Az Agrárszektor szerkesztő-újságírójaként elsősorban az agrárium társadalmi vonatkozásai foglalkoztatnak. Kiemelt érdeklődési területeim az állatvédelem, a környezetvédelem és a természettudomány, valamint az, hogy ezek sokszor összetett kérdéseit közérthetően és hitelesen mutassam be.
A haszonállattartók, vadgazdálkodók és a vidéki lakosság számára a farkas jelenléte sokszor új kihívásokat jelent.
Repülőgépen szállítani élő állatokat elsőre szokatlannak tűnhet, bizonyos esetekben azonban ez a legkíméletesebb és leghatékonyabb megoldás.
A papaja sokak számára még mindig egzotikus gyümölcs, amelyet leginkább a trópusokkal azonosítanak, pedig ma már Magyarországon is sikeresen termesztik.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
A magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb feladat az adatalapú gazdálkodás elterjesztése.
A húsvéti időszakot követően a tojás iránti kereslet a megszokottnál is nagyobb mértékben esett vissza, amely a teljes ágazat számára érzékelhető.
Az állatvédelem Magyarországon az egyik legerősebben érzelmi alapon működő társadalmi ügy, miközben a felszín alatt egy sokkal bonyolultabb rendszer működik.
A modern élelmiszeripar megítélése így sokszor inkább érzelmi, mint tudományos alapokon nyugszik.
Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke részletesen kifejtette, mi áll a termékvisszahívások mögött.
Bár sok a tévhit a gyorsfagyasztott termékek körül, az biztos, hogy nem egészségtelenek.
A technológiai fejlődés ugyan gyorsul, a digitalizáció és az automatizáció egyre nagyobb teret nyer, ám ezek bevezetése nem problémamentes.
A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
Nem minden E-szám ördögtől való, a kulcs az egyensúlyban és megfontolásban rejtőzik.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Kiderítettük, hogy kell-e tartania a fogyasztóknak a növényvédelmi szerektől és azok hatásaitól.
A mangalica igazi prémium alapanyag, és annak ellenére, hogy nem túl olcsó, sokan keresik.
Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg megéri-e szóját termeszteni Magyarországon.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Sok kritika érheti a növényvédelmet és a növényvédő-szereket, utánajártunk, van-e valóságalapja.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
Napjainkra a szántóföldi növények egyre inkább a bioalapú gazdaság alapanyagaivá váltak.
Az akusztikus AI-rendszer nem csodaszer, de jelentősen hozzájárul az állategészségügyi helyzetek kezeléséhez.
