Holnap AgroFuture 2025 konferencia Kecskeméten!
A Portfolio AgroFuture 2025 konferencián a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy 2025 első negyedévében az árbevételnél kis esés volt az értékesítés stagnálása mellett. A szakember úgy vélte, hogy a folytatásban azok az ágazatok lesznek gyengébbek, amelyeket közvetlenül érint a ragadós száj- és körömfájás, illetve a madárinfluenza. A FÉSZ elnöke az előadásához kapcsolódóan még elmondta, hogy Magyarországon az élelmiszerekre rakódó központi terhek azért nagyok, mert tizenegynéhány évvel ezelőtt az a döntés született, hogy a fogyasztási adók adják a költségvetés bevételi oldalának meghatározó részét. Ez viszont azzal jár, hogy ezek a költségek kötelezően megjelennek a termékek adózásában. Éder Tamás szerint a jövőben még inkább a fogyasztási adók fogják meghatározni a költségvetést, az élelmiszereket sújtó adók nem fognak csökkenni.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese elmondta, hogy ő enyhén optimista, mivel belföldön a kiskereskedelmi forgalom 0,4%-kal bővült, míg az élelmiszer-jellegű költések 1,2%-kal emelkedtek. A szakember szerint, amikor az emberek visszaépítik a költéseiket, szinte mindig az élelmiszerrel kezdenek. Ha a 2024 végi adatokat nézzük, akkor az exportnál 2,5%-os bővülés van. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportja 13,8 milliárd forintot tett ki, míg az import 9,7 milliárd forint volt tavaly, ez pedig több mint 4 milliárd forintos többletet jelent. Giczi Gergely szerint ugyanakkor az elmúlt 10 évben az export tekintetében erősödött az elsődlegesen és a magasan feldolgozott termékek aránya, ami mindenképpen a fejlődés jele. Az AMC ügyvezető-helyettese rámutatott, hogy nemcsak itthon, de egész Európában gondok vannak az élelmiszer-ágazatban.
És mivel Magyarország élelmiszer-külkereskedelme döntően az EU-ra fókuszál, az ottani gondok nálunk is megjelennek. Ilyenkor pedig az emberek jellemzően az olcsóbb élelmiszerek felé kezdenek fordulni
- mondta Giczi Gergely.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint a magyar élelmiszeriparnak van egy nagyon komoly versenyképességi feladata: fejleszteni kell ahhoz, hogy a korábban mondott számok tarthatóak, fejleszthetőek legyenek. A szakember szerint ugyanakkor szerencsés a helyzet, mert most a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben vannak erre források. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy még ha a versenyképességben a lemaradás látszik is, a hatékonysági mutatókban már kimutatható a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése, és közelítünk az uniós átlaghoz.
Az irányok egyértelműek: a magasabb hozzáadott értékű termékekre és a versenyképesség fokozására kell fókuszálni
- közölte Tarpataki Tamás.
Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója arról beszélt, hogy a pulykaágazatnál az első négy hónapban az előző év azonos időszakához képest nagyobb mennyiséget dolgoztak fel, és mind belföldön, mind exportra többet értékesítettek. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy nemcsak a száj- és körömfájás, de a madárinfluenza is komoly gondokat okoz az élelmiszerágazatnak, és ilyenkor sokat számít, hogy kinek van megfelelő alapanyaga, de az sem mindegy, hogy az egyes uniós tagállamokban milyen szintű fertőzöttségről lehet beszélni. Ruck János beszélt arról is, hogy a a hazai piacon nincs nagy változás, inkább stagnálás van. Mint mondta, ha a fő termékeiket 66%-os arányban nem külföldre adnák el, akkor bajban lennének.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke szerint a statisztikákból, kimutatásokból mindig az jön ki, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egy kicsit le van maradva, és nagyon nagy szükség lenne a fejlesztésekre. A szakember szerint a gondolkodásnak kellene egy olyan irányt vennie, hogy ne csak apró fejlesztésekben gondolkodjunk, hanem - egy-egy ágazatnál – alapvető átalakításban. Egyelőre azonban még kevesen gondolkodnak ebben, a kisebb szereplőknek nehezebb a versenyképességük növelése, míg a nagyobb szereplők ilyen téren könnyebb helyzetben vannak.
A következő időszakban nagyon fontos lesz a tudásátadás és a tudásszerzés. De összességében az alapokat kellene újra átgondolni
- tette hozzá Nagyné Legény Ildikó.
Mi várható az integrációknál?
