Egyelőre csak kismértékben indult be a keresztárazás - vagyis a nem árrésstopos termékek drágítása.
Suppan Gergely: az árrésstop hatására számos élelmiszernél az árak csökkenése elérte akár a 40-50 százalékot is.
Több hetes csúszásban vannak a kései vetésű burgonyák ültetésével a magyar gazdák, ám a szakértők szerint ez önmagában még nem jelent problémát.
Egy beruházási hullám hátán jöhet ki a vízből 2025-ben a magyar kiskereskedelem.
A magyar boltok visszautasítják az élelmiszer-kiskereskedelmet ért alaptalan vádakat.
Óriási bizonytalanságot jelent az intézkedés a magyar kiskereskedelmi szektorban.
Gerlaki Bence szerint az árrésstop nélkül az élelmiszerinfláció 8-9 százalékos lenne Magyarországon.
A sertéságazat súlyos gondokkal küzd, ami befolyásolhatja az ünnepi kínálatot és árakat.
Nagy Márton bejelentette, hogy szélesíthetik az árrésstop alá tartozó termékek körét itthon.
A hatóságok folyamatosan ellenőrzik, hogy a kereskedők betartják-e az előírásokat, és nem emelnek-e árat más termékeken.
Pofonegyszerű lett kiszámolni a beszállítói árakat, így könnyen aláígérhet a külföldi konkurencia.
Az árrésstop hatására jelentős átrendeződés történt az élelmiszerárakban a magyar boltokban.
Orbán Viktor elmondása szerint a kereskedelmi láncok hatalmas profitot tettek az élelmiszerekre, ezért muszáj volt beavatkozni.
Március végétől az árrésstopról is kötelező lesz tájékoztató táblákat kitenni a boltokban itthon.
Egyik csapás a másik után – kiszámíthatatlan az árrésstop hatása is Magyarországon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.