Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
Legtöbbször az emberi tevékenységnek köszönhetően kerülnek a kihalás szélére az állatok, amit a klímaváltozás csak tovább fokoz.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
A szamártej literje 2000-3000 forint, és többnyire édesanyák veszik a gyerekeknek.
A számítások szerint a kormoránok annyi halat pusztítanak el a hazai vizekben, mint amennyi a horgászok zsákmánya, 4,5-5 ezer tonnát.
A géntechnológiával módosított állatokkal és növényekkel kapcsolatos társadalmi vitában meghatározó szerepet kell kapnia a tudományos tényeknek.
A biotechnológia segítségével csökkenthető a vegyszerhasználat és a környezeti terhelés is.
A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban.
Igazságtalan és fenntarthatatlan a helyzet - nyilatkozta lapunknak a lengyel agrárkamara.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Fontos felismernünk, hogy az adatok mennyisége és az új technológiák - mint például a mesterséges intelligencia - milyen új lehetőségeket nyitnak meg.
Éves viszonylatban brutálisan, több mint 140 százalékkal drágult meg a vöröshagyma.
Nagyon komoly változáson megy keresztül a hazai agrároktatás, de még bőven van hova fejlődni.
A 3D nyomtatás a pépes, pasztaszerű nyersanyagok nyomtatását teszi lehetővé, a hozzátevőket kapszulák, tartályok tartalmazzák.
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
Ha végleges lesz a tilalom, akkor július-augusztus környékén már lehetnek gondok a takarmányiparban.
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.
Előre kellene lépnünk abban, hogy minél több tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen.
A digitalizáció egyre jobban utat tör magának a mezőgazdaságban, amire a gazdák is nyitottak.
Úgy tűnik, hogy egyre jobban odafigyelnek a magyarok arra, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb termékeket vegyenek le a polcokról.
A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó, attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is.
Az importtermékek ügyének legfőbb tanulsága, hogy amíg a gazdálkodási környezet nem változik, addig megismétlődnek a hasonló esetek.
Komposztálni beltérben sem lehetetlen
A mesterséges intelligencia és a precíziós technológiák alkalmazása jelentősen csökkentheti a termelők költségeit.
Az Európai Unió egyelőre fiókba tette a ketreces tartás visszaszorítását, de a kiskereskedelem egyre inkább az alternatív tartásmódok felé fordulna.
A szakemberek szerint a laktózérzékenység tüneteit számos más betegség is kiválthatja.
Gyakorlati tippek: utazás, divat, étkezés, technológia
Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megakadályozása, a járvány felszámolása mindannyiunk közös felelőssége.