Az OKSZ határozott álláspontja szerint az árrésstopot azonnal meg kell szüntetni, egy alapvetően versenyorientált piacra történő tartós állami beavatkozás ugyanis torzítja az árképzést, és a teljes ellátási láncra károsan hat. Mivel a gazdaság jelenleg már deflációs környezetben van, az intézkedés kivezetése már hónapokkal ezelőtt indokolt lett volna. Hasonlóan sürgető feladat a kiskereskedelmi különadó megszüntetése. Bár a szervezet tisztában van a költségvetés szűkös mozgásterével, egy előre kiszámítható kivezetési menetrendről mindenképpen tárgyalni kíván a döntéshozókkal. A teher valójában egy árbevétel-alapú forgalmi adó, amely egyáltalán nem veszi figyelembe a vállalkozások tényleges jövedelmezőségét. Az európai kiskereskedelem normál esetben mindössze 1–3 százalékos profitmarzzsal működik, így a hazai szektorban sem képződött soha a korábbi kormányzati kommunikációban emlegetett extraprofit.

A vásárlói környezet továbbra is kihívásokkal teli, hiszen bár a reálbérek az elmúlt években rendre két számjegyű ütemben nőttek, a lakosság rendkívül árérzékeny maradt, a fogyasztói bizalom pedig a 2022–2023-as inflációs sokk óta nem állt helyre teljesen. A bolti forgalom volumene még jelenleg, 2026 őszén is lassan nő, és elmarad a négy évvel ezelőtti szinttől. Ebben a kiélezett helyzetben a kereskedők között éles árháború zajlik, amelynek egyértelmű nyertese a vásárló, hiszen az éles verseny miatt a boltok minden lehetséges árelőnyt átadnak a fogyasztóknak. Egy termék végső árát számtalan tényező – többek között az energiaköltségek, a bérek, a forintárfolyam és a logisztika – alakítja, így a polci árak változásáért nem lehet kizárólag a kereskedőket felelőssé tenni, hiszen a termelőktől a boltokig egyetlen, egymásra utalt értékláncról van szó.

A fizikai és az online térben egyaránt az egyenlő esélyek és a tisztességes verseny megteremtése a cél. A hazai bolthálózatok fejlődését gátló plázastop esetében az OKSZ egy átlátható, nem diszkriminatív engedélyezési rendszer bevezetését szorgalmazza, amely teret engedne a korszerűsítésnek és az energiahatékonysági beruházásoknak. Az e-kereskedelemben eközben a külföldi szereplőkkel szembeni versenyfeltételeket kell rendezni. A bevezetett három eurós vám önmagában nem oldja meg a hazai kereskedők versenyhátrányát; elengedhetetlen, hogy az EU-n kívülről érkező piaci szereplőkre is pontosan ugyanazok a fogyasztóvédelmi, adózási és termékbiztonsági szabályok vonatkozzanak, mint a magyar vállalkozásokra.

A kiskereskedelem a hazai GDP közel 10 százalékát adja, így egy rendkívül összetett, a foglalkoztatást és a mindennapi ellátást alapvetően meghatározó szektorról beszélhetünk. A hulladékgazdálkodási törvény és a palackvisszaváltási rendszer felülvizsgálatának szükségessége is jól mutatja, hogy a szektor működése számtalan területet érint. Az OKSZ legfőbb célja, hogy a döntéshozók a kereskedelmet ne csupán költségvetési vagy árpolitikai eszközként kezeljék, hanem egy rendszeres, kölcsönös bizalomra épülő szakmai párbeszéd keretében szülessenek meg az ágazat jövőjét biztosító döntések.