Csipkebogyó

A csipkebogyó értékes C-vitamin forrás, a narancsnál például 20-szor több C-vitamint tartalmaz, ezenkívül értékes antioxidáns. Így termesszük otthon.

A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, de általában elmondható, hogy a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. Csipkebogyótea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet. Apró csipkebogyó esetén ez eléggé fárasztó munka lehet, ezért érdemes a legkisebbeket gyümölcslekvárnak félretennünk. Ezeket nem kell kimagoznunk vagy kivájnunk. Különösen finom a vegyes, fele-fele arányban csipkebogyóból és almából készült gyümölcslekvár.

Termesztés és ápolás

Bátran kijelenthető, hogy a csipkebogyó az egyik legigénytelenebb gyümölcsféle. Jól megterem a gyenge termőképességű talajokon is, tehát Kárpátalja kiválóan alkalmas a termesztésére. Szeles, árnyékos, fagyzugos területre is lehetséges a telepítése, miután jól tűri a hideget, akár a -20 oC-ot is átvészeli. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a nemesített fajták jóval igényesebbek, mint a vadon termő alapfajok. Egyes fajták főként a talajadottságok tekintetében igényesek. A vadon termő fajok öntözést nem igényelnek, viszont a nemesített fajták, illetve az oltványok az első évben igénylik a locsolást.

Betegségek és kártevők

A csipkebogyón előforduló kártevők közül egyértelműen azok a legfontosabbak, amelyek a bogyókon táplálkoznak és fejlődnek, így közvetlen módon teszik értékesíthetetlenné a termést. Európában két fúrólégy faj károsít csipkebogyón, a csipkebogyó fúrólégy (Rhagoletis alternata) és a rózsa-gyümölcslégy (Carpomya schineri).

A gombás betegségek közül a lisztharmat (Sphaerotheca pannosa var. rosae) a leveleket, vesszőket és a virágzatokat károsíthatja. A fertőzött rügyekből kihajtott fiatal hajtásokon lisztes bevonat figyelhető meg, a növény a fejlődésben visszamarad. A beteg hajtásokról indul a másodlagos fertőzés, melynek hatására a levelek kanalasodnak. A meleg párás idő kedvez a kórokozó felszaporodásának. Nyár elején és kora ősszel különösen a mély fekvésű, nagy páratartalmú területeken alakulhat ki jelentős fertőzés. A diplokarponos levélfoltosság (Diplocarpon rosae) következtében nagymértékű levélhullás léphet fel, nem ritka látvány a bokrok teljes felkopaszodása sem. A leveleken kezdetben apró barnás-fekete, kivilágosodó közepű, csipkézett szegélyű foltok keletkeznek. A kórokozók szempontjából elsődleges feladat, hogy a fertőzött növényi maradványokat megsemmisítsük, az esetleges sebzések kialakulását kerüljük, vagy lehetőség szerint kezeljük a sebeket. Fontos odafigyelni a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlásra is. Az egyes fajok (fajták) betegségekre való hajlama eltérő lehet, ezért még telepítés előtt sokat jelent a megfelelő növényanyag kiválasztása.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon