Van bőven ebből a húsból, de alig esszük: miért nem kell itthon senkinek?
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Az Agrárszektor szerkesztő-újságírójaként elsősorban az agrárium társadalmi vonatkozásai foglalkoztatnak. Kiemelt érdeklődési területeim az állatvédelem, a környezetvédelem és a természettudomány, valamint az, hogy ezek sokszor összetett kérdéseit közérthetően és hitelesen mutassam be.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Az import dióbél ára minőségtől függően 3500-5000 Ft/kg között mozog, ahol a feles dió a drágább.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Nagyon fontos, hogy a fagyban, hóban egyetlen állatot se hagyjunk magára, semmilyen körülmények között sem!
Több fronton kellett helytállnia az élelmiszeripari szereplőknek 2025-ben, és a fogyasztóknak sem volt egyszerű éve.
Hiánypótló köteteket adott ki a MATE, melyek választ adhatnak a klímaváltozás okozta nehézségekre is.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A móri borász elmondása szerint rendkívül drágán termelnek az ágazat szereplői, miközben folyamatosan szűkül a piacuk.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
Medve, krokodil, kenguru - akár ilyen húsokat is fogyaszthatunk már Magyarországon.
A folyamat-szimuláció akár a vállalati felsővezetőknek is rendkívül hatékony segítséget tud nyújtani a jövőbeli beruházásaikkal kapcsolatos döntéseik meghozatalában is.
Az élelmiszeripar tavaly több mint 5800 milliárd forint árbevételt ért el, melyből 2300 milliárd forint a külpiacokon realizálódott.
A hazai víziszárnyas termékpályák komoly károkat szenvedtek el, melyet a nem kívánt piaci események tovább súlyosbítottak.
Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.
A teljes európai kacsaszektor közösen lépett fel Brüsszelben a kínai dömping ellen.
Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszerellátásához tudnak hozzájárulni a MATE diákjai.
Egyre több proteines élelmiszerrel találkozhatunk a boltokban, utánajártunk, tényleg egészségesek-e.
Égetően nagy szükség van a fiatalításra a magyar és az európai mezőgazdaságban is.
Úgy tűnik, a gazdálkodók is egyre nyitottabbak lehetnek az állatjólétet illetően.
Nem egy orvostól hallhattuk már azt, hogy az egészség ott kezdődik, ha nem állunk be a felvágottas pultokhoz.

Komoly veszélyt jelenthetnek a magyarországi őshonos halállományokra az invazív halfajok.
A csapadékhiány és a szélsőségesen magas hőmérséklet idén a kiskertekben is komoly kihívást jelentett.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
Az érintett cégek többsége felkészületlenül tart a kibervédelmi határidő felé.
A betakarítás után, de még a kiskereskedelem előtt globálisan az élelmiszer mintegy 13,2 százaléka vész el.