Már rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy mik is azok az invazív/idegenhonos fajok? Azokat az élőlényeket nevezzük így, amelyeket az ember - akár szándékosan, akár véletlenül - juttatott el eredeti élőhelyükről egy másik földrészre vagy országba. Ezek közül azonban nem minden faj válik veszélyessé. Az invazív fajok közös jellemzője, hogy új környezetükben gyorsan terjednek, természetes ellenségeik hiányában robbanásszerűen szaporodnak, és jelentős ökológiai vagy gazdasági károkat okoznak.

Veszélyes állatot találtak a Balatonban: senki sincs biztonságban tőle

Veszélyes hüllőt fogtak a Balatonban, a szakemberek szerint még lehetnek szabadon.

A globalizáció, a nemzetközi kereskedelem és a turizmus felgyorsította ezt a folyamatot. Ma már egy-egy növény magja, rovar vagy kisebb állat könnyedén eljuthat kontinensek között hajók rakományában, kamionokon, csomagokban, de akár turisták poggyászában is. Más fajokat tudatosan telepítettek be gazdasági, kertészeti vagy díszállatként történő felhasználás céljából, ám később kiszabadultak és önálló állományokat hoztak létre.

Miért jelentenek ekkora veszélyt?

Bizonyára sokakban felmerülhetett már a kérdés, hogy tulajdonképpen miért is baj az, ha vannak idegenhonos fajok? Miért zavaró egy invazív pillangó, egy fa vagy éppen egy mosómedve (aki ráadásul sokak szemében egy „cuki” kisállat, így még nehezebb felhívni a kártékony hatására a figyelmet). Nos, egy faj eredeti élőhelyén hosszú evolúciós folyamat során alakul ki az egyensúly a ragadozókkal, a betegségekkel és a versenytársakkal.

Veszélyben lehetnek az állatok itthon: így védené meg őket ez a vállalat

Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.

Amikor azonban egy teljesen új környezetbe kerül, ezek a természetes szabályozó tényezők gyakran hiányoznak. Ennek következtében akadálytalanul szaporodhat, miközben az őshonos fajoknak nincs kialakult védekezési mechanizmusuk ellene.

Az invazív fajok átalakítják az élőhelyeket, kiszorítják az őshonos növényeket és állatokat, csökkentik a biológiai sokféleséget, és sok esetben felborítják a teljes ökoszisztéma működését. Egyes fajok betegségeket terjesztenek, mások a mezőgazdasági termelést veszélyeztetik, vagy jelentős károkat okoznak az infrastruktúrában.

A gazdasági károk is óriásiak

Ha még mindig kérdéses, hogy miért jelentenek gondot ezek az élőlények, ki kell emelni, hogy az invazív fajok problémája messze túlmutat a természetvédelmen. A Nature tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint ezek az élőlények világszerte mintegy 1300 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak 1970 és 2017 között. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a károk mértéke évről évre exponenciálisan nő, miközben a megelőzés költsége az okozott veszteségeknek csupán töredéke lett volna.

Veszélyes növény terjedt el ebben a magyar térségben: jobb lesz vigyázni vele

A klímaváltozás és a fokozódó aszályok következtében új, rendkívül ellenálló idegenhonos növényfajok veszélyeztetik a Kiskunság őshonos élőhelyeit.

A kutatók szerint a probléma súlyosságához képest meglepően kevés figyelmet kap mind a közvélemény, mind a média, mind pedig a döntéshozók részéről - vélhetőleg pont azért, mert sok esetben akár kifejezetten aranyos, népszerű állatokról vagy épp növényekről van szó, és ide köthető a „van nagyobb gondunk is ennél” mentalitás. Pedig ahol az ember megjelenik, szinte kivétel nélkül megjelennek az invazív fajok is.

Magyarországon is egyre több problémát okoznak

Hazánkban ma már számos invazív növény- és állatfaj él. A legismertebbek közé tartozik a parlagfű, a bálványfa, a gyalogakác, a selyemkóró vagy a japán keserűfű. Ezek a növények gyorsan benövik az élőhelyeket, kiszorítják az őshonos fajokat, és rendkívül nehéz őket visszaszorítani.

Az állatfajok közül az ázsiai márványospoloska, az afrikai zöld vándorpoloska, a harlekinkatica vagy a vörös mocsárrák már évek óta komoly gondokat okoz. Ezek a fajok mezőgazdasági károkat is előidézhetnek, veszélyeztetik az őshonos élővilágot, és egyes esetekben betegségek terjesztésében is szerepet játszhatnak.

Undorító rovarok lepték el a magyar falut: durva, mire képesek

Bogyiszló egyes részein jelentős problémát okoz az ázsiai márványos poloskák inváziója.

A mosómedve már itthon is megvetette a lábát

Az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett inváziós emlőse a mosómedve. Az Észak-Amerikából származó faj Európában eredetileg fogságból elszabadult egyedek révén jelent meg, mára azonban önfenntartó állományokat alakított ki. Magyarországon elsősorban Pest és Bács-Kiskun vármegyében ismert stabil jelenléte, de a szakemberek szerint terjedése gyakorlatilag elkerülhetetlen.

Rendkívüli intelligenciájának és alkalmazkodóképességének köszönhetően könnyedén boldogul az ember közelében is. Képes felnyitni a kukákat, kifosztani a madárfészkeket, elfoglalni más állatok búvóhelyeit, miközben versenyre kel a rókával és más őshonos ragadozókkal. A mosómedve emellett több veszélyes kórokozó hordozója lehet, ezért az Európai Unió az inváziós idegenhonos fajok listáján tartja nyilván. Magyarországon vadászható fajnak számít, állományának szabályozása természetvédelmi érdek.

Ráadásul harapása az emberekre nézve is veszélyes lehet: nemcsak fájdalmas, hanem fertőzés kockázatával is jár.

Felpörgetné a kormány a vadászatot: új szabályozás jöhet Magyarországon

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló rendelet módosításának tervezetét.

Nemcsak a természetet, az embereket is érintik

Az invazív fajok számos esetben közvetlenül is hatással vannak az emberek életére. A legismertebb példa a parlagfű, amely Magyarországon emberek százezreinél okoz súlyos allergiás tüneteket minden évben. Más fajok mezőgazdasági károkat idéznek elő, veszélyeztetik az élelmiszer-termelést, vagy éppen betegségek terjesztésével jelentenek kockázatot emberekre és háziállatokra. A klímaváltozás ráadásul tovább növeli a veszélyt. Az enyhébb telek és a hosszabb vegetációs időszak kedveznek számos olyan faj megtelepedésének, amelyek korábban nem tudtak volna tartósan fennmaradni Magyarországon.

Mire egy invazív faj tömegesen elterjed, addigra szinte lehetetlenné válik a teljes kiirtása. Ezért a hangsúly ma már világszerte a megelőzésre helyeződik. Ennek része az újabb fajok behurcolásának megakadályozása, az őshonos növények előnyben részesítése a kertekben, valamint az egzotikus hobbiállatok felelős tartása.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy semmilyen díszállatot vagy akváriumi élőlényt nem szabad a természetbe engedni, mert akár egyetlen példány is elegendő lehet egy új invázió elindításához. A siker kulcsa tehát továbbra is a megelőzés, de a lakosság tájékoztatása és a gyors beavatkozás is elengedhetetlen.