MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
2025 tavaszán az EU által javasolt új Csomagolási és Csomagolási Hulladék Szabályzat (PPWR) további jelentős változásokat hoz minden iparág számára: az eddig ismert EPR-rendszer mellé egységes uniós szabványok és még szigorúbb hulladékcsökkentési célok társulnak. Az AgroFood 2025 konferencia szakmai kerekasztal-beszélgetésen a gyártók, hulladékkezelők és szakmai szervezetek képviselői összegezték tapasztalataikat a bevezetett és tervezett módosításokról, valamint bemutatták a fenntartható csomagolás legújabb innovációit.
Az PPWR célja, hogy egységes elvárásokat teremtsen a csomagolási hulladék minimalizálására, a másodnyersanyag-használat kiterjesztésére és a termékek körforgásos gazdaságba való visszavezetésére. A szabályzat előírja például a könnyen újrahasznosítható anyagok arányának növelését, a felesleges csomagolások betiltását, valamint egységes számlálási és jelentési mechanizmusokat.
Újrahasznosítási díjrendszer és a gyártók felkészülése
Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezető igazgatója szerint az EPR díj bevezetése mellett a PPWR további finomhangolást igényel. A szakember rámutatott, hogy bár a lebomló és újrahasznosítható műanyagok drágábbak, egyre népszerűbbek, és a PPWR keretében akár előnyökhöz is juttathatók a karbonlábnyom-csökkentést ösztönző kedvezmények.
A PPWR előírásain nem lepődtem meg - a csomagolóanyag-gyártók felkészültek, de a felhasználói oldal, vagyis a géppark és a műhelyek sokszor nem képesek azonnal megfelelni az új követelményeknek.

Hajdú Katalin, a MOHU anyagáram-igazgatója elmondta, hogy az EPR-rendszer 2023 júliusi indítása óta sensible csökkenés tapasztalható. Hozzátette, a következő években a szelektív gyűjtés gépesítése és a válogatóberendezések fejlesztése kulcskérdés: az italcsomagolásoknál már 90 %-os visszagyűjtést értek el, de a lakosság és a cégek gyűjtési hatékonysága még mindig elmarad.
2024-ben 32 %-ról 34 %-ra növeltük az újrahasznosítás arányát, de a PPWR célkitűzései még ennél is ambiciózusabbak: 2030-ig erősebb kvótákat írnak elő, 2040-re pedig gyakorlatilag megszüntetnék a hulladéklerakást.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára hangsúlyozta, hogy a PPWR a megelőzést helyezi előtérbe. El kell felejteni a régi rutinokat - kevesebb anyag, egyszerűbb csomagolás, több másodnyersanyag. A 2030 utáni kötelező kvóták már előrevetítik, hogy a gyártóknak fel kell készülniük a radikális változásokra - fogalmazott a szakember.
Eszerint az új másodlagos anyagra vonatkozó előírások nem csupán PET-palackokra, hanem minden műanyagra kiterjednek, ami erős felkészülést és folyamatos ellenőrzést igényel.

Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója elmondta, hogy cégük már évekkel ezelőtt zöld útra lépett. A szakember szerint a piaci szereplőknek folyamatosan informálniuk kell partnereiket az új technológiákról, és fel kell készülniük a fenntarthatósági kedvezményekből fakadó lehetőségek kihasználására.
A termékdíj és az EPR után a PPWR újabb lökést adott: nem csak az anyagot, de a felhasználási módot is újra kell gondolnunk. Bár a beruházások drágábbak, hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a fenntartható minősítések.













