
Több százezer hektáron termelnek így a gazdák itthon: de biztos jól döntenek?
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
A terményszárítók a szemestermények betakarítás utáni megfelelő tárolására szolgáló berendezések. Ezek fixen telepített, jellemzően nagy energiaigényű eszközök.
A terményszárító berendezések a szemestermények betakarítás utáni, a termény megfelelő minőségben való betárolására szolgálnak. A gabonafélék, illetve az egyes hüvelyes növények és olajos magvak termésének kielégítő szárítása, kezelése rendívül lényeges lépés a termény életciklusában, legyen szó akár az élelmiszercélú, akár az állattenyésztésben takarmánycélú felhasználásról.
A gabonák szárítása, a tulajdonképpeni nedvességelvonás jellemzően meleg levegő és a megfelelő szellőztetés kombinációjával történik. Bizonyos szemestermények esetében különösen fontos a megfelelő nedvességszint elérése, mert ellenkező esetben a termény berohad, bepenészedik. A szárítás nélkül ezeket a terményeket nem igazán lehetne betárolni és a későbbi felhasználásuk szempontjából is ideális az alacsonyabb nedvességtartalom biztosítása.
A nagyobb teljesítményű terményszárító berendezések szinte kivétel nélkül fix telepítésű, épített eszközök. A kisebb teljesítménykategóriában ugyanakkor léteznek mobil terményszárító berendezések is. A terményszárítók fűtése többféle energiaforrás segítségével is megoldható, léteznek elektromos áram, gázolaj, földgáz, PB gáz tüzelésű megoldások is. A terményszárítók alapvetően nagy energiaigényű berendezések, hiszen a megfelelő hőmérsékletű meleg levegő előállítása mellett gondoskodni kell a megfelelő légtechnikáról és a termény mozgatásáról is.

Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.