Egyedülálló, intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a vízhiánnyal Szantori szigete.
Országosan összesen 12 ezer hektárnyi korábban már használt, alulhasznosított vagy leromlott állapotú fejlesztési területet tartanak nyilván.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba.
Sarusi-Molnár Andrea szerint a valódi optimumot több tényező együttese határozza meg.
Már létezik a megfelelő technológia a folyékony élelmiszerek kíméletes tartósítására.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Új műtrágya akciótervvel igyekszik csökkenteni a kontinens függőségét az Európai Unió.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
A tisztított szennyvíz nem hulladék, hanem stratégiai erőforrás: vízgazdálkodás és innováció Máltán és Magyarországon
Már nem a márkanév dönt, új szempontok alapján választanak bort a magyar fiatalok is.
A Metszet rovat kérdésére Tölgyesi Csaba ökológus, a Szegedi Tudományegyetem docense válaszolt.
Kenyai kutatók a fokhagymából származó allicint vizsgálják a baromfitakarmányozásban használt antibiotikumok természetes alternatívájaként.
A modern élelmiszeripar megítélése így sokszor inkább érzelmi, mint tudományos alapokon nyugszik.
Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás miatt megnőtt az esőkertek szerepe a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodásban.
Bár a magyar erdőgazdálkodás eddig is jobbára fenntartható volt, az új környezetvédelmi miniszter szerint további változásokra lenne szükség.
Nézegess képeket a Portfolio Csoport úttörő jelentőségű tematikus rendezvényéről, a kecskeméti AgroFuture 2026 konferenciáról.
Ma már nem lehet úgy termelni, mint évtizedekkel ezelőtt, és ez sok termelőnek okozhat gondot.
A közösségi média ma már messze túlmutat a szórakoztatáson, az egyik legfontosabb edukációs platformmá vált, különösen az étkezési szokások és az egészségtudatos életmód területén.
A napraforgó szerepe látványosan felértékelődött, mivel jobban tolerálja az aszályos időszakokat, miközben jövedelmezősége és piaci kereslete is stabil maradt.
A hosszú távú átlagok szerint 2028 körül léphetjük át a 1,5°C-os szintet.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Jelentősen nőtt az új mezőgazdasági gépek beszerzése az idei első negyedévben 2025 azonos időszakához képest.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
