Súlyos csapást mért idén a ragadós száj- és körömfájás a magyar állattenyésztési szektorra, a vírus megjelenésével kapcsolatos nyomozás eredményeiről és a fertőzött telepeken gyűjtött vírusminták jellemzőiről azonban azóta sem osztottak meg újabb részleteket az illetékes hatóságok. Amint azt Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetője az Alapvetés podcast mai adásában ezzel kapcsolatban elmondta, ő maga nem tartja valószínűnek, hogy laborban előállított mesterséges vírusról lehetett szó, az azonban szerinte nem zárható ki, hogy szándékos fertőzés történhetett.

Mint mondta, erős a gyanújuk, hogy rábapordányi telepük fertőzésében három drónnak is szerepe lehetett, ami miatt feljelentést is tettek, ám a nyomozás részleteiről ők sem kapnak tájékoztatást.

Április 1-jén történt a bejelentése a dunakiliti és a darnózseli fertőzésnek. A dunakiliti telepre valaki április 6-án bement, és kiengedte a növendékállományt – erre született is egy feljelentés, amivel a hatóságok foglalkoznak. Április 7-én pedig nekünk van egy szemtanúnk, aki dróntevékenységet látott a mi telepünk fölött. Az, hogy nem egyszerűen került be a vírus a mi telepünkre, ez szinte biztos, 100 százalékban, hiszen az az egy fertőzött állat, amit találtunk, az a telep közepén lévő istállóban volt, tehát az van a legmesszebb minden külső pozíciótól

– hangsúlyozta az Alapvetés podcastban Bóna Szabolcs, aki a beszélgetésben arra is kitért, hogy a vírus genomikai vizsgálata már megtörtént, melynek során két különálló ágat azonosítottak a laboratóriumok. Elmondása alapján azonban érdekes eredmény született, hiszen a magyarországi és a szlovák telepeken fertőző vírusok rokoni kapcsolatai nem úgy következnek egymásból, ahogy az idő- és térbeli terjedés alapján várható lenne. 

Érdekes módon a kisbajcsi, a levéli és néhány szlovák telep vírusa egy önálló családfa, illetve a darnózseli, a dunakiliti, a rábapordányi és más szlovák telepek pedig egy másik önálló családfa

– mondta Bóna Szabolcs, majd hozzátette: a kettő családfa valahonnan egy közös őstől ered, ez azonban még mindenki számára kérdőjeles és vizsgálati kérdést jelent mind a mai napig.

Bóna Szabolcs az Alapvetés podcastban arról is megrázó részleteket osztott meg, hogy a telep dolgozóit milyen mélyen érintette a fertőzés megjelenése, valamint az, hogy a tejelő szarvasmarhák és a mindössze egy kerítéssel elválasztott és a fertőzésben potenciálisan érintett tízezer sertés leölésében nekik is segédkezniük kellett. Rövid idő után pszichológus szakember segítségét is kérte a tragédia feldolgozásához, több alkalmazottjuk pedig ténylegesen igénybe is vette ezt a lehetőséget. 

Azt tudni kell, hogy egy állattenyésztésben dolgozó ember ugyanúgy kötődik érzelmileg az állatokhoz, mint ahogyan egy hobbiállat tartó kötődik, tehát mindenkinek voltak kedvencei. A kollégák azt is elmesélték, hogy amikor az utolsó fejésre fölhajtották ezeket az állatokat, mindenki elbúcsúzott a saját kedvencétől. Nem volt egyszerű ez a búcsú. És még egy érdekes dolgot mondtak, akik bent dolgoztak: ők azt érezték, hogy mintha az állatok is éreznék, hogy mi fog következni.

Mivel mindez a húsvét előtti napokban történt, a kollégáknak akkor azt mondta: "ezt úgy éljék meg, hogy ez egy húsvéti üzenet és a halál után a feltámadás jön".

A vírus eredetének tisztázása kapcsán folyó vizsgálat státuszáról és a telepeken gyűjtött vírusminták jellemzőiről a Nébih az Agrárszektor megkeresésére az alábbi tájékoztatást adta:

Az idei magyar ragadós száj- és körömfájás járványt okozó vírus egy 2018-ban, Pakisztánban azonosított vírustörzzsel áll a legközelebbi genetikai rokonságban. A szakemberek továbbra is vizsgálják a vírus megjelenésének körülményeit. Egy járványügyi nyomozás során azonban nem feltétlenül azonosítható pontosan a vírus bejutásának módja, általában a lehetséges bejutási módok valószínűségét lehet vizsgálni.