A Reuters információi szerint csak Thesszáliában, az ország mezőgazdasági központjában több mint 260 ezer juhot és kecskét, a nemzeti állomány mintegy 2 százalékát kellett elpusztítani az elmúlt egy évben. A járvány következtében 1100 gazdaság kényszerült bezárásra.

Súlyos a helyzet: elérte a magyar határt a szörnyű fertőzés

Horvátországban súlyos afrikai sertéspestis járvány tört ki, ami miatt 10 ezer sertést kell elaltatni egy telepen.

A görög állattenyésztés vészhelyzetben van. A kritikus döntések késlekedése visszafordíthatatlan veszteségekhez vezethet. Az állattenyésztők azonnali cselekvést követelnek, mielőtt még túl késő lenne. Már megkezdődött a összeomlás, és ez az összeomlás egyre gyorsul

- figyelmeztetett Dimitrisz Moszkosz, a görög állattenyésztők szervezetének (SEK) elnöke.  Moszkosz emlékeztetett, hogy az ágazatot az elmúlt években többször is sújtották különböző állatbetegségek.

Úgy tűnik, hogy a válságnak nincs vége

- mondta.

Úgy tombol a járvány, hogy tilalmat vezethetnek be ebben a térségben

Görögországban komoly intézkedések jöhetnek, ha nem sikerül megfékezni a juhhimlőt.

Thesszália különösen fontos szerepet tölt be a görög állattenyésztésben, hiszen az ország juh- és kecskehús-termelésének 15 százalékát, valamint a tej- és fetatermelésnek közel harmadát adja. A hatóságok tíznapos vészhelyzeti tervet dolgoztak ki, amely magában foglalja állatorvosok kiküldését a gazdákhoz és fertőtlenítőzónák kijelölését a főbb szállítási útvonalak mentén, de az ágazati szereplők szerint ezek az intézkedések már elkésettek.

Az Ekathimerini beszámolója szerint az agrárminisztérium továbbra is elutasítja az országos oltási program bevezetését, arra hivatkozva, hogy az negatívan befolyásolná az évi 78 millió eurós bevételt hozó fetaexportot. Moszkosz ezzel szemben úgy véli, nem kockáztathatják egy teljes, alapvető fontosságú ágazat túlélését pusztán a fetaexport érdekében. Az Európai Unió egyelőre csak azt hangsúlyozza, hogy a járvány nem jelent veszélyt az emberekre, amennyiben a termékeket pasztörizálják. A betegség időközben már Romániában is megjelent.

Kimondták: ez kell a magyar mezőgazdaság sikerességéhez a jövőben

A jövő szempontjából elengedhetetlen a vízmegtartás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is.

A szakértők szerint a járvány akár 20 százalékkal is megemelheti a tej és a feta fogyasztói árát. Bár a szarvasmarhák nem fogékonyak a juhhimlőre, veszélyezteti őket egy rokon vírusos betegség, a bőrcsomósodás kór (LSD), amelyet ugyanazon családba tartozó Capripoxvirus okoz. Ez a betegség korábban főként Afrikában és a Közel-Keleten fordult elő, de idén már Európa több részéről is jelentettek eseteket. Görögországban már most is emelkedik a tehéntej ára: literenként 1,73 euróról 1,82 euróra nőtt, és meghaladhatja a két eurót, ha országos zárlatot vezetnek be.

A feta ára a szigorúbb ellenőrzések következtében a jelenlegi kilónkénti 13,86 euróról 16,63 euróra emelkedhet. Bár jelenleg még biztosítani tudják a fetaellátást a meglévő tej- és sajtkészletekből, ágazati források szerint márciusra már érezhető lehet a hiány. A görög mezőgazdaságot további problémák is sújtják: uniós büntetőeljárás fenyegeti az országot, mivel legalább 22,6 millió eurót jogosulatlanul vettek fel agrártámogatásokból. A csalási ügyben művelésre alkalmatlan vagy nem is az EU területén lévő földek, valamint nem létező állatok is szerepelnek.