Holnap AgroFuture 2025 konferencia Kecskeméten!
A Portfolio AgroFuture 2025 konferencián a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Néhány évvel ezelőtt kezdődött az önkiszolgáló kasszák terjedése és már a személyzet nélküli boltokról lehet hallani – hangzott el a munkaerőt kiváltó, az informatikára és a robotikára épülő rendszerekről szóló előadásban, amelyet László Róbert, Logbord 2010 Kft. ügyvezetője tartott. Hozzátette:
Most viszont már olyan üzletekről van szó, ahova be sem megy a vevő, hanem megrendeli a kívánt termékeket, azokat robotok összesítik, és a helyszínen átvehető.
A konténerboltokban polcrendszer van, amely ládákat tartalmaz és ebből a termékeket egy robot szedi össze a rendelés szerint, majd kiadja a megjelenő vásárlónak. A rendszer létjogosultsága főleg a kistelepüléseken jelentős, hiszen a nagyvárosokban jó az ellátás, ám a néhány száz fős kistelepüléseken életképes alternatíva lehet a robotizált üzlet. Hasonlóan jó megoldás lehet egy ilyen üzlet az agglomerációkban, fesztiválokon is.
Ilyen boltokban nem jelentkezik mindenhol humán erőforrás, így rentábilis lehet, hiszen egy dolgozó akár 10 üzletet is el tud látni.
A vevő és a kereskedő is nyer
A vevők előnye az egyszerűség, a vásárlási idő megspórolása, valamint a rugalmas időbeosztás – az ilyen üzletekben akár éjszaka is lehet vásárolni. A fizetési folyamat is megbízható, lopásgátló rendszerekkel van felépítve. Fontos szempont az ágazati szereplők számára, hogy a bolt mobil, vagyis könnyen mozgatható igény szerint, valamint a konténer felületén és a kapcsolódó applikációban is számos marketingüzenetet lehet eljuttatni a vásárlóknak.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, amely a technológiai fejlesztés, az adatfeldolgozás és a mesterséges intelligencia hatékonyságnövelő szerepét vizsgálta. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az élelmiszergazdaságban a technológia számos ponton képes javítani a hatékonyságot és – egy pontig - a rövid ellátási láncok kiépítésének lehetőségeit is megnyitja.
A piaci közétkezetésben már zajlik a folyamat
Digitalizációval egyértelműen lehet hatékonyságot javítani, a kiszervezett piacoknál ez már elindult és folyamatos, a ki nem szervezett, például önkormányzati területen működő közétkeztetésnél még kevésbé zajlik ez – mondta el Páger Zsolt, a közétkeztetéssel foglalkozó Hungast Csoport projektigazgatója. A rövid ellátási lánccal kapcsolatban megjegyezte: a 2020 óta érvényben lévő rendelet miatt a közétkeztetésben már 80 százalékban legfeljebb három szereplő lehet a fogyasztóig, így a közétkeztetés jól áll ebben a folyamatban. A szegmensben több digitalizációs fejlesztő is működik már.
A mesterséges intelligencia sokat segíthet abban, hogy a hatékonyság még tovább növekedjen, és arra is jó lehet, hogy idővel az élelmiszerpazarlást is csökkentse. Ezáltal egyszerre valósulhat meg a hatékonyság és a fenntarthatóság erősítése is.
Az applikáció szerepe egyre nő
A digitalizáció egyik legfontosabb területe a felhasználóknak szóló applikáció, amely egyre inkább kiemelkedik a vásárlókkal történő kommunikációban – mondta el Rédei István, a Co-op Star elnök-vezérigazgatója. Az adatáramlás felhasználható a visszajelzéseket tekintve is, a vevők igényeinek jelzése fontos információval bír a termelők és élelmiszerfeldolgozók számára – tette hozzá.
Az ellátási láncot csak egy pontig lehet rövidíteni, a termelő, feldolgozó, logisztikai centrum és a kereskedelmi hálózat négyese a legrövidebb rendszer, ami működhet.
Sokkal érdekesebb, hogy a termékek megtett távolságát rövidítenénk, ám egy-egy termelő nem tud akkora volument szállítani, amennyit a kereskedelem igényelne – fejtette ki. A mesterséges intelligencia kapcsán kijelentette: a technológiát arra kell megtanítani, hogy az emberek élelmiszerellátását minél hatékonyabban tervezze meg.
