésével spórolnak a vízzel. Ez a precizitás éppen ott a leghasznosabb, ahol a legsúlyosabbak a környezeti problémák, például az egyre gyakoribb aszállyal vagy a túlzott vegyszerhasználattal küzdő régiókban.

A technológiai átállás és a megtérülés azonban nem egyenletes. A legnagyobb gazdasági hasznot a magas jövedelmű, nagy átlagos birtokmérettel és szigorú szabályozással rendelkező térségek – mint Nyugat-Európa, Észak-Amerika és Ausztrália – könyvelhetik el. Ezekben a régiókban a drága munkaerő miatt a robotizáció, a jelentős vegyszerhasználat miatt pedig a célzott kijuttatás eredményez hatalmas megtakarítást.

Ezzel szemben a fejlődő régiókban, például a szubszaharai térségben egyelőre komoly akadályokba ütközik az átállás. A jelenlegi technológiákat ugyanis alapvetően a tőkeerős, hatalmas nyugati agrárüzemekre szabták, ráadásul a bevezetésükhöz elengedhetetlen a megfelelő digitális infrastruktúra és a szaktudás. A kutatók szerint az agrárinnováció következő nagy feladata az lesz, hogy a kisebb gazdaságok számára is elérhetővé és kifizetődővé tegye ezeket az eszközöket.

A globális adatok elemzése során egyértelművé vált, hogy az intelligens megoldások bevezetésének legerősebb ösztönzője a környezetvédelmi szabályozás. Ahol szigorúbbak a víz- és vegyszerhasználati előírások, ott sokkal gyorsabban és nagyobb arányban térnek át a digitális technológiákra. Bár a precíziós gazdálkodás gazdasági és ökológiai érdekei nagyszerűen kiegészítik egymást, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a puszta technológiai fejlődés önmagában kevés. Az okosagrárium nyújtotta környezeti és gazdasági potenciál teljes kihasználásához átgondolt agrárpolitikai támogatásokra és ösztönzőrendszerekre lesz szükség az elkövetkező években.