Valószínűleg mindenkinek van legalább egy olyan családtagja, ismerőse, aki valamilyen ételt kénytelen elhagyni az étkezéséből, mert az emésztési problémákat, puffadást, gyomorgörcsöt, hasmenést, rosszullétet, bőrkiütést okoz nála. De vajon mi áll ennek a hátterében? Mennyire könnyű ma Magyarországon betartani az ilyenkor szükséges szigorú diétát és mennyivel kerül többe a bevásárlás az érintetteknek? Kiderül az Alapvetés podcast eheti epizódjából.
A közösségi média ma már messze túlmutat a szórakoztatáson, az egyik legfontosabb edukációs platformmá vált, különösen az étkezési szokások és az egészségtudatos életmód területén.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen növekedett.
A személyre szabott táplálkozás egyik központi kérdése az egyéni genetikai adottságok és a bélmikrobiota összetétel szerinti integrálás.
Rengeteg a félreértés a glutén, laktóz körül – szakértő segít eligazodni az ételérzékenységek szövevényes labirintusában.
Bár a köztudatban számos tévhit él az élelmiszeripari termékek káros hatásairól, az EU-ban kapható élelmiszerek mind biztonságosak.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
