A terményszárítók a szemestermények betakarítás utáni megfelelő tárolására szolgáló berendezések. Ezek fixen telepített, jellemzően nagy energiaigényű eszközök.
A terményszárító berendezések a szemestermények betakarítás utáni, a termény megfelelő minőségben való betárolására szolgálnak. A gabonafélék, illetve az egyes hüvelyes növények és olajos magvak termésének kielégítő szárítása, kezelése rendívül lényeges lépés a termény életciklusában, legyen szó akár az élelmiszercélú, akár az állattenyésztésben takarmánycélú felhasználásról.
A gabonák szárítása, a tulajdonképpeni nedvességelvonás jellemzően meleg levegő és a megfelelő szellőztetés kombinációjával történik. Bizonyos szemestermények esetében különösen fontos a megfelelő nedvességszint elérése, mert ellenkező esetben a termény berohad, bepenészedik. A szárítás nélkül ezeket a terményeket nem igazán lehetne betárolni és a későbbi felhasználásuk szempontjából is ideális az alacsonyabb nedvességtartalom biztosítása.
A nagyobb teljesítményű terményszárító berendezések szinte kivétel nélkül fix telepítésű, épített eszközök. A kisebb teljesítménykategóriában ugyanakkor léteznek mobil terményszárító berendezések is. A terményszárítók fűtése többféle energiaforrás segítségével is megoldható, léteznek elektromos áram, gázolaj, földgáz, PB gáz tüzelésű megoldások is. A terményszárítók alapvetően nagy energiaigényű berendezések, hiszen a megfelelő hőmérsékletű meleg levegő előállítása mellett gondoskodni kell a megfelelő légtechnikáról és a termény mozgatásáról is.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
