Brazília az idei év első kilenc hónapjában mintegy 312 ezer tonna baromfihúst szállított az Európai Unióba. Ez a mennyiség 34 százalékkal haladja meg a 2025-ös év egészében regisztrált 233 ezer tonnás volument, az Európai Bizottság adatai szerint pedig az első fél évben éves összevetésben 44 százalékos volt a bővülés. Csak szeptemberben 43 500 tonna csirkehús érkezett az unióba. A szeptember 3-i határidő előtt kiállított állategészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező szállítmányok még legálisan beléphettek a közösség piacára, a szövetség azonban aggályosnak tartja a határidő lejárta előtti hatalmas mennyiséget. Bár ezek a tételek élelmiszer-biztonsági kockázatot nem jelentenek a fogyasztókra nézve, az AVEC szerint nem felelnek meg az antimikrobiális szerek felhasználására vonatkozó új uniós importszabályoknak.

Az Európai Bizottság november 16–17-én tervez szavazást az exportra jogosult országok listájának frissítéséről, ami megnyithatja az utat Brazília uniós kiviteli engedélyének visszaállítása előtt. Jóllehet egy bizottsági audit szerint a brazil ellenőrzési rendszer képes biztosítani a szükséges garanciákat, az érdekképviselet kétségbe vonja a gyakorlati megvalósítás hatékonyságát. A szervezet ezért arra kéri a tagállamokat, hogy halasszák el a voksolást, amíg független bizonyítékok nem igazolják az előírások betartását az állatok teljes élettartama alatt. Különösen a takarmánymintavételre, a keltetők ellenőrzésére, valamint az uniós piacra szánt és az egyéb termelés tényleges elkülönítésére várnak hiteles biztosítékokat.

Az antimikrobiális szabályok betartatásán túl a szövetség négy konkrét szakpolitikai lépést is sürget a fokozódó piaci nyomás enyhítésére. Kötelezővé tennék a származási hely feltüntetését a feldolgozott élelmiszerekben és a vendéglátásban felhasznált baromfihús esetében, hogy a fogyasztók lássák, uniós vagy harmadik országbeli terméket vásárolnak-e. Emellett visszaadnák a vámkontingensek kezelését az uniós hatóságok kezébe, aktiválnák az EU–Mercosur-megállapodás védőmechanizmusát a kedvezményes importmennyiségek és árak vizsgálatára, Thaiföldtől pedig megtagadnák a további piaci kedvezményeket, amíg nem rendeződnek a nyomonkövethetőségi és tanúsítási hiányosságok.

A követelések hátterében az áll, hogy az AVEC november 30-án mutatja be az uniós baromfiágazat versenyképességéről szóló új tanulmányát. Az elemzés rámutat, hogy a vágás utáni uniós költséghátrány tovább nőtt az öt fő versenytárssal – Brazíliával, Thaifölddel, Ukrajnával, Argentínával és az Egyesült Államokkal – szemben. Míg 2017-ben ezekben az országokban 14–26 százalékkal voltak alacsonyabbak a termelési költségek az uniós szintnél, 2024-re ez a különbség 28–44 százalékra tágult.

A kutatás 52 olyan uniós jogszabályt azonosított, amelyek többletköltséget rónak a baromfi-ellátási láncra. Az érdekképviselet ezért nyomatékosan kéri az európai döntéshozókat, hogy ne rójanak újabb terheket – például a szójaimportot érintő erdőirtás elleni rendelet vagy az előkészítés alatt álló állatjóléti javaslat révén – a belső piaci termelőkre addig, amíg a beszállító harmadik országokban nem biztosítják és nem tartatják be az ezekkel egyenértékű előírásokat.