Bedekovits Csaba, a KRAMP Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a mesterséges intelligencia és digitalizáció kérdése nagyon fontos napjainkban. Az ő cégük esetében ez példul azt jelenti, hogy egy nem működő gépet minél gyorsabban működővé kell tenniük, ami pedig működik, azt minél hosszabban ilyen állapotban kell tudni tartaniuk. A szakember szerint Magyarországon a gazdáknak a gazdaságuk működtetéséhez és fejlesztéséhez elsősorban előre tervezésre van szükségük.
Erős állítás: ma a költség csak akkor fontos, ha keletkezik. Vagyis amikor költségekkel kell foglalkozni, akkor már régen késő
- jelentette ki Bedekovits Csaba.
A szakember azt is elmondta, hogy a cégüknél már évek óta mesterséges intelligencia segíti az ügyfeleiket a termékválasztásokban és ajánlásokban, kizárólag digitális térben. Mint fogalmazott, a céljuk az, hogy a termelők problémamentes folyamatként lássák a gépeik működtetését.
Derdák Gábor, Magosz Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakörének elnöke az egyik legnagyobb kihívásnak azt érezte, hogy rengeteg adat veszi körül a termelőket. A szakember abban bízik, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével a gazdák ömlesztett adattömeg helyett csak a számukra fontos kérdésekre fognak válaszokat kapni. Emellett az is fontos, hogy a termelők stabil technológiákat tudjanak használni, jelenleg ugyanis a különböző gépek/technológiák kommunikációja nem mindig zökkenőmentes. El kell érni, hogy ezek a megoldások minden körülmények között működőképesek legyenek.
Nagy János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa elmondta, hogy az egyetem agrárgazdasági és informatikai karai egy éve közös műhelymunkába kezdtek, amelynek során a mostani modern szoftverekkel mezőgazdasági adatokat lehet gyorsan, pontosan feldolgozni és kezelni. A szakember szerint ugyanakkor bármilyen alkalmazásról legyen is szó, azok bizonyos információra épülnek. A szoftverek, algoritmusok olyan kérdésekre tudnak csak választ adni, amihez rendelkeznek a szükséges információkkal. A mesterséges intelligenciát tanítani kell, a felhasználóknak pedig könnyen kezelhető, egyszerűen felhasználható alkalmazásokra van szükségük.
Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a digitalizáció az adatokról szól, ebben már kezdünk egészen jók lenni, ám a mesterséges mesterséges intelligencia más lapra tartozik: ott ugyanis az adatok feldolgozásán, értelmezésén és kezelésén van a hangsúly. A szakember szerint az egyetemeknek nagy szerepet kell vállalnia ezek fejlesztésében. A MATE-n a mesterséges intelligenciákat szeptembertől mindenki számára a kötelező tananyag részévé fogják tenni, mert az a meggyőződésük, hogy ez a technológia óriási társadalmi változásokat fog hozni.
Hogyan tehetők még hasznosabbá ezek a technológiák a mezőgazdaságban?
Szabó István szerint termelői szinten, ha nem valamilyen szuper felkészültségű gazdáról van szó, akkor készen kell kapnia azokat a megoldásokat, technológiákat, amelyek alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. A gazdáknak nem kell adattudósnak lenniük, nekik az kell, hogy megalapozott tanácsokat kapjanak. A szakember beszélt arról is, hogy óriási problémát jelenthet, ha Magyarország nagyon lemarad a világ színvonalához képest, úgy tudásban, mind felkészültségben. Szabó István szerint ugyanakkor a jövőben meg fog nőni a helyi adatok értéke, amelyeket illetően a MATE öt olyan területet állapított meg, amire kiemelt fókuszt kell fordítani: a talaj (milyen lesz), a növénytermesztésben az állapotok monitorozása, az állattartásban állategészségügyi problémák beazonosítása és a járványok előrejelzése, a vadkárok felmérése és a klímaváltozás kérdése. Ezeket az adatokat egy nagy, összefüggő adathalmazzá kell alakítani.
