Magyarországon elsősorban az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska okoz problémát. Korábban Dr. Kóbor Péter entomológus lapunknak elmondta, hogy az érintett poloskafajok eredetileg a trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsiából és Afrikából származnak, így kifejezetten jól alkalmazkodtak a melegebb körülményekhez. Magyarországon az elmúlt évek enyhébb telei szintén kedvező feltételeket teremthettek számukra, hiszen a tartós hideg hiánya miatt nagyobb arányban vészelhetik át a telet. A melegebb időjárás ráadásul felgyorsíthatja fejlődésüket, így megfelelő körülmények között akár egy második nemzedék kifejlődésére is elegendő lehet a rendelkezésre álló hőösszeg.
Amikor ősszel hűvösebbre fordul az idő, a poloskák védett, telelésre alkalmas helyeket keresnek, ezért ilyenkor tömegesen jelenhetnek meg a házak és lakások környékén. A legkisebb réseken is képesek bejutni, így gyakran nagyobb számban gyűlnek össze a nyílászárók körül vagy az épületek falain. Ahhoz, hogy a telelő állományok jelentősebb része elpusztuljon, hosszabb ideig tartó, rendkívül hideg időjárásra lenne szükség. A tartós, legalább két héten át fennálló, mínusz 10 Celsius-fok alatti hőmérséklet azonban ritkán fordul elő, így a hideg önmagában nem feltétlenül jelent hatékony természetes gyérítést.
Éppen ezért a védekezés egyik legfontosabb része a megelőzés: a megfelelően felszerelt, hézagmentesen záródó szúnyogháló sok kellemetlenségtől kímélhet meg bennünket, emellett érdemes a nyílászárók környékén található réseket is tömíteni. Az esti szellőztetésre sem árt odafigyelni. A fény számos repülő rovart vonzhat, ezért, ha odakint már sötét van, nem szerencsés hosszú időre tárva hagyni a kivilágított helyiség ablakát. A külső világítás mérséklése szintén segíthet abban, hogy kevesebb rovar gyűljön össze a ház körül.
Ha azonban egy-két példány már bejutott, semmiképpen sem szükséges papuccsal üldözni őket. A poloska összenyomásakor kellemetlen szagú váladékot bocsáthat ki, így könnyen lehet, hogy a rovarnál nagyobb problémát okozunk magunknak. Célszerűbb óvatosan összegyűjteni és kivinni őket, vagy szükség esetén porszívóval eltávolítani. Utóbbi esetben a tartályt érdemes mielőbb kiüríteni és megtisztítani.
Vigyázzunk a kertekre is, amíg be nem robban a hideg
A kertben már nehezebb dolgunk lehet, hiszen itt nem egyszerűen arról van szó, hogy néhány rovar berepül az otthonunkba. A poloskák a növényeket és a terméseket is károsíthatják, ezért a kisebb kertekben különösen fontos a rendszeres ellenőrzés. Érdemes alaposan átnézni a növények leveleit, különösen a fonákjukat, hiszen a poloskák tojáscsomói is itt lehetnek. Ha ilyeneket találunk, a tojásokat tartalmazó levelek eltávolításával még a kikelés előtt csökkenthetjük a következő nemzedék számát. Ez ugyan rendszeres munkát igényel, de egy kisebb kiskertben kifejezetten hasznos módszer lehet. A kifejlett példányokat szintén összegyűjthetjük, bár ez önmagában nem jelent teljes megoldást, hiszen a környező területekről folyamatosan érkezhet utánpótlás.
Sok kertész próbálkozik különféle természetes praktikákkal is. Gyakran felmerül például a fokhagyma, a menta vagy a bazsalikom használata, illetve különféle illóolajos permetek alkalmazása. Ezekkel lehet kísérletezni, de fontos tudni, hogy hatásuk nem tekinthető biztos, minden körülmények között működő védekezési módszernek. Hasonló a helyzet a csalinövényekkel és a különféle fénycsapdákkal is: bizonyos körülmények között segíthetnek a poloskák gyérítésében, de önmagukban nem fogják megszüntetni a problémát.
A vegyszeres védekezés ugyan egyes esetekben szóba jöhet, azonban a kiskertekben ennek is megvannak a maga hátrányai. A nem szelektív rovarölő szerek nemcsak a poloskákat, hanem számos hasznos rovart is elpusztíthatnak, ráadásul a termő növények kezelésekor mindig be kell tartani az adott készítményre előírt várakozási időt és felhasználási szabályokat. Ezért ahol lehetséges, érdemes először a megelőzésre, a fizikai védelemre és a mechanikai gyérítésre koncentrálni.















