Magyarországon hozzávetőlegesen 400 ezer hektáron, vagyis a teljes mezőgazdasági termőterület mintegy 8%-án folytatnak biogazdálkodást. Ezzel hazánk az Európai Unió középmezőnyébe tartozik – mondta el kérdésünkre Roszík Péter. A Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője hozzátette, hogy a biogazdálkodásnak körülbelül 7 ezer szereplője van itthon, amiben nem csak a növénytermelők vannak benne, hanem a feldolgozók, kereskedők, importőrök, állattartók és méhészek is. Ez alapján elmondható, hogy a termelők fogékonyak a biogazdálkodásra, annak is köszönhetően, hogy az elmúlt időszakban a kormány annyi támogatást adott az ökológiai gazdálkodást folytatóknak, hogy aki pályázott, az nyert is. Nem volt olyan, hogy forráshiány miatt kellett volna visszautasítani egy pályázatot. Ez pedig azt jelzi, hogy a kormány is nyitott rá, a termelők pedig értik az üzenetet - tette hozzá a szakember.

Ami érdekes, hogy a korábbi évektől eltérően sokan abbahagyták a biogazdálkodást, elsősorban azért, mert visszaesett a biotermékek világpiaci ára. A támogatási összeg kialakításakor a biotermékeknél egy jelentős felárral számolt, ez azonban nem jött be, emiatt sokan felhagytak a biogazdálkodással. Viszont sok új belépő is van. Nekik vonzó, hogy „átállási támogatást” kapnak, amely lényegesen magasabb, mint az átállt gazdákat megillető összeg

- ismertette Roszík Péter.

Őrület, mit művelt több száz hektár földjével a magyar gazda: ez a jövő?

Az aszály, valamint a külföldi piac nyomása miatt olyan megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot.

A vállalat ügyvezetője beszélt arról is, hogy a termelés színvonala nagyon vegyes. Elég sokan vannak úgy, hogy szinte kizárólag csak a támogatásért végzik ezt a fajta gazdálkodást, ők kevésbé foglalkoznak azzal, hogy magas hozamokat érjenek el. A szakember azt is kiemelte, hogy a környezet szempontjából ez is jó gazdálkodási gyakorlat, mert annak megóvásával jár. A biogazdálkodás, mint ágazat szempontjából azonban nem jó, mert ha a termelők nem, vagy alig termelnek, akkor az iparszerű gazdálkodás lesz egyre iparszerűbb, hogy előállítsa a szükséges élelmiszer-mennyiséget. Roszík Péter beszélt arról is, hogy szerencsére sok olyan termelő is van, aki úgynevezett modern biogazdálkodást folytat, amelynek a végén a hagyományos gazdákkal közel azonos hozamokat érnek el, de mindazon környezeti kockázatok nélkül, amelyek azokra jellemzőek. Így ezek az élelmiszerek biztonságosabbak, jobb minőségek, hiszen lényegesen alacsonyabb szinten vannak bennük növényvédőszer-maradékok, beltartalmi szempontból pedig gazdagabbak.

Ha arányt kellene mondanom, akkor úgy fogalmaznék, hogy a gyepeket figyelmen kívül hagyva rendszerben résztvevők egyharmada az, aki ilyen intenzív biogazdálkodást folytat, a kétharmadát pedig inkább a támogatások érdeklik

- jelentette ki Roszík Péter.

A szakember kiemelte, hogy a programban benne levő gazdák az előírásokat maximálisan betartják, és nagyon ritka ezeknek a megsértése, de az is tény, hogy markánsan két táborra oszlanak a biogazdálkodást folytató termelők.

Uniós szinten egységes előírások vonatkoznak a biogazdálkodásra

Az Európai Unióbn mind a 27 tagállamban kötelezően alkalmazandó jogszabály mondja ki azt, hogy mitől bio a bio. Ez a rendelet szabályozza azokat az anyagokat, eljárásokat, módszereket, amelyeket ebbe a rendszerbe be lehet illeszteni. A gazdálkodók, amikor a belépnek a rendszerbe, vállalják azt, hogy teljesítik ezeket a jogszabályi előírásokat. Fontos, hogy ezek a kritériumok mindig szigorúbbak, mint a hagyományos termelésre vonatkozók. A biogazdálkodásnak van egy szigorú szabályrendszere, ez a Európai Parlament és Tanács 2018/8484 rendelete és az ezt kiegészítő jogszabályok összessége. Jelenleg körülbelül 20 jogszabály foglalkozik az EU-ban a biogazdálkodással. A szakember elmondta, hogy ezek a jogszabályok a vállalat honlapjáról elérhetők, de van egy úgynevezett alapfeltétel rendszerük is, amelyben összerendezték a gazdálkodások jellegének megfelelő legfontosabb előírásokat, így a gazdák nem kell végigböngészniük a jogszabályokat, hanem egy helyen megtalálhatják ezeket.

Tényleg ez a jövő a magyar földeken is? Jobb felkészülni arra, ami jöhet

A biogazdálkodás nem csupán trend, hanem válasz a klímaváltozás és a környezeti válság kihívásaira.