Mire fordítsuk az erőforrást?
A digitalizációban szinte végtelen a lehetőségek tárháza, nekünk kell meghatározni, hogy hova és milyen céllal fordítsunk erőforrást – mondta el Németh Krisztián, az Auchan Magyarország adatelemzési igazgatója. A rövid ellátási láncról szólva megjegyezte:
a fogyasztókat is edukálni kell az ilyen rendszerekből származó termékekkel kapcsolatban, amelynek világos előnyei vannak, de valamennyi prémiumot kell fizetni érte.
A mesterséges intelligenciáról szólva kijelentette: olyan mennyiségű adat keletkezik, amit emberileg nem lehet feldolgozni, ebben sokat segíthetnek az új technológiák, amelynek a végén értéket teremthetünk.
Ha az egyes szereplők között jól áramlik az adat, az kisebb kapacitásfelhasználást jelent, ezen a területen még sokat lehetne javítani
- jelentette ki Balog Zsolt, a Supp.Li ügyvezetője. Kifejtette: az adatokból kinyerhető olyan információ, amely képes optimálissá tenni az erőforrások felhasználást, a szállítást is rövidítheti, amely kevesebb felesleges kiadást eredményez, így végső soron csökkentheti az árakat is. Hozzátette:
azon dolgozunk, hogy minél több megtakarítás keletkezzen az ellátási láncban, ha van egy új szereplő, akkor valahol keletkezzen többlet is.
Nagy lehetőségek, de nehéz az odavezető út
Sok lehetőséget rejt magában a mesterséges intelligencia, amelyet ki lehet használni a kereslet-kínálat adatainak elemzésekor is, hiszen lényegesen rövidebb idő alatt dolgozza fel az adatokat. Az adatkezelésben fontos lenne az is, hogy könnyen emészthető formában kapják meg az ellátási lánc szereplői azokat az információkat, amelyeket a keletkező adatokból kinyertek - tette hozzá Balog Zsolt.
Hosszú és nehéz, de szükséges folyamatnak nevezte a digitalizációt Orosz Beáta, a Béta Fresh ügyvezetője, aki szerint mindenképpen meg kell valósítani ezt az átállást a hatékonyság érdekében. Javítani kell a termelők és a kereskedők között is az adatáramlást, a vevők igényeinek visszajelzése fontos szempont a termelőknek és a feldolgozóknak is a készletgazdálkodást tekintve. Hozzátette: az ellátási lánc rövidítése nehéz, hiszen eddig is a hatékonyságra törekedtek a szereplők.
A digitalizáció a vágásnál szintén nehezen megvalósítható, jóllehet az adminisztráció miatt rengeteg adat keletkezik, amelyet érdemes lenne hasznosítani. A régi generációs vállalatvezetésben nehéz az átállás, de az igény felmerült már.
A hatékonyságnövelés végső soron a magyar gazdaságot is segíti
A biotermékek jelenlétének növelése a kereskedelemben és a közétkeztetésben fontos lenne, ám ehhez csökkenteni kellene az árakat úgy, hogy a termelők jövedelme ne csökkenjen. Ehhez hatékonyságot kellene növelni, amelyben nem cél, hanem jó eszköz a digitalizáció – mondta el Szólláth Tibor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú Bihar megyei elnöke, biogazdálkodó, aki szerint erre jó nemzetközi példák is vannak.
A rövid ellátási láncok kérdésében kijelentette: az import nem tekinthető annak, pedig a Covid megmutatta, hogy az élelmiszer stratégiai kérdés. Ha van valami baj, akkor nem elfogadható, hogy az élelmiszer több ezer kilométert utazik a fogyasztóig. Mint rámutatott:
A megtermelt élelmiszert kivisszük külföldre és a spanyol sertéshúst behozzuk, amely rövid ellátási láncnak számít, mert csak egy szereplő van a termelő és a kereskedő között. Ez a magyar élelmiszertermelés kivégzése.
Mint elmondta, a biotermelés kapcsán is rengeteg adat keletkezik, ezeket azonban nem használják ki a szereplők kellőképpen, ebben tehát még nagy előrelépési lehetőség van.