Ruck János elmondta, hogy a baromfiágazatban az évek óta folyamatosan jelenlevő madárinfluenza ellehetetleníti a kiszámítható működést. Ha nem hoznak megfelelő állategészségügyi és járványvédelmi intézkedéseket, addig nem lesz mód a szükséges technológiai fejlesztések elvégzésére sem. A szakember rámutatott, hogy amikor a tavaszi jó idő miatt sokan kiengedték a baromfikat, viszont borítékolható volt, hogy ebből baj lesz. Éder Tamás szerint alapvető problémát mutat az, hogy az elmúlt egy évben Magyarországban volt messze a legtöbb kitörés Európában, ennek következtében a Bonafarmhoz tartozó Hungerit kacsavágóhídja talán 4 napot tudott dolgozni január-februárban. Éder Tamás beszélt arról is, hogy ma már nem termékek versenyeznek, hanem brandelt termékpályák. A tömegtermékeknél az egész termékpálya mozgása az, ami meghatározza, hogy versenyképes-e valaki, vagy sem.
Szervezett integrációk kellenek ahhoz, hogy tömegtermékek esetén eredményesen tudjunk fellépni. De az elmúlt 10 évben ezen a téren már történtek előrelépések
- mondta Éder Tamás.
Tarpataki Tamás szerint a közelmúltban volt egyeztetés a víziszárnyas-ágazat résztvevőivel. A legtöbb kitörés Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyékben fordult elő, így ezekben a térségekben csökkenteni kell a telepek sűrűségét.
Milyen hatása volt az élelmiszeriparban az árrésstopnak?
Ruck János szerint az árrésstop nem volt komolyabb hatással a fogyasztásra, inkább csak a kedélyeket borzolta fel. Mint mondta, megfigyelhető egy termékkörön belüli átrendeződés: például az emberek több párizsit vesznek, ami a feldolgozóknak kevésbé éri meg. A pulykamell esetében viszont nem volt nagy változás, mivel ezen nincs akkora árrés. Ami viszont érezhető, hogy ismét feszült lett a viszony a kereskedők és a beszállítók között. Éder Tamás szerint az intézkedés következtében teljesen nyilvános lett a cégek árkialakítási stratégiája, ami valóban konfliktusokat eredményezett. Emellett megnőtt az import iránti igény, illetve az intézkedés következtében nőtt a brandelt termékek forgalma, mivel ezeknél a kereskedők kénytelenek voltak csökkenteni az árakat, emiatt viszont szinte ugyanannyiba kerültek, mint a saját márkásak. Éder Tamás szerint a gazdaságban nincsenek csodák, valódi költségek előbb-utóbb megjelennek az árakban. Giczi Gergely arról beszélt, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb reálbér-növekedése volt tavaly, de ez nem jelent meg a fogyasztásban, mivel a lakosság elkezdett nagyban spórolni. Egy inflációs sokknak 2-3 éves kifutása van, aminek mostanra talán már a végén járunk, és a családok megpróbálnak egyfajta biztonságos tartalékot felhalmozni, hogy felkészüljenek az esetleges váratlan kiadásokra.
Hogyan alakul a hazai és nemzetközi termékek aránya a kiskereskedelemben?
Ruck János elmondta, hogy nem kellenének nagy fejlesztések ahhoz, hogy a belföldi piacon visszaszoruljanak az import termékek. Mivel a külföldi gyártókra más szabályok vonatkoznak, az ő termékeik olcsóbban jelenhetnek meg a magyar boltokban. Ha a külföldi beszállítók is megkapnák ugyanazokat az ellenőrzéseket, mint a magyarok külföldön, akkor gyorsan rendeződne a helyzet.
Azért egy valamire jó volt ez az árrésstop: kiderült, hogy a brand termékekre milyen mértékű árrést tesznek a kereskedők. Ezen a téren nagyobb fogyasztóvédelmi ellenőrzés kellene
- vélte Ruck János.
Éder Tamás szerint ahhoz, hogy normalizálódjon a helyzet, tartós reáljövedelem-növekedés kellene és nyugalom, hogy az emberek el merjék költeni a pénzüket. Giczi Gergely is úgy vélte, hogy a nemzetközi piacok rendezése és az azokat felkavaró folyamatok elcsitulása kellene. Nagyné Legény Ildikó is a stratégiai nyugalomban látta a fejlődés zálogát. Mint mondta, ha a feldolgozottsági szint növekedik, akkor talán a fogyasztás is fog, de ehhez szükség lesz a fogyasztók edukációjára is.
