A Kárpát-medencében a globális átlagnál is gyorsabb, 1,7 Celsius-fokos felmelegedés tapasztalható a növekvő légköri szén-dioxid-koncentráció miatt. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese rámutatott, hogy a csökkenő csapadékmennyiség és az apadó vízkészletek nemcsak az agráriumot, hanem a teljes élelmiszer-ellátási láncot veszélyeztetik. Debrecen térségében idén augusztus végéig mindössze 170 milliméter csapadék hullott, ami messze elmarad a korábbi negatív rekordoktól is. Az egyetemi kutatások ráadásul a térség további elsivatagosodását és a hőhullámok sűrűsödését vetítik előre.
A megváltozott éghajlati és gazdasági környezetben a biztonságos élelmiszer-előállítás komoly kihívássá vált. A fogyasztói elvárások átalakultak, megnőtt a kereslet a fenntartható forrásból származó és magas feldolgozottságú termékek iránt. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a legfontosabb szempont továbbra is az élelmiszerbiztonság, amelynek garantálásában a digitalizáció és a mesterséges intelligencia - egyebek mellett a csomagolástechnológiában - elkerülhetetlen szerepet kap a jövőben.
Az új technológiák alkalmazása ugyanakkor nehézségekbe ütközik az elöregedő, jórészt ötven év feletti gazdatársadalomban. Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja szerint olyan egyszerűen kezelhető és megfizethető rendszerekre van szükség, amelyek érdemben támogatják a vízgazdálkodást, a növényvédelmet és a hozambecslést. Ezt a célt szolgálja az egyetem két karának közös fejlesztése, a CropDExpert program. Nagy János professzor emeritus elmondta, hogy a szoftver egy 1983 óta vezetett, kiterjedt digitális adatbázisra épül. A több évtizedes, napi szintű időjárási és termésadatok mesterséges intelligenciával történő elemzése olyan rejtett összefüggéseket tár fel, amelyek segítik a gazdálkodókat a költséghatékonyabb és jövedelmezőbb termelésben.
A modern gazdálkodásban a precíziós technológiák szakszerű alkalmazása a klímaváltozás hatásai elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze. Kakuszi-Széles Adrienn intézetvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a termelőknek a marketingüzenetek helyett valós adatokra kell támaszkodniuk a fenntarthatóság és a megtérülés biztosítása érdekében.
Az adatalapú döntéshozatal fontosságát hangsúlyozta Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója is. Kiemelte, hogy az országban újra kell gondolni a termesztési körzeteket. Vannak olyan régiók, ahol bizonyos növénykultúrák - mint például a kukorica - termesztése a megváltozott klíma miatt már nem gazdaságos. A jövőben differenciált, táblaszintű tervezésre van szükség, és csak ott szabad vetni, ahol a jövedelmezőség garantálható. A gyorsan változó környezeti feltételekhez való sikeres alkalmazkodás kizárólag a kutatás-fejlesztés, a szoftveres megoldások és a gazdálkodók gyakorlati tapasztalatainak szoros ötvözésével valósítható meg.
