Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
A géntechnológiával módosított állatokkal és növényekkel kapcsolatos társadalmi vitában meghatározó szerepet kell kapnia a tudományos tényeknek.
A biotechnológia segítségével csökkenthető a vegyszerhasználat és a környezeti terhelés is.
A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban.
Igazságtalan és fenntarthatatlan a helyzet - nyilatkozta lapunknak a lengyel agrárkamara.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Fontos felismernünk, hogy az adatok mennyisége és az új technológiák - mint például a mesterséges intelligencia - milyen új lehetőségeket nyitnak meg.
Éves viszonylatban brutálisan, több mint 140 százalékkal drágult meg a vöröshagyma.
Nagyon komoly változáson megy keresztül a hazai agrároktatás, de még bőven van hova fejlődni.
A 3D nyomtatás a pépes, pasztaszerű nyersanyagok nyomtatását teszi lehetővé, a hozzátevőket kapszulák, tartályok tartalmazzák.
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
Ha végleges lesz a tilalom, akkor július-augusztus környékén már lehetnek gondok a takarmányiparban.
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.
Előre kellene lépnünk abban, hogy minél több tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen.
A digitalizáció egyre jobban utat tör magának a mezőgazdaságban, amire a gazdák is nyitottak.
Úgy tűnik, hogy egyre jobban odafigyelnek a magyarok arra, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb termékeket vegyenek le a polcokról.
A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó, attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is.
A műhús egy új piaci szegmens, egy új lehetőség, amit az utóbbi években meglovagoltak, fejlesztettek, nagyon sokat költöttek rá.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend itthon az édesburgonya, ugyanakkor a termelők nincsenek könnyű helyzetben.
A nemesítés, a digitalizáció és a fejlődés jelentheti a megoldást az agrárium legnagyobb kihívásaira.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Pluszos és mínuszos eredményeket is mutattak a Bonafarm Csoport cégei, a Hungeritnél egészen a drámai veszteség.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül
