Dr. Wagenhoffer Zsombor, szerint a járvány nemcsak állategészségügyi kérdés, hanem komplex gazdasági és piaci probléma is, mely az egész nemzetgazdaságra hatással van. Rámutatott, hogy a globális kereskedelem, a klímaváltozás és a turizmus térnyerése miatt egyre gyakrabban üti fel fejét korábban már leküzdött, vagy teljesen ismeretlen állatbetegség Európában.

Újrakezdés a járvány után: talpra tud állni a hazai állattenyésztés?

Vezető szakemberek, döntéshozók és gyakorló állattartók osztották meg a közelmúlt súlyos tapasztalatait.

Öt ágazatot is érintett az RSZKF, és a haszonállatok 80 százalékát fenyegeti, akár csak értékesítési szempontból. Egyetlen megbetegedés az egész ország gazdaságára kihat, köszönhetően a forgalmi korlátozásoknak

– hangsúlyozta.

Az egyetlen pozitív eset után is legalább három hónapra van szükség a nemzetközi mentességi státusz visszaszerzéséhez. Azonban a harmadik országok gyakran nem szakmai alapon, hanem politikai vagy gazdasági megfontolásból döntenek a korlátozások fenntartásáról. Ausztria ugyan feloldotta saját nemzeti szigorításait május 30-án, de a gyakorlatban a beszállítás továbbra is nehézkes. Szlovákia viszont pozitív példaként szolgál: gyorsan reagált és megnyitotta piacát Magyarország felé.

Hogyan lehet újrakezdeni?

Nem lehet kérdés a százszázalékos kártalanítás. Ha nem kapják meg a tenyészállatok reális értékét a gazdák, képtelenek lesznek újraindítani az állományt.

Segítséget kapnak a magyar gazdák: így előzhetik meg a bajt a jövőben?

Újabb pályázattal segíti az agrártárca az állatbetegségek megelőzését Magyarországon.

Súlyos gazdasági kiesések

A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének adatai szerint csak náluk 5757 egyed került leölésre, 3,8 milliárd forintos értékben. Az összes elpusztított állomány értéke meghaladta az 5 milliárd forintot. Emellett számolni kell a takarmány, trágyatárolók, és egyéb eszközök értékével is. A kormány 5 milliárd forintot különített el járványvédelmi pályázatokra, de az előadó szerint az igény messze meghaladja ezt az összeget.

Dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója és a Széchenyi István Egyetem oktatója konkrét gazdasági számadatokkal támasztotta alá a járvány hatásait. A járvány során hazánkban 9,4 ezer szarvasmarhát és 9,8 ezer sertést kellett levágni, ami egy megye és öt gazdaság teljes kiürítését jelentette. A legnagyobb csapást azonban nem maga a vírus, hanem a külföldi piacok lezárása okozta.

Több ország teljes importtilalmat vezetett be, ami jelentősen visszavetette a kiviteleinket. Az élősertés-export 61 százalékkal, míg a sertéshús kivitele 26 százalékkal csökkent.

A szarvasmarhánál 8 milliárd forint, a sertéságazatban 1 milliárd forint veszteséggel számolhatunk, minden érintett állatfajt tekintve pedig 11,5 milliárd forintos kárról kell beszámolni. Lokálisan pedig olyan piaci zavarok keletkeztek, mint a sertések levágásának elakadása, ami komoly helyhiányt okozott a telepeken.

Fontos bejelentést tett a Nébih a száj- és körömfájás járvány kapcsán

A következő időszakban is kiemelten fontos a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt hozott járványügyi előírások betartása.

Érdekesség, hogy a tejpiacra a járvány alig gyakorolt hatást. Áprilisban a nyerstej felvásárlási ára nem változott, májusban a vágómarha ára 5 százalékot emelkedett, így a válság nem tükröződött vissza az árakban. A báránypiacra ugyanakkor a kivitel csúszása és árzuhanás volt jellemző, de májusra az árak ismét elérték a 2200 Ft/kg-os szintet.

Mindkét szakember kiemelte, a gazdák csak akkor tudják újraindítani a munkát, ha a kártalanítás gyors, kiszámítható és teljes. Az újabb járványok elkerülése érdekében pedig hatékonyabb piacmonitorozásra, megelőző intézkedésekre és nemzetközi együttműködésre lesz szükség. Hozzátették a járvány nem csupán egészségügyi, hanem stratégiai jelentőségű kérdés is, amely rávilágít a magyar állattenyésztés sebezhetőségére és a benne rejlő rugalmasságra egyaránt.