Rengeteg élelmiszert hívnak vissza a magyar boltokból: kiderült, mi áll a háttérben
Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke részletesen kifejtette, mi áll a termékvisszahívások mögött.
Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke részletesen kifejtette, mi áll a termékvisszahívások mögött.
Bár sok a tévhit a gyorsfagyasztott termékek körül, az biztos, hogy nem egészségtelenek.
A technológiai fejlődés ugyan gyorsul, a digitalizáció és az automatizáció egyre nagyobb teret nyer, ám ezek bevezetése nem problémamentes.
A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
Nem minden E-szám ördögtől való, a kulcs az egyensúlyban és megfontolásban rejtőzik.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Kiderítettük, hogy kell-e tartania a fogyasztóknak a növényvédelmi szerektől és azok hatásaitól.
A mangalica igazi prémium alapanyag, és annak ellenére, hogy nem túl olcsó, sokan keresik.
Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg megéri-e szóját termeszteni Magyarországon.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Sok kritika érheti a növényvédelmet és a növényvédő-szereket, utánajártunk, van-e valóságalapja.
A legfrissebb adatok szerint az EU-ba érkező tojásimport 2025 első kilenc hónapjában 56%-kal nőtt, elérve a 133 ezer tonnát.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Az import dióbél ára minőségtől függően 3500-5000 Ft/kg között mozog, ahol a feles dió a drágább.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Nagyon fontos, hogy a fagyban, hóban egyetlen állatot se hagyjunk magára, semmilyen körülmények között sem!
Több fronton kellett helytállnia az élelmiszeripari szereplőknek 2025-ben, és a fogyasztóknak sem volt egyszerű éve.
Hiánypótló köteteket adott ki a MATE, melyek választ adhatnak a klímaváltozás okozta nehézségekre is.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
Bár 2024-ben némileg visszaesett a halászati és akvakultúra ágazat termelése az EU-ban, az ágazatban még mindig óriási potenciál van.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.