Az EU Bírósága elé idézik Magyarországot az egyes élelmiszerek és háztartási cikkek értékesítésére vonatkozó árréskorlátozások bevezetése miatt.
Kulcsfontosságú lenne, hogy a fogyasztókat ösztönözzék a hazai termékek megvételére még akkor is, ha az valamivel drágább.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a kötelező árréskorlátozás kivezetéséről.
A magyar kiskereskedelem tavaly 20 290 milliárd forintos forgalmat ért el, amellyel ismét növekedési pályára állt.
Tavaly a boltok közel 3%-a tűnt el a piacról, ami megegyezik az inflációs és energia ársokk előtti átlaggal.
Az elmúlt évek szabályozási intézkedései jelentősen rontották a kereskedők és a beszállítók együttműködését.
A magyar élelmiszeripar folyamatosan veszít részesedéséből a hazai fogyasztásban, és egyre nagyobb szeletet hasít magának az import.
Kapitány István szerint egyelőre számos gazdasági és szerződéses kérdést kell áttekinteni, mielőtt felelős döntés születhetne az árrésstop és a különadók jövőjéről.
Az egyszerűbb olívaolajok literje 5000 forint felett mozog, míg a minőségi extra szűz változatokért literenként akár 8000 forintnál is többet kérhetnek.
A politika időről időre olyan megjegyzéseket tett a kereskedelem szereplőire, amelyek hadüzenetnek is felérnek.
Május végéig hosszabbították meg az árrésstopot, de egyelőre bizonytalan, mit lép Magyar Péter.
Régóta hangoztatott kéréseket fogalmazott meg az agrofood-szakma a helyzet javítása érdekében.
A szakértő szerint a Magyar-kormány már július elsejével 5 százalékra csökkenthetné az alapvető élelmiszerek áfáját.
A hazai kiskereskedelem fellendülése érdekében elengedhetetlen lenne az ágazatot fojtogató intézkedések felülvizsgálata.
Bár a húsvéti kínálat a boltokban bőségesnek tűnik, a sonka, a tojás és a torma piacát összetett háttérfolyamatok alakítják.
Súlyos problémákkal kell szembenéznie az ágazat szereplőinek, kritikus idpszak jöhet itthon.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
A magyarországi gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) piaca egyre nehezebb időszak elé néz.
A nagy multinacionális élelmiszerláncok többsége évek óta veszteséges Magyarországon.
A magyar kiskereskedelem egyszerre vált gazdaságpolitikai csatatérré és üzleti kísérleti laborrá.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