Nem szabad azonban a klasszikus módszerekkel értelmezni a mesterséges intelligencia jelentőségét. Ha ugyanis valaki így tesz, akkor az a hernyóból egy gyorsabb hernyót fog kapni. Aki viszont jól csinálja, az pillangót
- jelentette ki Szabó István.
Nagy János elmondta, hogy a magyar szántóföldek produktivitása közepes, de könnyen javítható. A mezőgazdaság nagyon színes: 1.0-tól egészen a 4.0-ig tart a skála, de jelentős azok száma, akik még csak szűk körben tudják alkalmazni a technológiákat. A szakember szerint a jövő az egészséges talaj kontrollálása, segítése és a talajban levő mikroorganizmusok védelme körül fog forogni. Mint mondta, el fogunk jutni oda, hogy egy kamerával a növény teljes egészségi állapotát fel tudjuk majd mérni. A genetikában már jól állnak a magyar gazdák, ám a gyakorlati technológiai előrelépéshez tudás, ismeret kell. Megvannak a technológiák, csak a megfelelő alkalmazásukhoz szükséges tudás hiányzik még.
A 4 millió hektárnyi szántóra nem viszünk vissza annyi foszfátot, mint amennyit elveszünk belőle. A talajművelésnél ugyanakkor a talaj és a növény igényeit is figyelembe kell venni. A jövő a növények igényeinek kielégítéséről fog szólni, egészséges talajokon keresztül
- emelte ki Nagy János.
Derdák Gábor szerint zúdul az adat a gazdákra, de nem szabad egy az egyben csak a mesterséges intelligenciára és az adatokra támaszkodni, a mezőgazdásznak ki kell mennie a terepre. A mezőgazdaságnak mindig kelleni fog a humán kontroll és humán intelligencia. A szakember szerint a gazdákat az applikációk és az Agrárkamara falugazdászai is segítik. Aki akar, kap segítséget.
Bedekovits Csaba szerint tudatosságra és bizalomra van szükség ahhoz, hogy jól tudjuk használni a mesterséges intelligenciát. Mint mondta, a gazdák egyre nehezebb helyzetben vannak: nemcsak az információ ömlik rájuk, hanem az ajánlatok is, ugyanakkor a termelők ezekkel szeretnének minél kevesebb időt tölteni. A szakember szerint a mesterséges intelligenciánál fel kell készülni arra, hogy az első lépések nehézkesek lesznek. Bedekovits Csaba ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a gazdálkodás során kell az emberi tényező, de szükség van támogató partnerekre is.
Mi kell ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia növelje a gazdasági fenntarthatóságot?
Bedekovits Csaba elmondta, hogy a cégük félmillió alkatrészt képes biztosítani 24 órán belül, illetve megismételte, hogy több mint 15 éve segítik őket az algoritmusok a készletgazdálkodás megfelelő működését. Derdák Gábor szerint sok gazda nem tudja aratás előtt, hogy mennyit költött az adott növényre. Mint mondta,
nehéz úgy hatékonyságról beszélni, ha azt se tudjuk, mennyit költöttünk.
Nagy János úgy látta, hogy a mesterséges intelligencia egy eszköz. A jövőben viszont egyre több magas minőségű tudásra lesz szükség. A szakember szerint az automatizálás minden olyan folyamatot ki fog váltani, amihez nem kell bonyolult gondolkodás. De a tényleges munkához kelleni fog az ember. Szabó István arról beszélt, hogy a robotizáció, automatizáció biztosan növeli a hatékonyságot. Ez a technológia arra jó, hogy egy átlagos gazdálkodó az átlagos problémáit gyorsan meg tudja oldani. A szakember szerint ugyanakkor két dolog befolyásolja a hatékonyságot: hogy mennyire jó az új rendszer és hogy mennyibe kerül.
