Az Agrárszektor szerkesztő-újságírójaként elsősorban az agrárium társadalmi vonatkozásai foglalkoztatnak. Kiemelt érdeklődési területeim az állatvédelem, a környezetvédelem és a természettudomány, valamint az, hogy ezek sokszor összetett kérdéseit közérthetően és hitelesen mutassam be.
Riasztó képet fest a friss munkavédelmi jelentés a magyarországi munkakörülményekről.
A magyar mezőgazdaságban 2026 első hét hónapjában jelentős fordulat következett be.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az idei év időjárása és a változó fogyasztói szokások komoly kihívások elé állították a sertéságazatot, a problémák hatása azonban igazán jövőre mutatkozhat meg.
Komoly kihívásokkal telt az elmúlt egy év a tejipar számára, az EU-ban a növekvő tejtermelést jelentős árkorrekció követte, miközben a késztermékek ára is visszaesett.
Az élelmiszer végső soron az embereket szolgálja, ezért nemcsak az ár, hanem a minőség és az egészségre gyakorolt hatás is meghatározó szempont kellene, hogy legyen.
A szeptemberrel beköszöntött az ősz, a kertben azonban még bőven akad tennivalónk.
Olyan fajok is elérhetővé váltak a magánszemélyek számára, amelyek tartása komoly szakértelmet, speciális körülményeket és jelentős természetvédelmi felelősséget igényel.
Húsz éve indult útjára a Coop Rally, amely az elmúlt két évtizedben a hazai élelmiszeripar egyik fontos szakmai programjává vált.
Enyhén visszaesett tavaly a világ sörtermelése, miközben az Európai Unióban hosszabb távon továbbra is növekedés látható.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
A myxomatózis a házi- és üregi nyulakat érintő, súlyos, gyakran elhullással végződő fertőző betegség, a terjesztésében kiemelt szerepet játszanak a vérszívó rovarok.
Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés.
A farkas természetvédelmi státuszát nemrégiben enyhítették Európában, a döntést a gazdálkodói és vadászati érdekek mellett komoly természetvédelmi vita is övezi.
A zöldségfeldolgozó iparban a digitalizáció, az automatizáció és az energiahatékonyság egyre inkább a versenyképesség alapfeltételévé válik.
Az elmúlt évtizedekben a túlzott és sokszor indokolatlan antibiotikum-használat valóban új problémát szült?
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
A haszonállattartók, vadgazdálkodók és a vidéki lakosság számára a farkas jelenléte sokszor új kihívásokat jelent.
Nem csökken, hanem egyre nő a távolság az önköltség és az átvételi ár között - hónapokon belül jöhetnek a telepbezárások.
Nem halogatható tovább az ország erősségeire építő agrárstratégia, iránytűre van szükség.
Az alternatív tápanyag-utánpótlás és a biostimulátorok alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap a növénytermesztésben.
A legfrissebb adatok szerint éves szinten Magyarországon nőtt a legkisebb mértékben az üzemanyagok ára az elmúlt hónapokban.
Olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre szolgálják a gazdasági versenyképességet, a környezeti fenntarthatóságot és az élelmezésbiztonságot.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