Roszík Péter elmondta, hogy annak, aki biogazdálkodást akar folytatni, első lépésként be kell jelentkeznie a rendszerbe és szerződést kell kötnie az ellenőrző tanúsító-szervezettel. Ezután elindul egy átállási időszak, amely a növénytermesztésben körülbelül 2-3 évig tart, attól függően, hogy milyen kultúrával foglalkozik a gazda, illetve ha van állattartás, akkor ezt követheti az állatok fajtól és hasznosítástól függő hosszúságú átállási időszaka. Ez alatt az átállási időszak alatt az előállított termékek még nem minősülnek bioterméknek, de az előírásokat már maradéktalanul be kell tartani.

Összességében tehát a növényeknél a belépéstől számított 2-3 év az, amíg tanúsítványhoz lehet jutni, és a terméket biotermékként lehet értékesíteni

- szögezte le a szakember.

Nem könnyű az árakban elismertetni a biotermelést

Roszík Péter elmondta, hogy a Magyarországon előállított biotermékek túlnyomó részét az Európai Unió régi tagállamaiba viszik ki, ott dolgozzák fel és fogyasztják el. Ezekben az országokban a közelmúltig még jellemzően megvoltak azok a bio felárak, amelyek akár az 50%-ot is elérték a konvencionális termékekhez képest. Mostanra azonban ezekben a tagállamokban is megdrágult az élet, és lecsökkent a kereslet a biotermékekre. Ezeknek az élelmiszereknek az ára sok esetben éppen csak meghaladta a szokványos termékek árát, főként gabonafélék esetében. A szakember szerint azonban reményre ad okot, hogy 3 év után kezdenek egy kis élénkülést tapasztalni a keresleti oldalról.

Szerintem biotermékekre lenne egy körülbelül 30-40%-os felár, az elfogadható lenne, és remélhetőleg vissza fog állni ez a korábbi helyzet. Bár belföldön is egyre jobban nő a fizetőképes vevőkör, az így előállított élelmiszerek túlnyomó részét még nem Magyarországon értékesítik, de ez a mutató is javulni látszik

- jelezte Roszík Péter.

A Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, hogy már a hazai áruházházláncokban is jelen van a biotermékek széles köre. Vannak biopiacok, érzékelhető azért, hogy a belföldi fogyasztás is jelentős mértékben emelkedik. Mint mondta, a szegmens most egy nagy lépés előtt áll, ugyanis
folynak a tárgyalások a közétkeztetést illetően. A Biokultúra Szövetség már előzetes tárgyalásokat is folytatott az Agrárminisztériummal és az ebben érintettekkel. Ha ez megvalósulna, az mind a gyermekeknek, mind a biogazdálkodásnak nagy siker lenne. Nyugat-Európában már nagyon jó gyakorlatok vannak ezen a téren: van olyan ország, ahol a közétkeztetésben már a nyersanyagok 70-80%-a biogazdálkodásból származik. Úgyhogy nagyon jót tenne egy belföldi piacnak egy ilyen fajta megállapodás.

Melyek most a legnagyobb kihívások egy biotermesztéssel foglalkozó vállalkozás számára?

Roszík Péter elmondta, hogy a biotermesztéssel foglalkozó vállalkozások számára a legnagyobb kihívást a gyomok jelentik. A kórokozók és kártevők ellen nagyon jó és hatékony készítmények vannak, amelyeket a biogazdálkodók is használhatnak, a gyomok ellen viszont nincs egyetlen bevethető szer sem, úgyhogy ezek irtását más módszerekkel kell megoldani. A szakember szerint, ami még komoly problémát okoz az ágazatnak, az az invazív károsítók tömeges megjelenése. A biogazdálkodásban ugyanis egy kialakult, természetes egyensúlyba illeszkedő gazdálkodási mód zajlik, ami nincs felkészülve az ilyen invazív károsítókra, hiányoznak ezek természetes ellenségei. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdésére fantasztikusan felkészültség és nagyon magas színvonalú szakmai ismeretek kellenek. Ráadásul fel kell készülni rá, hogy a jövőben még több ilyen problémája lesz a gazdálkodóknak - tette hozzá.

Váltanak a magyar gazdák: rengetegen termelnek ma már így itthon

2023-ban az ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága 309 ezer hektárra nőtt, ami 15%-os növekedést jelent a három évvel korábbi állapothoz képest.

Mi várható az idei siófoki Agrárszektor Konferencián?

Roszík Péter kiemelte, hogy a biogazdálkodás szempontjából azért nagyon fontos ez az esemény, mert jelentős mértékben nőtt az új biogazdálkodók száma, és sokan csak a támogatások mértékét látják, de a mögötte levő követelményeket kevésbé. A rendezvényen jelen levő szakemberektől, tanácsadóktől, az agrárirányítás és a közélet szakembereitől viszont rengeteg fontos információt kaphatnak majd. A szakember beszélt arról is, hogy a szakmai programok és a kapcsolatépítési lehetőségek segíthetnek abban is, hogy a bioszektor a területi növekedése mellett a termékmennyiség előállításban is jelentős szereplővé válhasson.