A világkongresszus megnyitóján a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az UNESCO vezető képviselői köszöntötték a résztvevőket. Mint a rendezvényen elhangzott, Magyarország hosszú távú vízbiztonsága nem képzelhető el a felszín alatti vizek folyamatainak és állapotának alaposabb megértése, és e vízkészletek tudatos használata nélkül. Ezek a felszín alatti vizek adják ugyanis hazánk ivóvízellátásának alapját, továbbá meghatározó szerepet játszanak a mezőgazdaság, az ökoszisztémák és az energiatermelés működésében, ezért a hidrogeológusok tudása egyre inkább stratégiai jelentőségű Magyarország jövője szempontból.

Mint azt Orbán Anita, Magyarország miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere köszöntőjében kiemelte, meggyőződése, hogy a világkongresszus a lehető legjobb helyszínen kerül megrendezésre, hiszen Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely egyszerre viseli a fürdőváros és a barlangok fővárosa címet. Mint kiemelte, Magyarország számára azért is különösen fontos a konferencia központi témája, hiszen ivóvízellátásunk mintegy 95 százaléka a felszín alatti vízkészletekre épül.

A feladatunk az, hogy megvédjük azt, amink van, és pótoljuk azt, amit felhasználunk. Épp ezért Magyarország vízpolitikájának középpontjában a víz visszatartásának, a felszín alatti vízkészletek védelmének és utánpótlásának, valamint a természetes vízvisszatartó rendszerek helyreállításának kell állnia

– emelte ki Orbán Anita, majd hozzátette: ehhez kapcsolódik az a fenntartható vízgazdálkodási akcióterv is, amit a közelmúltban fogadott el a kormány.

Magyarország miniszterelnök-helyettese a jelenlévőknek arról is beszélt, hogy a Duna nyári rekordalacsony vízállása miatt a magyar kormánynak energia-vészhelyzetet is kellett hirdetnie, hiszen a reaktorblokkok hűtési igénye miatt a Paksi Atomerőmű működése bizonytalanná vált. A kormány azonban az elkötelezett szakértők, a civil társadalom és az üzleti szektor támogatásával sikeresen kezelte ezt a válságot. Orbán Anita hozzátette: ez az eset is megerősítette, hogy az ország vízbiztonságának és vízgazdálkodásának kiemelt helyet kell kapnia a kormány napirendjén.

Ez ráadásul már csak azért is igaz, mert felszíni vizeink 95 százaléka Magyarország határain kívülről érkezik, így vízbiztonságunk csak aktív diplomáciával, a felvízi országokkal való jó együttműködéssel, nemzetközi keretek között biztosítható – tette hozzá Orbán Anita. 

Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia első geológus elnöke beszédében arról beszélt, hogy amikor ő az 1980-as években geológiát tanult, egyik professzora azt hangoztatta, hogy a jövő geológusainak egyik legfontosabb feladata a víz megtalálása lesz. Ez persze akkortájt még nem volt különösebben meggyőző, hiszen a szakmai kihívások akkoriban sokkal inkább a kőolajhoz és a földgázhoz, vagyis a modern gazdaság számára nélkülözhetetlen kritikus nyersanyagokhoz kapcsolódtak. Pósfai Mihály hozzátette:

ma már jól látjuk, hogy a professzor előrejelzése beigazolódott, a víz rendelkezésre állása, minősége és egyenlőtlen eloszlása ugyanis a tudomány és a társadalom egyik meghatározó kihívásává vált.

Mádlné Szőnyi Judit, az IAH 2026 Tudományos Bizottságának elnöke, az ELTE rektorhelyettese beszédében a világhírű magyar hidrogeológusról, Tóth Józsefről (1933-2026) emlékezett meg, akinek felszín alatti vízáramlási rendszerekről alkotott elmélete alapvetően formálta át a modern hidrogeológiai gondolkodást. Mint mondta, számos jelenlévő az ő irányítása alatt tanulta el a szakma alapvetéseit.

A szakmai hét egyébként már tegnap, terepi programokkal kezdődött, amelyeken a résztvevők élesben is megtapasztalhatták Magyarország aktuális vízügyi kihívásait. Meglátogatták például a Velencei-tavat, ahol a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatát vizsgálták, a vízhiánnyal erősen érintett Duna-Tisza közét, ahol a vízmegtartás és a célzott felszín alatti vízutánpótlás lehetőségei kerültek előtérbe, valamint a Balaton-felvidéket és a Tihanyi-félszigetet, ahol a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák sérülékenységét mutatták be.

A felszín alatti vizekkel korábban az Alapvetés podcastban is foglalkoztunk, ahol vendégünk Mádlné Szőnyi Judit egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese volt.