
Itt a háború váratlan hatása: ez óriási változásokat hozhat Magyarországon
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
A terményszárítók a szemestermények betakarítás utáni megfelelő tárolására szolgáló berendezések. Ezek fixen telepített, jellemzően nagy energiaigényű eszközök.
A terményszárító berendezések a szemestermények betakarítás utáni, a termény megfelelő minőségben való betárolására szolgálnak. A gabonafélék, illetve az egyes hüvelyes növények és olajos magvak termésének kielégítő szárítása, kezelése rendívül lényeges lépés a termény életciklusában, legyen szó akár az élelmiszercélú, akár az állattenyésztésben takarmánycélú felhasználásról.
A gabonák szárítása, a tulajdonképpeni nedvességelvonás jellemzően meleg levegő és a megfelelő szellőztetés kombinációjával történik. Bizonyos szemestermények esetében különösen fontos a megfelelő nedvességszint elérése, mert ellenkező esetben a termény berohad, bepenészedik. A szárítás nélkül ezeket a terményeket nem igazán lehetne betárolni és a későbbi felhasználásuk szempontjából is ideális az alacsonyabb nedvességtartalom biztosítása.
A nagyobb teljesítményű terményszárító berendezések szinte kivétel nélkül fix telepítésű, épített eszközök. A kisebb teljesítménykategóriában ugyanakkor léteznek mobil terményszárító berendezések is. A terményszárítók fűtése többféle energiaforrás segítségével is megoldható, léteznek elektromos áram, gázolaj, földgáz, PB gáz tüzelésű megoldások is. A terményszárítók alapvetően nagy energiaigényű berendezések, hiszen a megfelelő hőmérsékletű meleg levegő előállítása mellett gondoskodni kell a megfelelő légtechnikáról és a termény mozgatásáról is.
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
Modernizáció és robotizáció nélkül a magyar élelmiszeripar nem tud versenyképes lenni.
A napenergia még jobban felértékelődhet az agráriumban, ráadásul a földterületek kettős célú hasznosításával diverzifikált árbevételre lehet szert tenni.
Elképesztően fontos és szükséges a versenyképesség növelése az élelmiszeriparban Magyarországon, hatalmas szerepet kaphat a digitalizáció.