A szakember tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaság digitális érettsége még ma is alacsonyabb, mint számos más iparágé. Emiatt a fejlesztőknek nemcsak rendszereket kellett kialakítaniuk, hanem tulajdonképpen „fordítóként” is működniük kellett az informatika és a mezőgazdaság között.
Komoly csapást kapott a magyar mezőgazdaság: vajon kiheverjük valaha is?
A gazdálkodók számára ugyanis nem egy informatikai „ökoszisztéma” vagy adatplatform a fontos, hanem az, hogy a technológia milyen konkrét problémát old meg. Például egy automatikus trágyakezelő rendszer, egy istállófelügyeleti megoldás vagy egy hőmérséklet-szabályozó rendszer viszont már könnyen értelmezhető és kézzelfogható előnyt jelent a mindennapi munkában.
Az Okosfarm lényege, hogy a gazdaság különböző pontjain elhelyezett érzékelők folyamatosan adatokat gyűjtenek a működésről. Ezek a szenzorok mérhetnek hőmérsékletet, páratartalmat, energiafogyasztást, gépek működését vagy akár a talaj nedvességtartalmát is
- fejtette ki Kövesdi József.
Az összegyűjtött adatok egy központi rendszerbe kerülnek, ahol a gazdálkodó valós időben követheti a telep állapotát. A következő lépcsőben már nemcsak a megfigyelés, hanem az automatikus beavatkozás is lehetővé válik: a rendszer például önállóan elindíthatja a szellőztetést, a hűtést vagy az öntözést, ha az érzékelt körülmények ezt indokolják.
A digitalizáció valójában egy folyamat, amelynek végpontja a részleges vagy akár teljes automatizálás lehet.
Zseniális: ez a megoldás forradalmasíthatja a szőlőtermesztést?
A tapasztalatalapú gazdálkodástól az adatalapú döntésekig
A szakemberek lapunknak elmondta azt is, hogy a digitalizáció egyik legfontosabb hozadéka, hogy a gazdálkodók pontosabb és megalapozottabb döntéseket hozhatnak. A hagyományos gazdálkodásban sok esetben a több évtizedes tapasztalat alapján születnek meg a döntések. Az adatalapú működés ezzel szemben folyamatos visszajelzést ad a folyamatokról, így a gazda nemcsak azt látja, hogy mi történik éppen a telepen, hanem azt is, hogy egy adott változás milyen következményekkel járhat.
A különböző adatok összekapcsolásával akár előrejelzések is készíthetők, amelyek segítenek megelőzni a problémákat, vagy optimalizálni a működést.
Itt a figyelmeztetés: nagy baj van több millió hektár magyar földdel
Komoly károkat előzhetnek meg az okos rendszerek
A mezőgazdasági telepeken gyakran több, egymásra épülő technológiai folyamat működik egyszerre. Ha ezek közül egy meghibásodik, az jelentős veszteségeket okozhat.
Sok esetben a gazdálkodók csak akkor értesülnek egy hibáról, amikor már komoly problémát okozott. Egy digitális felügyeleti rendszer azonban azonnal jelzi a rendellenességeket. Ezzel megelőzhető például egy trágyakezelő rendszer meghibásodása, egy takarmányozási folyamat leállása vagy egy állattartó telepen a nem megfelelő hőmérséklet kialakulása. Az ilyen események nemcsak anyagi károkat okozhatnak, hanem az állatok egészségét és a termelés folyamatosságát is veszélyeztethetik
- mondta Kövesdi József.
Hozzátette, az elmúlt évek energiaár-emelkedése új szempontokat hozott a mezőgazdasági beruházásoknál. Automatikus vezérléssel a hűtési, fűtési, szellőztetési vagy világítási rendszerek működése pontosan szabályozható, így elkerülhető a felesleges energiafelhasználás. Míg egy kézi vezérlésű rendszer gyakran hosszabb ideig működik a szükségesnél, addig az automatizált megoldások kizárólag akkor kapcsolnak be, amikor arra valóban szükség van - mindez jelentős megtakarítást eredményezhet a gazdaságok számára.
Új kajaőrület hódít a világban: hamarosan Magyarországra is betörhet?
A munkaerőhiányra is válasz lehet
A mezőgazdaságban egyre komolyabb kihívást jelent a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartása. Az automatizált rendszerek részben erre a problémára is megoldást kínálhatnak. A digitális technológiák segítségével több feladat válik automatikussá, így kevesebb emberrel is fenntartható ugyanaz a működési szint. Az állattartó telepeken például a dolgozók szerepe fokozatosan átalakulhat: a fizikai munkavégzés helyett egyre inkább a rendszerek felügyelete és kezelése kerül előtérbe. Így bizonyos esetekben akár a munkaerőigény jelentős csökkentése is elérhető. A digitalizáció terjedését ugyanakkor jelentősen befolyásolja a gazdálkodók életkora. Kövesdi József kifejtette, hogy a fiatalabb, 30-40 éves korosztály sokkal nyitottabb az adatvezérelt működésre, mint az idősebb generáció.
Azokban a gazdaságokban, ahol a vezetésben vagy az operatív munkában jelen vannak a fiatalabb szakemberek, általában könnyebben elfogadják és alkalmazzák az új technológiákat. Emellett a nagyobb gazdaságok is előrébb járnak ezen a területen, mivel működésük összetettsége miatt nagyobb szükségük van a pontos adatokra és a folyamatok automatizálására.
Enélkül már nem lehet kert Magyarországon se: erről nem sokan tudnak
A kisebb gazdaságok számára is elérhetők lesznek az új megoldások
Az Okosfarm ügyvezetője szerint a kisebb gazdaságok lemaradása részben abból fakad, hogy számukra a projekt alapú megoldások beruházás igénye meglehetősen nagy. A komplex, teljesen új alapokra helyezett informatikai háttér (ökoszisztéma) segítségével a gazdálkodó egyszerűen, akár a telefonjáról felügyelheti a gazdasága működését. Gépészeti elemeket, szivattyúkat motorokat kapcsolhat, vagy éppen állatjóléti információkat ellenőrizhet az istállóban.
A magyar mezőgazdaság számára a következő évek egyik legfontosabb feladata a digitalizáció és az automatizáció gyorsabb terjedése lesz. Az ágazatot érő kihívások, mint például az időjárási szélsőségek, a munkaerőhiány, az állategészségügyi kockázatok és az emelkedő költségek egyre inkább arra kényszerítik a gazdaságokat, hogy a hagyományos tapasztalati alapú működés mellett az adatokra és az intelligens rendszerekre is támaszkodjanak.
Ehhez nemcsak technológiai fejlesztésekre, hanem szemléletváltásra és szélesebb körű képzésekre is szükség lesz, hogy a gazdálkodók felismerjék: a digitalizáció nem a jövő, hanem egyre inkább a jelen versenyképességi feltétele.
